The Price of Love [Jungkook ff.] ✓

5 (Min)

Jennie és Soyeon társaságában ültem a kanapén Jennie hálószobájában. Soyeon a fél kanapét befoglalva terült el, mi pedig ketten osztoztunk a maradék helyen. Már fél nyolc volt, és Jackson-t és San-t vártuk hogy végre elindulhassunk. Péntek révén a barátaimmal el akartunk nézni egy új klubba, de a fiúk még mindig nem érkeztek meg nélkülük pedig nem akartunk menni. Soyeon hirtelen felült, mire festett szőke haja előre libbent a válla felett. Barátnőm felé fordultunk, aki a telefonját az ölébe ejtve vette fel a szemkontaktust velünk. 

- Most írtak a srácok hogy nem tudnak jönni. - fújta ki a levegőt. - Hihetetlen hogy találtak valami kifogást! 

- Ne hibáztasd őket, San ma mondta nekem hogy a vizsgájára kell készülnie, bár azért mondtam neki hogy ha lehet jöjjön el. - mondta Jennie. 

- Akkor mit csináljunk? - kérdeztem, ahogy felálltam. - Film? - a barátnőim bólintottak. 

- Felhozok valami rágcsit a konyhából. - mosolygott Jennie és gyors léptekkel indult el az említett helység felé. 

- Mit akarsz nézni? - Soyeon felállt és elkezdte berendezni Jennie ágyán a házimozinkat. - Csak ne valami horror-t, tudod hogy Jennie nem szereti. 

- Tudom. Valami más ötlet? 

- Romantikus? - rendezte el a párnákat, majd felém fordult. - Valami klasszikus? 

- És az akció? - ajánlottam, mikor Jennie megérkezett a chip-el és csokik tömkelegével. - Mit szólsz Jen? 

- Akció + romantika? A legjobb párosítás!! - dobta a rágcsálni valókat az ágyára. - Több mint testőr? 

- Hagyjál már azzal a filmmel, a halálom! - panaszkodott Soyeon. 

- A makrancos hölgy? - lépett be Jennie anyukája a szobába. - Vagy nem film címeket kell mondani? - nézett ártatlanul ránk, amire csak elmosolyodtunk. 

- Valami romantikus akciófilmet. - világosította fel Jennie. - Omma, inkább menj, és vacsorázzatok. Appa és te már régen ettetek együtt. Mi lenne ha valami étterembe mennétek? 

- Kislányom, legutóbb mikor étterembe küldtél minket az lett a vége hogy az a Choi srác itt aludt. - fonta össze a karjait Mrs. Kim. 

- A keresztneve San, Omma! És ne szóld le, kedvelem őt! - szállt vitába az anyjával Jennie. 

- Idősebb vagy nála, mit fognak gondolni a....

- A barátaid? Nem igazán érdekel mit gondolnak rólam! 

- Unnie. - tettem Jennie karjára a kezemet. Mrs. Kim, elnémult majd sóhajtva hagyta el a szobát. - Már jól haladtok. Ezúttal nem veszekedtetek. 

- Ja, de csak 2 percet voltunk egy légtérben. - forgatta a szemét Jennie. - Nem számít. - mondta végül és ismét mosolyogva fordult hozzám. - Inkább filmezünk. 

- Helyes, gyertek találtam valami jót. - intette nekünk Soyeon aki eddig csak csendben hallgatta az iméntieket. 

***

Álmosan nyitottam ki a szememet, és hatalmasat nyújtózkodtam. Jennie legördült rólam, és lelógatta a karját az ágyról. Soyeon a másik oldalamon óriásit ásított, majd lassan felült. A sminkje kissé elkenődött, a haja pedig rakoncátlanul állt a szélrózsa minden irányába. Fáradtan nevettem el magam, és én is felültem. Jennie felénk fordult és csukott szemmel motyogott valamit, amit még így reggeli fáradtságomban nem igazán értettem. Körülbelül 20 percünkbe telt Jennie-t kiszedni az ágyból (ha nem több), majd rávenni, hogy együnk valamit. Soyeon megfésülködött, megzabolázva szőkére festett haját. Megmostam az arcomat, míg Jennie letakarította a sminkjét. Fogalmam sincs meddig lehettünk fel tegnap este, de már iszonyatosan éhes voltam.