The Price of Love [Jungkook ff.] ✓

16 (Jungkook)

Ez volt életem legborzasztóbb két hete! Egy árva szót sem beszéltem Min-el, még csak egy "szia" sem hangzott el közöttünk. Kezdtem rosszul érezni magamat. Nem gondoltam hogy Min nem beszél majd velem a vasárnapi után. Mondjuk megértem, hogy nem keresi a társaságom, ugyanis elég ideges lettem aznap. A heteim unalmasak voltak nem történt semmi, én pedig már több napja a haverjaimnál laktam. Nem akartam hazamenni, de a saját lakásomban sem akartam lenni. Vágytam a társaságra így hol egyik hol másik barátomnál töltöttem a napot. Mind szívesen fogadtak de nem akartam kihasználni őket. Myung Ho mostanában elég sokat volt a barátnőjével ezért nem maradtam nála túl sokáig, nem akartam zavarni őket. Azt hiszem BamBam-nál töltöttem most a legtöbb időt, ugyanis most Lisa is ott van nála és így hármasban nagyon jól elvoltunk. Bár voltak pillanatok amikor harmadik keréknek éreztem magam a két barátom mellett. Elvégre ők titokban szerelmesek egymásba mégis úgy tesznek mintha egyikük sem tudna róla. Szóval három napot náluk voltam aztán Yu-val töltöttem pár napot. Pontosabban másfelet. Tegnap kitalálta hogy menjünk egy buliba amit az egyik egyetemista haverja tart, én meg marha voltam aztán belementem. Bőven leittuk magunkat és alig emlékszem valamire abból az estéből. A lényeg hogy nem voltam olyan részeg hogy ne találjak haza ugyanis a saját lakásomban találtam magam másnap reggel. 

Rohadtul fáj a fejem és kell egy perc mire minden kitisztul előttem. Kikecmergem az ágyamból, és konyhába megyek. Még mindig szédülök a tegnapi bulin fogyasztott italok miatt. A fejemet fogva állok meg a fal mellett és szinte azonnal felébredek. 

- Ne srácok légyszi! - nyögöm ki fáradtan. Yu Na a konyhapultnak támaszkodik, Myung Ho előtte áll és nagyban csókolóznak. - Hahó! - kiáltom mire elszakadnak egymástól. 

- Oh, Jungkook ébren vagy. - mondja zavartan Yu Na, az arca vörös, kitudja mióta csinálják már ezt miközben én aludtam. 

- Aha de légyszi kíméljetek meg az enyelgésetektől. 

- Gyere kölyök csináltam reggelit. - tereli a témát Myung Ho ahogy mellém lép és az asztalhoz vezet. 

- Igen, azt is meg más is csináltál ha jól láttam. - nevetek fel, Yu Na meg szégyenében lesüti a szemét és eltakarja az arcát. - Ne aggódj sógornőm majd úgy teszek mint aki nem látta. - emelem fel a kezemet megadásom jeléül.  

- Nem a sógornőd. - teszi elém a reggelit Myung Ho 

- Még - teszem hozzá, ahogy nekikezdek a reggelinek. Pár perccel később Yu Na és Myung Ho is leülnek mellém, és hármasban folytatjuk az evést. 

Miután Myung Ho és Yu Na elmentek még mindig fejfájástól szédelegve visszamegyek a szobámba. Amint lefekszem az ágyamra már alszom is. Amikor felébredek és az órára nézek meglepetten veszem tudomásul hogy délután öt óra van. Több mint nyolc órát aludtam, szóval túlteljesítettem magamat. Most már nem nem fáj a fejem, miközben felállok és ismét a konyhába megyek. A hűtőből kiveszek egy üdítőt, és gyorsan megiszom. Leteszem magam mellé, a kiürült dobozt, és a pultnak támaszkodva hallgatom a csendet, amibe pillanatok múlva léptek zaja zavar be. Felkapom a fejemet, és Eunwoo-val találom szembe magam. Úgy jön mintha hazaérkezett volna. Tudja az ajtóm kódját szóval ez sem akadályozza meg abban hogy akkor jöjjön be amikor csak akar. Felveszi a papucsát, és izgatott vigyorral az arcán lép elém.

- Úgy nézel mint aki éppen megnyert egy versenyt a legnagyobb riválisa ellen. - nevetek fel. 

- Kook van egy meglepetésem a számodra! 

- Miért érzem azt hogy félnem kellene? - nézek rá jelentőségteljes pillantással. Ő csak nevet a beszólásomon, majd folytatja. 

- Kirándulni megyünk. Holnap reggel indulunk.