Gyűlöletből szerelem

14.rész

- Nem akarok azzal a snecivel barátkozni Alexa!- nyavalygot Rafe a fürdőszoba tükör előtt.

- Nem hagyhatnánk már ezt a sneci kontra flúgos dolgot?- álltam oda mellé.- Több közös van benned és Jj- be mint hinnétek.

- Én csak egyet tudok. Azt,hogy ő is oda van érted mint én. Várjunk ez se közös, mert én megkaptalak ő megnem!- nézte a tükör képem.

- Rafe fejezd már be!- mordultam rá.- Ja és mivel ez az én napom nem ilyen lesz a hajad!- jelentettem ki nemleges választ nem el fogadva.

- Miért milyen lesz?- kérdezte.

- Majd meglátod csak mosd le róla ezt a sok zselét.

- Jó most az egyszer megengedem,hogy a hajamhoz nyúlj,de többet nem!- mondta majd elindult a fürdőkád felé.
Én meg kimentem a fürdőből és lefeküdtem az ágyára.

- Na megmostam!- kiabált a fürdőből olyan 5-10 perc múlva.
Felálltam és bementem hozzá, elő vettem a fiókból a hajszárítótt.

- Ez így nehéz lesz.- néztem fel rá. Ő elkezdett nevetni.

- Törpe!- mondta majd kiment a szobájában lévő székért. Behozta és leült rá.- Így jó?- kérdezte.

- Aha!- mondtam. Elindítottam a hajszárítótt. Pár perc múlva megszáradt a haja. Leállítottam a hajszárítótt, a haja teljesen kócos volt. Mikor megláttam így az arcát lefagytam,bele haraptam az alsó ajkamba.

- Mi van?- nevette el magát zavarba jötten amivel megzavarta az ő róla való fantáziállásom.

- Semmi csak

- Csak?- nem mondtam semmit csak letettem a hajszárítótt és megcsókoltam,majd elváltam tőle.- Szeretlek!- mosolyodtam el.

- Szeretlek!- mosolyodott el ő is.

- Na csinálom tovább a hajad!- mondtam. Elővettem a fiókból egy kis fésűt. Először előre fésültem a haját, utána közepén elválasztottam,majd a pár elálló tincset eligazítottam.
- Nagyon jól nézel ki!- mondtam miután kész lett. Felállt és a tükörhöz sétált.

-Nem rossz.- nem akadtam fent ezen,mert láttam az arcán,hogy igazából tetszik neki.
- Gyere ide!- mondta és felakart emelni ezért én  ugrottam egyet és a lábam a dereka köré kulcsoltam.- Csókolj meg!- én nem mozdultam.- Most!- emelte fel a hangját. Ennek már nem mondhattam nemet. Megcsókoltam,de csak ép,hogy hozzá értem az ajkához,de a telefonom megcsörrent.
- Ez ilyen rántottam meg a vállam.

- Nem teszlek le!

- De!- próbáltam eltolni magam tőle.

- Jó menj!- engedett el.

Felvettem a telefonom.

- Szia Jay!- szóltam bele.

- Szia Lexi, mikor menjek?- kérdezte.

- Akár most is jöhetsz!

- Oké, szia!- köszönt el és letette.

- Mindjárt jön Jj!- fordultam felé.

- Ahj akkor ezt már nem tudjuk befejezni?- kérdezte.

-  Nem,de míg nem jön csók csatázhatunk.- haraptam meg a ajkam. Ő válasz kép magához húzott és lehajolt és megcsókolt.
A csók csatának közben az ágyon kötöttünk ki.

- Megjött Jj!- nyitott be Rose,de egyből becsukta az ajtót.- Bocsánat! Bocsánat!- ismételgette ezt a szót.
Mi elnevettük magunkat. Kimentünk a szobából és kézen fogva lementünk.

- Hali Jj!- köszöntem az éppen a kanapén ülő fiúnak.

- Hello!- köszönt Rafe is.

- Sziasztok!- intet a fejével.
Leültünk a vele szembe lévő kanapéra.

- Na és mizu?- kérdeztem.

~Time Skip~

A beszélgetés eleje nem annyira kezdődött fényesen,de bele jöttek a fiúk a beszélgetésbe.

- És képzeld el mikor még ilyen 10-9 évesek voltunk. Elmentünk sétálni és pont az nap előtt eset az eső,tiszta pocsolya volt minden.  Nagy sétálásokban voltunk erre Alexa megbotlott egy kavicsba és pofával bele eset egy jó sáros pocsolyába.- mesélte el Jj már a negyedik kínos sztorit rólam.
Ő és Rafe nagy nevetésbe törtek ki.

- Akkor nem volt olyan vicces!- mondtam egy kicsit durcásan.

- Neked lehet nem,de nekünk igen!- nevetett tovább Jj.

- Holnap suli szóval ideje lenne haza mennem! Még tanulnom kell!- álltam fel.

- Várj baby majd elviszlek titeket!- állt fel Rafe is.

- Oké köszi!- mosolyogtam egyet.

[...]

-Na jó volt a mai nap?- kérdeztem Jj-t mielőtt kiszállt az autóból.

- Nem volt rossz!- mondta majd kiszállt.

- És neked,hogy tetszett Rafe?

- Nem volt rossz!- mondta ő is ugyan azt.

- Oké oké!- mosolyogtam.

- Na akkor még téged is haza viszlek. Bár jobb lenne ha hosszan jönnél és befejeznénk amit elkezdtünk!- indult el az autóval.

- Nem lehet. Tanulnom kell és te is ted azt! Nem akarom,hogy megbukj.

- Nem fogok megbukni,de csak miattad!

[...]

- Szeretlek!- csókolt meg.

- Én is szeretlek!- szálltam ki.