The Price of Love [Jungkook ff.] ✓

21(Min)

Jungkook karjai között ébredek. Már nagyon is hozzászoktam. És ami azt illeti egyáltalán nem bánom. Kicsit elhúzódok Kook-tól hogy jobban lássam. Még mindig mélyen alszik. Óvatosan végig húzom a kezemet a vállán majd a karján. Körbe rajzolom a tetoválásait az ujjammal, mire Jungkook ébredezni kezd. Amikor kinyitja a szemét nem mond semmit csak mosolyogva néz rám.

- Ideje lenne felkelnünk - mondom, ahogy próbálok szabadulni a karjai közül.

- Nem, nem teheted itt kell maradnod - visszahúz magához és megcsókol.

- El fogunk késni. - világosítom fel, ahogy felülök. - Még nem is ettünk az óráink pedig kilenckor kezdődnek. Ideje végre kimásznunk az ágyból - lököm meg a karját és kikászálódom a takaró alól. - Csinálok reggelit. Mit szeretnél enni? - kérdezem ahogy fejé hajolok.

- Téged. - ül fel, és megpuszil. - Mi lenne ha ma nem mennénk be? - odahajol hozzám hogy megcsókoljon de a szájára teszem a kezemet.

- Nagyon vicces. Na mássz ki szépen az ágyból

Jungkook ugyan kicsit nyöszörögve de kikel, és a fürdőszoba felé veszi az irányt. Én addig a szekrényhez lépek hogy kivegyek pár ruhát magamnak. Már egy hónapja hogy együtt vagyunk, és annyit vagyok nála hogy muszáj volt néhány cuccomat idehoznom hogy ne kelljen mindig hazaszaladgálnom értük. Miután kikutattam a kedvenc fehér pólómat amin a "perfectly imperfect" felírat állt, és a szürke farmeremet gyorsan felöltöztem és a konyha felé indultam. 

Mivel nem volt valami sok időnk ezért csak gyorsan összedobtam két szendvicset, majd elkezdtem magam után elpakolni. Elindítottam a mosogatógépet is, miután bepakoltam, és megtámaszkodtam a konyhapultnál. Felnyúltam az egyik polcra hogy levegyek kéttányért, amikor Jungkook átnyúlt felettem és levette ő. Letette elém, és átölelt. Átkarolta a derekamat és a vállamra támasztotta az állát. Mosolyogva simogattam meg a fejét. Ez a kedvenc gesztusom tőle. Olyan aranyos ilyenkor. Amikor randizni kezdtünk még mind a ketten feszengtünk a másik közelében, de így már több mint egy hónap távlatában egészen "összemelegedtünk" na de nem szó szerint.... vagyis.... nem csak szó szerint. Jungkook szorosabban ölelt magához, nagy kezeivel tökéletesen át tudott karolni. Mivel alapból is alacsonyabb vagyok, ilyenkor szinte elveszek a karjai között. Természetesen mivel alacsony vagyok és lány az emberek gyakran rosszul ítélnek meg, de aztán persze mindig megbánják. 

- Mit készítettél? - puszilt a nyakamba Kook ahogy elengedett majd leült az asztalhoz. A kezemben a tányérral fordultam meg és letettem elénk a szendvicseket. 

- Gyors szendvics. Van benne saláta, sonka, sajt, valami sajtkrém szerű dolog, és jár mellé kávé is. - mondtam mosolyogva ahogy elvettem a pultról a két csésze kávét és magunk elé raktam. 

 Az egész napom csendben telt. Az egyetemen nem szoktunk Jungkook-al egymáson lógni, ő a barátaival én pedig a barátnőimmel vagyok egész nap, csak együtt ebédelünk. Persze ott is 6-an eszünk együtt, ugyanis miután Soyeon és Eunwoo is összejöttek már mind a hármunknak volt pasija. Minden szombaton forgatunk vagy az előző forgatás anyagát rendszerezzük Jungkook-al (bár elmondása szerint a szerkesztést egyedül neki kéne csinálnia) de ettől még ott vagyok mellette, na nem mintha zavarná. Egyre többször van olyan hogy péntekről szombatra vagy szombatról vasárnapra nem megyek haza. Egy részem majd kicsattan hogy Jungkook-al lehetek, a másik viszont azon aggódik hogy vajon minden rendben van e otthon. De Chang mindent elintéz. Én is segítek amikor ott vagyok, és most hogy Halmeoni meggyógyult ő is sok mindent megcsinál. Appa természetesen egyedül akarja intézni a dolgokat és nem egyszer volt már hogy arra jöttem haza, hogy ő csinálja a házimunkát. Tudom hogy ő is ki akarja venni a részét a háztartásból ha már dolgozni nem tud menni, de azt is tudom hogy nehezére esik. Minden alkalommal amikor a kabátját veszi fájdalmas arcot vág. Az oldalát szorítja amikor lehajol. Többször is megszédül egy nap, és azt hiszi hogy nem veszem észre hogy újra szedi az altatót. Szóval eldöntöttem hogy ma miután végeztem az egyetemen megkérem Soyeon-t vagy Jennie-t hogy valamelyikük dobjon haza, mivel így gyorsabb mint busszal. Jennie persze szívesen elvisz, Soyeon viszont ma Eunwoo-val megy randizni szóval őt elvesztettük. Már út közben valahol egy Red Velvet szám közben Jennie megszólal.