Gyűlöletből szerelem

21.rész

Gyorsan Rafehez mentem.
- Gyere menjünk!- fogtam meg a kezét és húzni kezdtem.
Jött utánam,de egy társaságnál megállt. Azoknál akik füveztek/szívtak.
Rafe az egyik gyerek kezéből kivette a zacskot ami tele volt fehér porral.
- Rafe ne!- szóltam lágyan. Nem figyelt rám legugolt az asztalhoz kiöntött egy csíkot,majd felszívta, megtörölte az orrát és felállt. Megfogta a kezem.

- Mostmár mehetünk!- és most Ő húzott engem nem Én Őt.

- Ezt muszáj volt?- kérdeztem, mikor oda értünk a Cameron házhoz.

- Mit megvédeni téged?- kérdezett vissza.

- Nem, nem azt!- ráztam a fejem.- Hanem megint drogoznod?

- Alexa légyszi ne!- mondta nyugodt hangszinnel,de a hangján lehetett hallani, hogy ideges.

- Mit ne? Én csak téged akarlak óvni!

- Nem azt mondtad,hogy a rossz fiúk jönnek be?- kérdezte bunkon. Én csak értetlenül megráztam a fejem.- Na tessék most az vagyok! Mit rinyálsz?

- Jó Rafe nekem ebből most lett elegem!- mondtam és a motorja felé vettem az irányt. Felvettem a sisakot és rá ültem.

- El ne merd vinni!- kiabált rám. Én csak elindítottam és elhajtottam.  A " kastélyhoz " vettem az irányt. Épp egy kanyart vettem be mikor egy autónak a lámpája teljesen kivilágította a szemem és már csak annyira emlékszem,hogy  neki ütközök és az autó másik oldalán landolok a motor nélkül.

Rafe szemszöge

Nem hiszem el ezt a lányt. Nem tudom most mi a faszt csináljak. Utána megyek. El is indultam. Először JohnB házához vettem az irányt. Egyszerűen nem hiszem el,hogy most mi baja azt mondta,hogy a "rossz fiúkat" szereti, na most megkapta. Igazából nagyon szeretem Alexát,de néha hiányzik a régi életem. Őszintén nem tudom mi hiányzik belőle, talán az,hogy régen nem szeretem egy lányt se csak játszottam velük. Most viszont ez a lány érzéseket vált ki belőlem amiért utálom.
A gondolataimból egy össze tört autó és egy motor látványa zakantot ki.
Ahogy megláttam a motort rá jöttem,hogy az az enyém,de Alexa sehol csak egy férfi az autóba.
Előrébb sétáltam és megláttam Alexát.
Gyorsan legugoltam hozzá. Vér borította az egész arcát. Gyorsan elővettem a telefonom majd a mentőket hívtam. Elmondtam nekik,hogy hol vagyok és mi történt, mármint a pontos történetet nem tudom csak azt mondtam el nekik amit látok.
Miután letettem a telefont Alexát néztem. Nem mertem megmozdítani féltem,hogy valami nagyobb baja lesz.
Próbáltam vissza tartani a sírást. Nem sírtam,de egy-két könnycsepp lefolyt az arcomon. Mikor megjöttek a mentők gyorsan oda siettek hozzánk. Lexi-t feltették egy hordágyra,majd a mentőautóhoz vitték. Mentem utánunk betették az autóba.

- Maga hozzátartozó?-  kérdezte a mentős.

- Igen, a barátja vagyok!- bólogatam.

- Vele szeretne jönni?- kérdezte, én csak bólintottam egyet. Jézusom nagyon izgulok remélem semmi baja nem lesz. Főleg így,hogy még össze is vesztünk.

Kórházban

- Maga már nem jöhet tovább!- mondta az orvos. Én idegesen megálltam a futásból és bele ütöttem egyet a falba.

- Uram!- szólt egy ápolónő.

- Bocsánat!- mondtam ingerülten,majd le ültem. Elővettem a telefont és Jj kezdtem tárcsázni.

- Csá Rafe, Mizu?- szólt bele.

- Alexának balesete volt! Gyere a kórházba!- mondtam,majd rá tettem.
15-20 perc telhetet el és meg jött Jj. Hozta magával a többieket is.

- Hol van mi van vele?- kérdezte Jj idegesen.

- Az orvossal van még bent. Semmit nem tudok!- álltam fel.

- Semmi baj nem lesz!- mondta Sarah és megsimította a kezem. Én elrántottam.

- Remélem!- bólintottam miközben az orvos kijött.- Jó estét mit lehet róla tudni?- kérdeztem egyből.

- Hála istennek nem lett nagy baja pedig nagyot repült.Egy kisebb agyrázkódás és a keze eltört.- mondta.

- Hála istennek!- mondták egyszerre a többiek és közben Alexa szülei is befutottak.

- Mi van vele?- kérdezték.

- Pár perc és szól az ápolónő,hogy be mehetnek és este itt maradthat valaki,de nekem most mennem kell!- mondta az orvos és elment.

- Kisebb agyrázkódása van és eltört a keze, hála isten nincs semmi nagyobb baja.- válaszolt Kiara a szüleinek.

Bemehetünk beszélt mindenki Alexávál és végén abban egyeztünk meg,hogy én maradok vele.