Végzet(em) B.E.F.E.J.E.Z.E.T.T!!

17.rész

Gyorsan eltelik a hétvége. Haunterrel  csak úgy repül az idő. Jól érzem magam vele, de még mindig nem tudok teljesen ellazulni mellette.

Pettel sajnos vasárnap nem tudtam találkozni, Haunter megkért, hogy maradjak vele. Nem akarom a legjobb barátomat elhanyagolni így megígértem neki, hogy hétfőn munka után felmegyek hozzá.

A hétfői napom elég hamar elment, sok munkám volt. Haunter hívott reggel, hogy mikor megyek át hozzá, de közöltem vele, hogy a mai estét Pettel szeretném tölteni. Nem volt túl boldog, de megértette, hogy szeretnék a legjobb barátommal lenni kicsit.

Most éppen Pet lakására tartok, egész kellemes idő van ma. Érződik a levegőben, hogy lassan itt a nyár. Pethez érve nem bajlódok a csengővel, bemegyek.

-Szia, megjöttem!-kiabálom el magam
-Szia a konyhában vagyok!-jön a gyors válasz, így a konyha felé veszem az irányt, beérve látom, hogy kettő pizzás dobozt nyit éppen ki - hmm remek pizza, imádom!
-Mintha csak a gondolataimban olvastál volna-mosolygok rá.
-Tudom mit szeretsz, ismerlek ugye rémlik? Bár olyan régen találkoztunk lehet már elfelejtettél!-mondja gúnyosan.
-Nagyon vicces vagy, nem felejtettelek el!! Igaz, Haunter sok időmet elveszi de azért veled is beszélek telefonon, ne legyél féltékeny!
-Nem vagyok féltékeny, örülök nektek, csak hiányoztál!!!
-Te is nekem és most itt vagyok, miénk az egész este!
-Remek, akkor menjünk a nappaliba, beszélgessünk! Úgy érzem van miről mesélned!-kacsint rám.

Ez igaz, van pár dolog amit elmesélhetek Petnek! Mindent elmondok neki, nem hagyok ki semmit. Ő az egyedüli akiben feltétel nélkül megbízok, benne még soha nem csalódtam. A legjobb ember akit ismerek, önzetlen, figyelmes, kedves, órákig képes lennék sorolni a jelzőket!
Remélem minél előbb megtalálja azt a személyt, aki mellett boldog lehet, mert kétség nem fér hozzá, hogy megérdemli.

Az este elég gyorsan telik, már a második bort kezdtük meg. Azt hiszem kezd a fejembe szállni. A telefonom hangos pittyegése jelzi üzenetem jött, rá nézek Petre, hiszen ez mégis csak az ő estéje.
-Nézd csak meg nyugodtan, biztos a lovagod írt, mert nem tud nélküled lefeküdni és hiányzol neki!-mondja nevetve
-Hé ez nem volt szép tőled, ne gúnyolódj!-mondom, bár elég nehéz a szavakat megformáznom, azt hiszem többet ittam mint kellett volna.
Megnézem az üzenetem, tényleg Haunter írt!

Haunter: Szia édes, hogy telik az estétek? Kezdesz nagyon hiányozni, túlságosan megszoktam, hogy itt vagy mellettem. Haza felé beugrasz egy jó éjt csókra?

Nem vagyok benne biztos, hogy az üzenet írás menne, úgyhogy inkább felhívom Haunter.

-Szia holdacska! Remélem azért hívsz mert itt állsz az ajtóm előtt!
-Sziaaa nyuszkó, nem még Petnél vagyok, de Te is hiányzol  nekeeeem!-mondom neki, de biztos levágja hogy ittam, mert nem szoktam becézgetni és azt hiszem a hangomon is lehet hallani.
-Azt mondtad nekem, hogy nyuszó?? Mi a franc, Te ittál???
Jajj mit gondol én nem szoktam inni, vagy nekem nem szabad?? Pff.., na most megviccelem!
-Csak egy icipicit, de most sietek mert elmegyünk táncolni. Este benézek hozzád, legalább látod az új szoknyám, ami nagyon de nagyon rövid.-mosolygok magamban
-Luna! Meg ne próbálj elmenni, vagy én is megyek veletek, nem gondolod, hogy részegen hagylak titeket császkálni! Persze nekem nem veszel fel szoknyát, kikészítesz Te nő!-azt hiszem kicsit ingerült a fiú!
-Olyan ünneprontó vagy, csak kicsit élvezni akartam a mai estét!-hisztizek
-Nem kell ahhoz elmenned és mutogatni magad senkinek, gyere ide, úgy kinyallak, hogy élvezni fogod azt garantálom!-nevet fel
-Na de Haunter! Nem illik így beszélni, főleg, hogy nem vagyok egyedül.-incselkedek vele.
-Nem megyünk sehova csak húztam az agyad nyugodj meg!-mondtam nevetve
-Ezt még vissza kapod Te nőszemély!Mikor jössz, édes? Nehezen bírom nélküled!
-Nem sokára, addig légy jó kisfiú, csók!- hallom még a nevetését mielőtt lerakom a telefont.
Imádom, hogy így fel lehet húzni!
Petnek is tetszett ez a kis műsorom, fogja a hasát úgy nevet!

-Szegény srác, kicsit most sajnálom.-mondja Pet

Nem kell sajnálni, gondolom magamban. Valamit csak ki találok, hogy kiengeszteljem.....