Valóra vált álom (Sz.D.)

27.fejezet

Új év, új lehetőségek. Az év első munkanapja is eljött, hiába van január elseje.  A csapatnak ma este meccse van, ezért Oliviának is dolgozni kellett. Muszáj volt leszerveznie az utazásokat és a szállást a csapat számára.
A szilvesztert csak kettesben töltötték Dominikkal, és egy közös vacsorával ünnepelték meg. Olivia azt sem bánta volna, hogyha a férfi esetleg mással szeretett volna lenni, de Dominik hallani sem akart arról, hogy aznap este bulizni menjen. Így együtt töltötték az estét.
Mivel a meccs másik városban van, így Olivia nem tartott velük, csak otthon nézte a tvben.
Dominik újra a kezdőben van, aminek örült, hiszen tudja hogy mennyire fontos a férfinak hogy a legjobban nyújtsa minden meccsen.
Azonban kicsit aggódik érte, mert eddig majdnem minden meccsen játszott. Kloppal beszéltek már arról, hogy van egy pár új kiszemeltje, de még nem ültek le és nem adta át listát arról hogy kikre is gondolt.
Tudja hogy szeretne egy posztra több játékost is, hogy ne mindig ugyan az az ember legyen terhelve, de ez nem mindig valósul meg.
Boldogan állt fel a kanapéról és ment be a fürdőbe miután vége volt a meccsnek.
Ám amikor elvégezte az esti dolgait, meglepve vette észre hogy Dominikon kívül, még Klopp is többször kereste. Az edzőt hívta vissza először, és szinte nem is akarta elhinni hogy a német férfi mit mondott neki. Újabb sérült a csapatban. Egyre többen sérülnek le, ami nem annyira meglepő, tekintve hogy mennyire kemény szezonjuk is van. Viszont erre a hírre nem számított.

Dominik idegesen dobta le az ágyra a telefont. Már többször is hívta Oliviát, de nem érte el telefonon. Most pedig foglaltat jelezz. Már több perce beszél valakivel telefonon, de az ő hívásaira nem reagál.
Kopogást hallott az ajtó felől, ezért csak lassan elindult hogy megnézze ki keresi ilyenkor.
-Csá haver. Jól vagy?
-Aha. Már nem fáj, csak akkor ha rosszul lépek.
-Akkor óvatosan lépkedj. Gyere menjünk enni.-Dominiknak jelenleg nem sok kedve volt hozzá. Az hogy lesérült és valószínűleg ki kell hagynia egy bizonyos időt, nem igazán javított a kedvén. Ahogyan az sem, hogy Oliviát sem érte el, de erről nem beszélhetett.
-Nem igazán van hozzá kedvem.
-Azért mert lesérültél enni még kell. Na szedd össze magad és menjünk. A többiek már várnak.-Trentnek nem lehet nemet mondani. Ezt már megtanulta a barátjáról, ez alatt a rövid idő alatt, amióta ismeri. Csak kedvtelenül vissza ballagott a szobába a telefonjáért, amin még egy üzenet sem volt. Igaza van Trentnek, nem ülhet a szobájába holnapig, csak azért mert rossz kedve van. Enni azért még kell nem? Ezzel a gondolattal a fejében indult ki a szobájából, hogy a barátjával vacsorázzanak egyet.
Igaza volt Trentnek. Már majdnem mindenki ott volt rajtuk kívül. Sokan megkérdezték hogy hogy érzi magát, és próbálták bíztatni hogy nem lesz semmi komoly gond, de ő addig izgul amíg egy orvos nem mondja el, hogy meddig kell kényszerpihenőre mennie.
Elég hamar megvacsoráztak, hiszen mindenki fáradt volt, és várták hogy holnap végre hazamehessenek.
Egész este nem nézett rá a telefonjára amíg a fiúkkal volt, mert nem akarta újra azt látni hogy Olivia nem kereste.
Gyorsan lezuhanyzott újra és már az ágyban fekve vette csak magához a telefonját.
Örült neki, de kissé talán mérges is volt, hiába látta hogy a nő többször is kereste és üzenetet is írt neki.
Az utolsó hívás vagy tíz perce volt, ezer úgy gondolta megpróbálja felhívni, hátha nem feküdt még le aludni.
-Dominik.
-Szia Olivia.-sóhajott bele a telefonba, de jobban szerette volna most látni. Ezer csak benyomta a videót hogy lássa is, ne csak hallja.
-Szia. Jól vagy?-már Olivia is ágyban volt, tekintve hogy már elég késő van.
Most is gyönyörű volt, mint mindig.
Látszott rajta hogy aggódik érte, ezért csak egy apró mosolyra húzta az ajkait mielőtt válaszolt.
-Igen. Vagyis fáj egy kicsit a combom, de remélem nem komoly.
-Tudom. Beszéltem Kloppal. Láttam hogy kerestél, de nem tudtalak előbb visszahívni.
-Semmi baj. -De volt baj. Legalábbis Dominiknál. De ezt nem fogja neki elmondani.
-Holnap amikor vissza jössz, már az orvosi stáb várni fog. Teljeskörű vizsgálatod lesz, hogy megtudják mennyire komoly a baj. Addig a sajtóban nem lesz róla semmi hír, amíg a vizsgálatokkal nem végeznek.
-Oké. Ez így rendben van.
-Dominik, biztos hogy jól vagy?-látta a tekintetében az aggódást,ami megmelengette a szívét.
-Nem fáj annyira. De félek, hogy mi lesz a vizsgálaton. Fontos időszakok jönnek most, nem akarok hónapokat újra kihagyni.-Emlékezett vissza a pár éve történt súlyos sérülésére.
-Nem fogsz, hidd el. Pihenj egyet és holnap találkozunk majd.
-Rendben.  Szia Olivia.
-Szia Dominik.-egy csókot küldött még neki, mielőtt letette a telefont.
Dominik csak fáradtan dőlt le az ágyba de az álom nagyon nehezen jött a szemére.

