Valóra vált álom (Sz.D.)

43.fejezet

Olivia kissé félve ment be reggel a központba, hiszen ez volt az első alkalom hogy itt jár, amióta kiderült a kapcsolata a focistával. Eddig senki sem tett vagy mondott bármifajta megjegyzést amióta beért, de mégcsak a portással és a recepcióssal találkozott.
A java mégcsak most jön majd.
Dominik még készülődött amikor ő elindult, hiszen neki nem kell olyan korán bent lennie mint Oliviának.
Már épp majdnem elérte az irodáját, amikor hirtelen Klopp jelent meg előtte egy nagy mosollyal az arcán.
-Jó reggelt Olivia.
-Jó reggelt Jürgen. -Már megszokta hogy az edző mindig megöleli, ez most sem volt másképp.-Sikerült kipihenned magad?
-Újult erővel vágjuk bele magunkat a következő meccsbe. Láttad a sorsolást?
-Igen. Kemény lesz majd. De menjünk inkább be az irodámba, úgy is beszélni szeretnék veled.
-Menjünk de valami baj van?-Olivia megvárta amíg az edző becsukja maga után az ajtót, mielőtt belekezdett volna.
-Még mindig nem tudjuk ki lesz a csapat edzője. Egyre kevesebb időnk van, és fogalmam sincs hogy már mit tegyek, hogy végre valami pozitív dolgot is tudjak mondani az igazgatónak és a csapatnak.
-Ez nehéz feladat Olivia. De megoldod majd ebben biztos vagyok.
-Én már annyira nem.-csak leült a székébe és a kezeit az arcába temette. Klopp talán még sose látta ennyire kétségbeesve a nőt mint most.
-Még hosszú a szezon. Mikor tárgyalsz vele újra?
-Holnap után kell újra elutaznom. Nem tudom hogy van-e egyáltalán értelme. Jürgen, ha nem sikerül megegyeznünk rövid időn belül, akkor a csapat edző nélkül marad majd.
-Dehogy marad Olivia. Ha valakinek, hát neked sikerül majd megszerezned a legjobb embert. Ebben biztos vagyok.
-Nem akarsz inkább maradni?-még sose kérdezte ezt meg az edzőtől ,mert elfogadja a döntését, de most mégis feltette neki a kérdést.
-Szeretem ezt a csapatot, de sajnos a döntésem végleges. -csak bólintott hiszen ezt már tudta. Még maga sem érti miért is kérdezte meg. Talán csak azért ,mert egy  cseppnyi kis remény mindig van, de úgy látszik ebben a helyzetben már nincs.

-Jó reggelt.-Köszönt be az ebédlőbe, ahol már páran helyet foglaltak a csapatból.
-Jó reggelt Dom.- Dominik gyorsan szedett magának valami reggelit, és már helyet is foglalt a többiek mellett az asztalnál. A srácok csak vigyorogva néztek rá, várva arra hogy végre a magyar focista belekezdjen abba amire mind kiváncsiak.
-Megszólalsz még ma?-Dominik csak elnevette magát, hiszen Alexis már tükön ülve várja hogy hallja a történetet.
-Mire vagy ennyire kíváncsi?
-Domi, ne játszd a hülyét. Na ugyan mire? Te és Olivia. Mióta? És hogyan?
-Na Darwin szerinted? Neked hogyan lett feleséged?-szólt közbe a holland focista, mire Darwin csak felemelte a kezét.
-Nana Virgil, nem a feleségem. Ott még azért nem tartunk, de sose lehet tudni.
-Nézz oda, a végén megházasodik.-a srácok csak jót nevettek, de Darwin hamar elterelte magáról a szót.
-Amúgy rólad volt szó, nem rólam. Szóval mesélj csak.-nézett újra  Dominikra aki csak mosolyogva ette a reggelijét.
-Jóba lettünk és úgy gondoltuk hogy megpróbáljuk. Ennyi.
-Na elmész ám a picsába. -dobot hozzá valami zöldseget Alexis, mire Szoboszlai csak tovább nevetett.
-Ez az igazság.
-Na jól van srácok, ne faggasátok. Mégis csak Oliviáról van szó. -szólt rájuk Virgil, mire a többiek csak rá kaptak a tekintetüket.
-Hát pont ez az. Oliviáról van szó. Ezért vagyunk ennyire kíváncsiak. Ne már Virgil hogy téged nem érdekel?
- Elmondta hogy jóba lettek. Szerinted akkor mégis hogy történt? Ehhez nem kell sok ész. Inkább együnk, mert nemsokára edzés lesz.-Darwin és Alexis csak összenéztek, mielőtt ránéztek volna mind a ketten Dominikra, és oda súgták neki hogy erről még beszélnek majd. A focista csak kuncogot egyet, hiszen sejtette hogy a társai kíváncsiak lesznek mindenre.
-Jó reggelt fiúk. Reméltem hogy már mindenki itt van, de ahogy látom akad még egy pár hiányzó. Na sebaj, van még időnk bőven. -lépett be Klopp az étkezőbe, de ami jobban meglepte Dominikot az az, hogy Olivia is vele volt.
-Azért annyi időnk nincs. Szép reggelt fiúk. Még egyszer gratulálok a kupához. Remélem tudjátok hogy ma délelőtt fotózásotok lesz. Hamar meglesz, ez miatt ne izguljatok. Tudom hogy nem nagyon szeretitek az ilyet, de ez muszáj.
-Milyen fotózás?-kérdezett rá Diogo Dominiknál, mire a férfi csak felhúzta a vállát hogy ő sem tudja.
-Olivia, mégis milyen fotózás lesz?- Virgil feltette azt a kérdést amire mindenki kíváncsi volt.
-A nike részére kellenek az új felszerelésről a fotók. Nem mondtad nekik?-fordult az edző felé, aki csak a tarkóját piszkálta.
-Hát lehet elfelejtettem. De Thomas sem mondta ezek szerint.
-Jürgen. Már múlthéten szóltam miatta.
-Tudom, de ott volt a bajnokság, és elég sokan sérültek a csapatból. Az fontosabb volt. De ne izgulj, már tudják a srácok ugye?-fordult feléjük, mire mindenki csak bólintott.
Olivia csak megrázta a fejét, és egy gyors köszönés után már el is ment.
-Szóljatok a többieknek hogy érjenek be minnél előbb. Szólok a sérült játékosoknak. Hátha Olivia nem harapja le a fejemet.-Sajnos Kloppnak nem sikerült olyan halkan mondania, hogy a srácok ne hallják meg az asztalnál, mert mindenki elnevette magát.
-Hát Domi. Kösd fel a gatyád amikor össze vesztek, mert Olivia keresztbe lenyel majd.-veregette meg a vállát Salah, mire Virgil ugyanúgy tett.
-Haver, neked annyi lesz. Na most nem irigyellek.-Dominik csak nagy szemekkel nézte Trentet, aki eddig csendben ült vele szembe. Mindig tudta hogy Olivia néha szigorú ha munkáról van szó, főleg ha valami miatt ideges, de azt nem hitte volna hogy még Klopp is berezel tőle.

