Sebastian lánya

Nem vagyok szerelmes

(Lando Norris)

Még sosem játszadozott velem egy lány sem, erre itt ez a semmiből termett eltitkolt hamupipőke és nem elég, hogy az esetleges esti partneremet elüldözi de még magába is fog bolondítani.

Legalább is most azt érzem, hogy nem volt elég ennyi abból a csókból. Tudom, ha nem állok le akkor nagyon megfogom ütni a bokám de nem arra vannak a szabályok, hogy felrúgjuk őket?

Épp sikerült elkapnom a csuklóját miután elindult, így visszarántottam magamhoz. Meglepődött és nem erre számított, ez egyértelmű volt az arckifejezéséből.

Csillogó szemekkel nézett rám és kicsit duzzadt ajkakkal. Elengedtem a kezét, majd derekára nyomtam a kezem és közelebb húztam magamhoz.

Egy pár másodpercig még egymás szemébe néztünk aztán megtörtem a pillanatot és szájára nyomtam a számat. Talán, ha nem ittam volna annyit akkor most logikusan és felelősségteljesen gondolkoznék és tudnám, hogy ezt nem szabad. De sokat ittam és most minden járt a fejemben, ami nem járhatott volna.

Az elején nem csókolt vissza, valószínűleg a sokk miatt. Nem számított rám épp úgy, ahogy az előbb én sem rá, de végül megadta magát. Ajkaink hosszan táncot jártak és tökéletesnek éreztem. Nem sok idő kellett hozzá, hogy megszólaljanak a vészharangok a fejemben, így amikor felfogtam mi történik elválltam tőle.

Nem akartam a szemébe nézni, talán túl sok minden kiült az arcomra és észrevehető lett volna. Visszasétáltam a pulthoz és folytattam az ivást. Nem akartam többet ránézni a lányra, mert félek, hogy nem tudnék magamnak megálljt parancsolni. Így is elég nehéz volt a csókot megszakítanom.

Carlos fejét rázva állt mellettem.

"Nevethetsz, ez mind miattad alakult így"

"Nem tartottam fegyvert a fejedhez, hogy megcsókold..."

"Haver, beleültetted az ölembe!! Tudod te mit éltem át?"

"Sejtem, nyugi"

Hangosan nevetett a nyomoromon. Ha nem rólam lenne szó valószínű, hogy én is nevetnék.
Végül úgy döntöttem, hogy nekem elég volt az estéből, így elindultam haza.

Másnap fontos üzletet kellett lebonyolítanom apám helyett, aminek végül nem épp szép elválás lett a vége. A megbeszélt fegyverek helyett teljesen mást akartak nekünk eladni, ami fele annyiba sem került volna, mint amennyit elkértek tőlünk. Ugyan egy két kisebb horzsoláson kívül nem lett senkinek nagyobb baja de ez is épp elég gond. Két napjuk van, mielőtt apám visszautazik az országba, így péntek estig kaptak haladékot, hogy meghozzák az ígért árut.

Carlos hívott, hogy menjek el hozzá de egyszerűen nem akarok találkozni Narával, így nemet mondtam. Helyette golfozni hívtam délutánra.

"Mi van veled?"

Tudtam, hogy mire vagyis inkább kire céloz de még sem akartam bevallani neki, hogy mi a helyzet.

"Jól vagyok, nem voltam másnapos"

"Tudod, hogy nem erre gondoltam"

"Ja persze, tudom.... Na és veled mi van? Meg Nara barátnőjével?"

"De terelsz öcsém...."

Nem tudom mit mondhatnék, hiszen én sem igazán tudom mi van bennem.

"Nem tudom mi van. Tetszik de te is tudod, hogy nem lehet. A tegnapi pedig egy hiba volt, túl sokat ittam és ő is"

"Szerintem ez csak kifogás. Tudod, hogy a legelején tisztáztam, hogy rá sem nézhetsz de, ha az ember szerelmes nem lehet mit tenni"