Valóra vált álom (Sz.D.)

23.fejezet

-És hol lehet venni karácsonyfát?- Dominik csak egy pillanatra nézett rá Oliviára, aki már a gpsbe ütötte be a címet. A férfinak eszébe sem jutott, hogy szüksége lenne egy fára, egészen addig amíg Olivia nemrég nem kérdezte meg tőle, hogy mikor szeretné ő is feldíszíteni.
-Itt rengeteg van. Ha élőt szeretnél akkor a legjobb helyre megyünk. De nézhetünk műfenyőt is.
-Még nem tudom milyet szeretnék. Otthon minden évben élő van, még németben is az volt.
-Akkor vegyél most is olyat.-Dominik szereti a fenyőket, de az utánna való takarítást már annyira nem. Eddig nem volt vele gondja, mert sosem volt egyedül, hiszen a volt barátnője mindig ott volt. De most más a helyzet, főleg Oliviával.
-Nem tudom. Nézzünk mindkettőből és majd eldöntöm. Neked is műfenyőd van, hogy hogy?-tényleg érdekelte, hiszen eddig azt hallgatta mennyire szépek is az élő fenyők.
-Mert az praktikusabb. Én egyedül élek. Nem tudnám egyedül hazavinni, és befaragni a tartóba. Azt pedig csak kicsomagolom és elrendezem az ágait. Sokkal egyszerűbb.
-Ez mondjuk igaz. Lehet nekem is olyan kellene. De jobb lenne ha már fel is lenne díszítve, az sem igazán az én világom.
-Hát olyat itt nem találsz. Maximum az amazonon.-nevetett fel Olivia, mire Dominik is csak egy kicsit elnevette magát.
-Már annak is örülök hogy ilyenkor még találunk valami fának mondható valamit.-Dünnyögte magában, mert jelen pillanatban minden mást csinált volna, csak ne keljen fát vásárolnia.

-Ehhez mit szólsz?-Olivia kínjában már egy apró kis fát mutatott a férfinak, hiszen már lassan egy órája csak az árusoknál vannak, de még mindig nem választott.
-Olivia, annak szinte nincs is ága. Arról meg ne is beszéljünk, hogy még egy méter sincs.
-Jó, hát te nem tudsz dönteni. Amúgy meg szerintem cuki.
-Cuki? Mi? A fa?- csak elnevette magát azon ahogyan Dominik nézte azt a fának sem mondható akármit, amit a kezében tartott.
-Igen. Olyan csúnyán cuki. És, ez kis helyen is elfér.
-Nézd ha annyira tetszik, szívesen megveszem neked, és be is faragom.
-Köszi, de nekem már van fám, és már fel is van díszítve. Neked keresünk, nem nekem. De lehet könnyebb lenne ha nekem kellene.
-Jó, hát nem tudom hogy milyen legyen.-Dominik újra körbe nézett, de mielőtt bármelyikhez is oda tudott volna menni, Olivia már fogta is meg a kezét és kivezette az árusoktól.
-Tudod mit. Nézzük inkább meg a műfenyőket. Hátha ott könyebben választasz.
-Oké. Akkor menjünk és nézzük meg azokat is. -Szerencsére nem kellett messze menniük, mert a fenyővásár az áruház parkolójában volt.
Olivia meglepve nézte ahogyan Dominik elmegy egy bevásárlókocsiért, és azzal együtt mentek be az áruházba.
-Ezek szerint már döntöttél?-utalt a kocsira Olivia, de Dominik csak nevetve megrázta a fejét.
-Nem. De ha lesz egy fám, arra kellenek díszek is. Üresen mégsem állhat, nem?
-Jézusom, elfelejtettem hogy neked még díszed sincs a fára.- a tudat számára hogy még díszeket is kell vennie Dominikkal, egy pillanatra hidegzuhanyként érte. Ha már a favásárlás ilyen sokáig tart, bele sem mer gondolni hogy a díszekkel mi lesz.
-Az könnyebb lesz majd. Ne izgulj miatta.
-Úgy mint a favásárlás?-nézett fel a férfira felhúzott szemöldökkel, mire Dominik csak egy kicsit közelebb hajolt hozzá, mielőtt megszólalt.
-Nem. Mert a díszeket rád bízom. Nekem ahhoz nincs sem kedvem, sem
ízlésem.
-Na biztos hogy nem. Ezt felejtsd el Dominik.-azonnal tiltakozni kezdett. Fogalma sincs arról a férfinak, hogy ő mennyit szenved azzal, hogy minden karácsonyi dekoráció és dísz passzoljon egymáshoz.
-Majd meglátjuk, de gyere mert így sose lesz fám.-kacsintott rá, és már indult is el, maga előtt tolva a kocsit. Olivia csak kába tekintettel nézett rá, és kellett egy pár pillanat neki, mire elindult a férfi után.