-Persze, ennek semmi akadálya. Igen, beszélhet róla. Rendben. Mond meg nekik Thomas.-épp hogy letette a telefont, már Dominik nyitott is be hozzá az irodába.
-Hát te?-nézett a férfira aki csak nagy léptekkel elindult felé és egy apró csókot adott az ajkára.
-Gondoltam beköszönök. Nem volt valami jó kedved reggel.-ült le a nővel szemben, mire Olivia csak egy nagyon sóhajtott.
-Sok a munka. Nektek nemsokára újra meccsetek lesz, és mindent el kell intéznem még előtte. Amúgy jó hogy feljöttél, mert így nem kell keresgetnem.
-Na mi történt? Eddig nem igazán örültél annak amikor feljöttem hozzád.
-Csak annyi hogy lesz egy interjúd holnap. Az egyik magyar sportújságíró szeretne veled egy interjút csinálni. Nem tudtál még róla?
-Matyi említette, de nem tudta biztosra mondani hogy mikor lesz.
-Holnap. Akkor szabadok vagytok délelőtt. Vagyis te már nem. Thomas már egyeztetett a kérdéseket illetően, szóval talán nem lesz annyira vészes.
-Szuper. Akkor jobb ha felkészülők rá.
-Annyira rossz szokott lenni?-Olivia tényleg kíváncsi rá, hiszen nem igazán ismeri  a magyar újságírokat. Az angolokat igen és tudja is kezelni őket, de ez más.
-Attól függ. Mondjuk őt már ismerem. Jó fej. Úgyhogy nem hiszem hogy rossz lesz.
-Lenne itt még valami.-Dominik csak előre hajolt, mire Olivia is ugyan úgy tett.
-Jó vagy rossz dolog?
-Attól függ. Kinek mi? Ugye tudod hogy el kell utaznom?
-Igen. Holnap után ugye?-Olivia csak bólintott és felállva a helyéről ,átült a másik székbe Dominik mellé.
-Nem leszek itt a meccsen. Sajnálom Dominik, tudom hogy nem így beszéltük meg.
-Semmi baj, majd legközelebb megismered őket. De meddig leszel távol?
-Úgy néz ki egy hétig. Talán ennyi idő elég lesz hogy mindent elintézzek. És remélem jó hírekkel jövök majd haza.
-Biztos így lesz majd. -Olivia érezte hogy a férfi a kezénél foga húzza magához közelebb, így Olivia minden előjel nélkül csak felállt, és beleült a férfi ölébe.
Olivia csak átfogta a férfi nyakát, mire Dominik a derekán és a lábán tartotta a kezeit.
-Annyira szeretném hogy igazad legyen.-Hajolt a férfi nyakához és szinte suttogva ejtette ki a szavakat.