Sebastian lánya

Chef Lando

(Lando Norris)

A lányok elmentek sétálni Milával, így ketten maradtunk Oliverrel.

"Hallod, nem lepjük meg valamivel őket?"

"Mire gondoltál?"

"Nem tudom, például, kitakaríthatnánk vagy főzhetnénk valamit"

"Oké, tied a konyha mert én nem értek ott semmihez"

Számat húzva sétáltam a konyhába. Ez a hülyegyerek azt hiszi, hogy talán én értek? Fogalmam nincs mihez nyúljak hozzá, de tényleg szeretnék egy kis örömet okozni nekik.

Körülnéztem, hogy mik vannak a hűtőben, és miután összeválogattam a dolgokat, amik kelleni fognak lepakoltam a pultra. Milánói spagettit fogok főzni. Az nem lehet annyira nehéz és erre emlékszem is, hogyan kell megcsinálni.

Oliver is végzett a takarítással mire én is összedobtam a kaját.

"Ezek imádni fognak minket"

"Ennyi minden után az a minimum!"

Mutattam körbe a lakáson.

"Mi van veletek, szerelmet vallottál már neki?"

Miután a testvérem feltette a kérdést mindent elmeséltem neki, ami a tegnap este történt. Gratulált a kitartásomhoz, ugyanis elmondása szerint ő nem bírta volna magán tartani a gatyáját. Beszéltünk arról is, hogy megakarja kérni Sav kezét. Nagyon szerencsés a báttyám, hogy ilyen tökéletes az élete.

"Fogadd meg Carlos tanácsát! Vidd el valahova a jövő héten. Például vidd el anyáékhoz...."

Azonnal felkaptam a fejem, amint az utolsó mondatát kimondta. Anyáékhoz.
Nagyon szeretném, hogy megismerjék Narát, hiszen minden egyes nappal egyre többet jelent számomra a lány. Oliver a kezembe adta a laptopját amin már előre megnyitotta a légitársaság weboldalát.

Két jegyet foglaltam kedd reggelre, majd vissza felé péntek reggelre. Remélem, hogy örülni fog és élvezni fogja, és nem kedvtelenül telik majd az a pár nap Angliában.

"Juj, micsoda illatok, milyen rend van itt! Mivan, betegek vagytok fiúk?"

Sétált be Sav értetlenkedve a házba. Látszott, hogy teljesen meg van döbbenve és még a mosoly is kiült az arcára.

"Wow fiúk! Spagetti? Imádom!"

Csatlakozott hozzánk Nara is Milával a kezében.

"Ezt tuti rendeltétek!"

Mutatott Savannah a főzőlapon elhelyezkedő edényekre. Összenevettek és a szemeteshez sétálva kutattak kidobott dobozok után.

"Nincs amit kerestek! Tényleg én főztem hé!! Ollie pedig takarított, szóval mi a mi jutalmunk, halljuk...."

"Jutalmatok? Hahahhaa... Az, hogy nem voltatok velünk, miközben vásároltunk és nem kellett szenvednetek ránk várva.."