The Price of Love [Jungkook ff.] ✓

10 (Jungkook)

Hát találtam ezt a számot és eléggé megtetszett, miközben írtam ezt a részt. Ha van kedvetek hallgassátok meg olvasás közben szerintem még illik is hozzá,  itt hagyom a linket:

Felkaptam a táskámat az ágyam mellől és még egy gyors pillantást vetettem a tükörbe. A hajamba túrtam hogy egy kicsit álljon valahogy, majd gyors léptekkel indultam el az ajtó irányába. Tegnap este muszáj volt hazajönnöm - legnagyobb bánatomra - de még így sem voltam hajlandó beszélni az apámmal. Bár ő többször is próbált beszélgetésbe bocsátkozni velem én állandóan elutasítottam. Nem voltam kíváncsi arra, hogy a barátnőjéről, vagy Sana-ról beszél. Most hogy az az idegesítő lány felbukkant az egyetemen már ott sem lehetek nyugton. Bezártam a szobám ajtaját mert nem akartam hogy bárki az engedélyem nélkül bemenjen oda. Legalább ennyi magánéletet had kapjak! A dzsekim zsebébe dugtam a kezemet és kettesével szedve a lépcsőfokokat mentem le az étkezőbe hogy valami kaját szerezzek. Sana az asztalnál ült, és reggelizett. Kerültem a pillantását, szóval csak gyorsan felkaptam egy almát a gyümölcsös tálból és a kijárat felé vettem az irányt. 

- Milyen korán mész. - hallottam meg az apám hangját a hátam mögül. Ügyet sem vetve rá felhúztam a cipőmet. - Örülök hogy végre hazajöttél, már azt hittem személyesen Mr. Cha-t kell megkérnem arra hogy hazaküldjön. 

- Eunwoo lakásában voltam. - válaszolom, bár ez csak félig volt igaz, mivel egy ideig a saját lakásomban voltam, amiről persze apa nem tud. Mivel még nem olyan régen vettem még nem nagyon volt időm bepakolni szóval ma a tankönyveim mellé kicsit több cuccot, például ruhákat is bepakoltam.  - Nem akarom hogy Mr. Cha ezt higgye nincs hol laknom. Egyébként is; nem mintha annyira érdekelt volna téged a napokban hogy hol tartózkodom. Nem igaz? Appa. - néztem a szemébe. - Ja igaz is, ne várj haza. Lehet későn jövök. Vagy nem is jövök. - azzal kinyitottam az ajtót, és kiléptem az udvarra. A motorom már elő volt készítve, így csak gyorsan felpattantam. 

- Egy pillanat! - kiáltott utánam az apám. Kezdődik... - Mivel már Sana is arra az egyetemre jár amire te elvihetnéd. - hátra fordultam, és végig mértem az apám mellett ácsorgó lányt. 

- Nem igazán motorozáshoz öltözött. - mondom flegmán. - Ja! És amúgy sem vinném el szóval... - gondoltam ennyiből már igazán leszűrik amit mondani akarok szóval csak felvettem a sisakomat, majd gázt adva elhajtottam. 

Eunwoo-val a park előtt találkoztunk ő is motorra volt szóval ahogy a suliba mentünk egy kis versenyt is csaptunk. Persze hallottam hogy út közben többen ránk dudálnak vagy káromkodnak de nem érdekelt egyikünket sem. Amikor megérkeztünk csak gyorsan leparkoltunk, és a nyugati szárny felé indultunk. Ott aztán megint belefutottam Miss. Cicababába aki most is ugyanolyan pinkben volt mint legutóbb. Már a hányinger is elfogott amikor megéreztem a bódító parfümének illatát, szóval amikor megszólított gyorsan leráztam, és Eunwoo-val az oldalamon ledobtam magam a rajzteremben. 

- Hozok valamit inni. - szólalt meg Eunwoo egy idő után. - Kérsz? 

- Aha egy kólát nekem is hozhatsz. - vigyorogtam, mire ő elindult, de nem tett meg túl sok lépést mert azonnal beleütközött egy lányba. Felpattantam a helyemről és már ott is voltam hogy segítsek nekik. De aztán amikor megláttam hogy Jeon Soyeon az a lány inkább megálltam két lépéssel mellettük. 

- Bocs - nyögte ki Eunwoo, miközben lehajolt Soyeon füzetéért. A lány azonnal kikapta a kezéből és becsapta a rajzfüzetet. 

- Az én hibám volt. - kerülte a szemkontaktust majd ott hagyta a barátomat és leült a legtávolabbi asztalhoz. Eunwoo még egy pillanatig dermedten áll ahogy maga elé meredt még akkor is amikor mellé léptem és a vállára tettem a kezem.