Dominik elsőre megtalálta a fát amit keresett.
Tetszettek neki az igazi fenyők is, de élvezte hogy Olivia mennyire lelkes volt. Legalábbis az elején.
A díszek terén nem válogatott, csak kikérte Olivia véleményét, aki szinte az össze ötletét elvetette, így azok lettek amiket Olivia választott.
Pont ezt szerette volna, de a nőnek sose vallotta volna be.
Sikerült egy fél nap alatt mindent elintézniük, így mire edzésre kellett menni délután, addigra minden megvolt.
-Csá haver. Késtél.-pacsizott le vele Trent amint beült az autóba.
-Két percet. Annyit csak kibírtál.
-Na jól van, indulj mert Klopp megöl ha elkésünk.
-Csak nem félsz a főnöktől?
-De igen. Nem akarok dupla bemelegítést.-Dominik csak jót nevetett, hiszen titkon ő sem akarta hogy az edző haragudjon rájuk amiért elkésnek.
-Holnap karácsony. Jönnek a szüleid?
-Nem. Egyedül leszek idén. És te? Kivel töltöd?
-Anyuékkal. Én könyebben hazamegyek mint te. De most ők jönnek hozzám. Ha van kedved gyere át este. Anya főz, nyugi nem én.
-Köszi Trent, de szerintem otthon maradok. Úgy is be kell menni edzésre, szóval el leszek majd.
-Jól van, ha meggondolod magad akkor majd szólsz. -Dominiknak jól esett hogy a barátja meghívta magához karácsonyra, de nem akar az ünnepek alatt másnál lenni. Titkon abban bízik hogy Olivia otthon lesz, és lesz alkalmuk majd egy kis időt együtt tölteni.
-Mi van a csajjal akit múltkor mutattál.-jutott hirtelen eszébe, de Trent csak elnevette magát.
-Semmi. Szinte alig volt közös témánk.
Semmi más nem érdekelte, csak az hogy mindent kitegyen a netre. Alig tudtam róla lebeszélni, hogy engem ne jelöljön be sehol.
-Egy kis hírverés mindig jól jön nekik.
-Fuu, ne is mond. Tök hülye voltam hogy elmentem vele.
-Majd találsz mást.  Aki nem csak a pénzedre, meg a hírnevedre utazik.
-Köszi Domi.
-Még jó hogy én nem voltam olyan hülye mint te.-utalt itt arra, hogy őt nem érdekelte az a nő, akit nemrég Trent mutatott neki. Csak elnevette magát amikor az angol férfi beleütött a vállába amint ezt meghallotta.
-Bazdmeg. Nem is mutatok neked senkit többet. Egyedül öregedsz meg, és cölibátusba fogsz élni innentől kezdve.
-Lehet neked sem ártana egy ideig. Legalább megnéznéd rendesen kibe akarod bedugni a farkadat.
-Most már tényleg bazdmeg. Mekkora szemét vagy.-háborodott fel Trent, de Dominikot nem hatotta meg. Ismeri a barátját és tudja hogy nem haragudott meg rá. Hiszen ha így lenne, akkor nem röhögne már mellette, úgy hogy a szemeit törölgetni a nevetés miatt.

Olivia csak kitámasztotta a telefonját a pultra és a vacsoráját készítette, miközben a barátnőivel beszélt telefonon.
-Ne már Mira. Tudod hogy nem tudok idén menni bulizni. Valakinek otthon is kell lennie a gyerekkel.
-Oké akkor te nem jössz. És ti csajok?-Olivia csak a fejét rázta, jelezve hogy idén ő is kihadja a szilveszteri partyt.
-Sajnálom Mira, de idén én sem megyek.
-Ne már Liv. Te vagy az egyetlen reményem. Oké hogy Ava és Linda nem jön mert pasijuk és családjuk van, de te sem?
-Az van Mira. Sajnálom.
-Tényleg te miért is nem mész? Oké hogy mi nem megyünk, de hogy te sem? Mi van veled Olivia?
-Semmi Ava, csak annyi hogy biztos a kis focistával lesz ugye?-Olivia csak megkerverte a tésztát, mielőtt válaszolt volna.
-Nem Dominikkal leszek. Vagyis nem tudom. Nekik meccsük lesz újévkor, biztos nem fog előtte bulizni.
-Attól kezdve te még eljöhetsz velem. Na Liv légy szíves.
-Sajnálom Mira de most kihagyom. Azzal hogy a fiúknak meccsük lesz, az azt jelenti hogy nekem is dolgoznom kell.
-Nem dolgozol kicsit sokat? Szinte az ünnepeket végig dolgozod. Mikor pihensz Olivia?-tudja hogy a barátnőinek igaza van, de most nem teheti azt meg, hogy akár csak egy pár nap szabadságot is ki vegyen. Fontos szezonja van a csapatnak és minden jel arra mutat, hogy esélyesek a kupákra.
-Majd pihenek jövőre.-próbálta oldani a hangulatot ezzel az apró poénnal, tekintve hogy csak két hét van vissza az évből, de úgy látszik ez nem jött be. Túl nagy volt a csend ami a telefonból áradt.
-Csak ne hajszold túl magad. Ennyit kérünk csak.
-Nincs semmi baj lányok. Jól vagyok, komolyan mondom.
-Rendben hadjuk ezt a témát. Inkább mesélj, kit akartok leigazolni? Remélem valami helyes pasi lesz, és végre bemutatsz neki. Ha már eddig nem tetted meg.-A lányok csak elnevették magukat, hiszen Mira nem tagadta le önmagát. Ismét csak a pasik, semmi más.