Végzet(em) B.E.F.E.J.E.Z.E.T.T!!

20.rész

Nem tudok magamhoz térni. Ami az este történt az csodálatos volt. Az elsőnél nem finomkodott gyorsan tett a magáévá, de nem panaszkodok élveztem minden percét annyira vad volt, imádtam. Később a második már szenvedélyes volt, lassú, érzéki, elnyújtva az élvezetünket. Haunter annyira gyengéd volt velem, oda figyelt rám, tényleg boldoggá akart tenni és az is vagyok!

Itt fekszik mellettem, elnyomta az álom. Ha ránézek a szívem hevesebben kezd el verni a mellkasomban, nem tudom tagadni és már nem is akarom szerelmes vagyok belé. Utálom, hogy itt kell hagynom de haza kell mennem, dolgoznom kell holnap, vagyis már ma, mivel éjjel 2 óra van! Lassan megpróbálok felülni az ágyban, fáj mindenem de ez jól eső fájdalom!-mosolyodom el
Az ágyszélére ülök, majd hirtelen egy erős kéz visszaránt és magához szorít.

-Ugye nem próbáltál elszökni mellőlem?-kérdezi és közben a nyakamat csókolgatja
-Haza kell mennem Haunter! Le szeretnék fürdeni és reggel dolgoznom kell menni!!
-Itt is megtudsz fürödni és reggel elviszlek dolgozni! Sőt tudok jobbat, telefonálj be reggel és mond, hogy ma otthonról fogsz dolgozni!
-Nem lehet nincs itt semmi ruhám amit felvehetnék és tegnap se mentem be az irodába! A főnököm kifog akadni ha a mai napot is kihagyom!
-Nem akarom, hogy elmenj még nem volt elég belőled!-kacsint rám
-Én se szívesen megyek, főleg ezután az éjszaka után de megígérem, hogy munka után átjövök és nálad alszom! Csütörtökön meg elviszel reggel hozzám, gyorsan összepakolok és kiviszel a reptérre!
-Remek emlékeztess csak, hogy a főnököddel töltesz 2 napot, máris jobb, hogy ezt megemlítetted!
-Haunter elég, ne legyél féltékeny és ne hisztizz, nekem csak te kellesz senki más!
-Rendben, igazad van gyerekesen viselkedek de még csak most kaptalak meg és közel sem volt elég belőled!-mosolyog rám és a kezemet a farkára húzza.
Felnevetek, nem lehet ennyire telhetetlen, pedig várnia kell!
-Én is kívánlak, de túl érzékeny vagyok kell egy kis pihenés!
-Sajnálom, erre nem is gondoltam!-nyom egy csókot a számra -Gyorsan felöltözök és haza viszlek.
-Nem kell, majd taxival haza megyek, aludj csak!
-Szó sem lehet róla, adj 5 percet és indulhatunk!- eltűnik a fürdőszobában, így én is gyorsan felöltőzöm és kimegyek a konyhába inni egy kis vizet. Pár perc elteltével meghallom Haunter lépteit, ahogy a konyha felé tart. Megáll mögöttem és karját a derekamra fonja. Érzem a leheletét a tarkómon az ajkát a nyakamon. Felsóhajtok!

-Haunter menjünk!-mondom nagyokat sóhajtva
-Biztos, hogy elakarsz menni?-kérdezi, majd nyelvét végig húzza a nyakamon
Ahh ez annyira jó érzés, mi a fenéért akarok én haza menni?? Már magam sem tudom! Erőt veszek magamon, kiszabadítom magam erős szorításából és elindulok az ajtó felé. A vállam felett hátra nézek és rámosolygok.
-Kikészítesz Te nő!-mondja és a fejét ingatja, ahogy közeledik felém
-Menjünk, mert még meggondolom magam és az ágyhoz kötözlek, hogy ne tudj megszökni előlem.- csap rá a fenekemre

Annyira imádom ezeket az évődéseket köztünk. A lakásomhoz érve az ajtóig kísér. Gyors mozdulattal magához húz és megcsókol, a nyelve már a számban játszadozik az enyémmel. Fájdalmasan lépek egyet hátra, nem akarom a távolságot de ha most nem megyek be, akkor később már nem tudok elválni tőle.
-Jó éjt Haunter! Ma, munka után!-mondom
-Jó éjt holdacska! Alig várom!-mosolyog rám
Még utoljára megcsókol, beül az autóba és elmegy!

Mindig azt gondoltam, a szerelem csak fájdalmas tud lenni, vajon tévedtem....