Végzet(em) B.E.F.E.J.E.Z.E.T.T!!

15.rész

Lassan bólintottam, megadva az engedélyt neki! Zavarban voltam de nem akartam, hogy abba hagyja.

Felpillantott rám, soha nem felejtem el  amilyennek akkor látszott, ott térdelve előttem - sebezhetőnek, mégis erősnek.

Végig húzta kezét a vádlimtól egészen a combomig, majd finoman megfogta a nadrágom szélét és elkezdte lefelé húzni.-mocorogtam, kezdtem ideges lenni-el kell lazulnom.

-Bízz bennem, engedd el magad, csak engedd, hogy egy kicsit kényeztesselek! Kérlek!
-Gyönyörű vagy! Semmit nem kell szégyellned magadon!-mondta

Lassan simogatott, csókolgatta a combom belső felét. Majd rám nézett, szemei csillogtak-vágyat láttam bennük-irántam, kíván engem!
Bassza meg!
Kezei még mindig a bugyim szélét érintve, mozdulatlanul voltak. Kezdtem türelmetlen lenni, vágytam rá a rohadt életbe, nagyon is!
-Haunter, kérlek!
-Mire kérsz Holdacska?- mosolygott fel rám.
-Érints meg!
-Nem, most megcsókollak!
Megfogta a bugyimat és egy határozott mozdulattal megszabadított tőle. A pólóm alját is megfogta, le akarja húzni, de ráteszem a kezem a kezére.-nem akarok teljesen meztelen lenni!
-Édesem?!-kérdezi, kicsit meglepetten!
-Nem szeretném ha levennéd, én, én csak...
-Jól van, semmi baj, a póló marad értettem.
Istenem, annyira hülye vagyok, mért nem tudom elengedni magam, hiszen Haunter annyira türelmes és figyelmes volt velem az utóbbi időben, nem ezt érdemelné!

Nem tudok tovább a gondolataimra figyelni, mert Haunter lehajol és nyelvét végighúzza az ölemen.
Basszus, hangosan felnyögök, ez annyira.. jó!
Felcsúsztatja kezét a lábamon, majd a combomnál megragadva szélesre tárja. Elmerült bennem, nyelvével kényeztet. Kezdek el lazulni és egyre jobban élvezni, már nem görcsök azon, hogy lát engem, egyre jobban élvezem amit csinál.
Izmaim megfeszülnek, ahogy egyre jobban átadom magam az élvezetnek.
Nyögdécselek, nyöszörgök amikor nyelvével lassan, függőlegesen végig nyal. A hajába markolok, amit kicsit meghúzok, tudja csak meg mennyire élvezem amit velem tesz. Rám emeli tekintetét, rám mosolyog, a rohadt életbe tudja, hogy átadtam magam neki, ő irányít.
Könnyed csókokkal és harapásokkal halmoz el, egyre intenzívebben kényeztet. Hirtelen megérzem ujjait, ahogy lassan belém hatolnak. El fogok élvezni. Nem kegyelmez, még gyorsabban csinálja, addig amíg el nem megyek.

Kihúzza ujjait belőlem, majd rám néz és a szájához emelve gondosan lenyalogatja őket. Annyira piszkos ez a kép, de mégis tetszik.
Lenézek rá látom a nadrágján a kis foltot, hogy mennyire áll a farka, viszonozni szeretném amit tőle kaptam. Lassan féláll és magához húz, megcsókol de ez a csók másmilyen, érzelmesebb, szenvedélyesebb, nem tudom pontosan elmagyarázni de érzem, hogy más!!

-Remélem élvezted, holdacska!-mosolyog rám 
-Na mit gondolsz nagyokos, de most én jövök!-elkezdem a kanapé felé húzni, leültetem, majd letérdelek elé.
-Édesem, erre semmi szükség, nem kell viszonozni semmit, örömmel tettem és újra megtenném, akár most azonnal.
-Én szeretném!- vállához nyúlok, hagyja, hogy a hátára döntsem.
-Vess meg érte, de ki tudna ellenállni egy ilyen édes ajánlatnak?- A hangneme bizalmas, de ahogyan figyeli minden mozdulatomat, látom rajta hogy akarja, kár lenne tagadnia.
Most már nincs távolság köztünk, megszűnt létezni.
Megemeli a csípőjét és segít lehúzni magáról a melegítőalsót. Jesszusom, nincs alatta boxer.
Megmarkolom a farkát, hosszú és vastag, emellett olyan kemény, hogy szinte lüktet.
Amikor először ízlelem meg, beleszédülök. Nem is, nem szédülök, hanem megrészegülök tőle.
Szétnyitom az ajkaim és elnyelem a farkát, fel le mozgatom a fejem.
Hallom ahogy morog és a nevemet mormolja. Gyorsítók a tempón és a kezemet is bevetem, majd hirtelen a hajamnál fogva megmarkol és kirántja a farkát a számból, elélvez.
Mi a fene, mért csinálta ezt? Engedtem volna neki, hogy...
Derekamat megragadva maga mellé húz, mind ketten levegő után kapkodunk. Száját a számra tapasztja, vadul csókolni kezd, keze simogat, most szembesülök vele, rajtam nincs is nadrág!-elpirulok

-Azt már nem, ne most kezdj el szégyenlősködni, holdacska!!
Érzem, hogy elpirulok.
-El kell mennem letusolni!- mondom
-Rendben, menjünk együtt!-kacsint rám.
-Ööö... inkább egyedül mennék, ha nem bánod!-összehúzott szemöldökkel bámul rám.
-De, bánom! De ha nem akarod nem erőltetem, menj csak előbb Te!
-Köszönöm!- mondom és gyorsan újra a fürdő felé veszem az irányt.

Nem tudom megmagyarázni ezt az érzést ami bennem kavarog. Egyszerre vagyok rémült és boldog. A szívem hevesen ver a mellkasomban, ha csak Haunterre gondolok beleszédülök mennyire jó vele. Talán kezdek belezúgni??

Oh szegény szívem....