Sebastian lánya

Ne vedd el a partnerem

(Lando Norris)

"Apámék végre hazautaztak egy kis időre, így kicsit nyugodtabbak a napjaim"

"Ez nem a te világod haver. Tudom, hogy büszkévé akarod tenni, de nem szabad magadat háttérbe szorítanod"

Carlosnak teljesen igaza volt. Nem szabadna, hogy a saját boldogságomba kerüljön az, hogy az apámat büszkévé akarom tenni.

Veszélyes életet élek és akár bármelyik nap előfordulhat, hogy meghalok én vagy valamelyik szerettem de ez sajnos ezzel jár.

Mindig is Forma 1-es versenyző akartam lenni, ezért is gokartoztam gyerekkoromban minden szabadidőmben. Sokáig hittem, hogy apám támogatni fog benne de amikor azt kezdte el tanítani, hogy melyik fegyvert hogyan kell betölteni, vagy melyikkel hogyan kell lőni akkor már világossá vált számomra, hogy nekem ezt kell tennem. Azt kell csinálnom, amit ő elvár tőlem.

Ez viszont azzal jár, hogy nem lehet se barátnőm se családom a jövőben. Lehetne de nem vagyok képes arra, hogy ilyen veszélynek kitegyem őket.

Ez az élet tényleg nem játék. Nem lehetünk elég óvatosak, soha nem lehetünk biztosak semmiben.

Eddig elvoltam a saját magam világában, egészen addig, ameddig a klubban meg nem láttam Vettel lányát.

Teljesen más volt a közelében lenni, mint a többi lánynak akikkel találkoztam. Nem volt felkínálkozó, sem nyomulós. Nem szédítette el a pénz sőt, kifejezetten semmilyen érdeklődést nem mutatott felém. Talán ez az, ami annyira felkeltette a figyelmemet.

Eddig minden lány aki felé közeledtem eldobta az agyát, ha meglátták milyen márkás ruhák vannak rajtam vagy milyen kocsiban ülök. Ha valaki rápillantott az órámra és esetleg ismerte a márkát, akkor tudta, hogy jó parti lennék.
Nara viszont mintha egy teljesen elszigetelt világban élne. Mondjuk nem meglepő azok után, hogy most derült ki számunkra, hogy ki az apja.

Ez az első probléma.
"Fiam! Ellenség, bandatag, üzlettárs hozzátartozójával nem kezdünk, ez az első szabály! Jobb, ha megjegyzed, mert ez az életedbe kerülhet!"

Csengtek fel a gondolataim között apám szavai, hiszen most teljesen ebben a helyzetben vagyok. Nem akarok vele kikezdeni, sem kavarni még is rohadtul kíváncsivá tesz ez a sejtelmesség és azért az sem utolsó, hogy tetszik nekem.

Carlos megbökte a vállamat, majd a ház felé mutatott, miközben az asztal mellett ültünk.
Nara próbált lemászni a ház oldalán. Halkan felálltunk és odasétáltunk.

Már csak pár lépés kellett volna, hogy leérjen a földre de odasétáltam és a derekánál megfogva leemeltem.

Ez a lány mindig szökni készül, én pedig mindig akkor találkozom vele, amikor bajom is lehet belőle.

Carlos egyértelműen kijelentette, hogy elmegyünk velük bulizni. Semmi kedvem nincsen ehhez a bulihoz, mert nem szeretnék őrt állni egy számomra ismeretlen személynek, akit jó messzire elkellene kerülnöm.
Viszont azt is tudom jól, hogy ha most hazamegyek, bosszantani fog a tudat, hogy nem maradtam.

"Igyál már Lando, majd hívunk egy taxit"

Megráztam a fejem, miközben a kocsim felé sétáltunk. Odaérve megálltunk és mindhárman a kocsit bámultuk.

"Oké.. De ha kétszemélyes akkor hogy fogunk beférni hárman?"

"Hát... Majd beleülsz Carlos ölébe"