Olivia idegesen ment le az orvosi részlegre, ahová az utóbbi időben egyre sűrűbben kellett le mennie. Muszáj az érzéseit háttérbe szorítania, bármit is közöljenek vele most az orvosok. Nem hagyhatja hogy a férfi iránti érzései elhomályosítsák a döntéseit. Ha minden igaz, akkor már megvolt a vizsgálati eredmény, így már tudni fogják mennyire is sérült meg a focista.
-Dr. Cox, jó napot.-nyújtotta az idősödő orvos felé a kezét, akit az utobbi időben egyre jobban megismert.
-Jó napot Ms. Morre. Mondanám hogy örülök hogy újra látom, de mind a ketten tudjuk miért is van most itt.
-Sajnos ez igaz. Megvan minden vizsgálati eredmény?
-Igen. Dominikkal már tudattuk. Jöjjön, menjük be az irodámba, és mindent részletesen elmondok.
-Rendben. Menjük.-Olivia már egy párszor megnézte a falon lévő diplomákat amik az iroda falait díszítik. Nem is szerezhettek volna jobb orvost a központba, mint maga Frank Cox.
-Nos, mint mondtam megvan minden vizsgálati eredmény. A MRI is megmutatta azt amire gyanakodtunk.
Dominiknak a combizma sérült meg, de nem annyira komoly, hogy hónapokig elhúzódjon a rehabilitációja. Időben sikerült lehozni őt a pályáról, mert ha tovább erőltette volna, sokkal nagyobb baj is történhetett volna. Kb 3-4 hét kihagyás vár rá. De ha minden jól alakul, akkor már akár előbb is elkezdheti majd az edzéseket.
-Rendben. Gyógytornára kell járnia? Vagy könnyített edzést végezhet?
-Edzést még nem. Rehabilitációja lesz napi két gyógytornával. Most az a legfontosabb hogy pihenjen és ne erőltesse meg még jobban a lábát. Ha minden utasítást betart ,akkor hamar vissza térhet a csapathoz.
-Rendben. Köszönjük doktor úr.
-Ez a dolgom Olivia. És ne haragudjon meg hogy ezt mondom, de remélem a következő héten nem találkozunk.-Olivia csak elnevette magát, és már köszönt is el az orvostól.
Kilépve az irodából meglepve vette észre a férfit, aki a falnak dőlve állt, mintha csak rá várt volna.
-Szia.
-Szia. Hogy vagy?-állt a férfi elé, aki csak ellökte magát a faltól és szorosan oda állt elé.
-Beszéltél a dokival?-intett a fejével az ajtó felé, mire Olivia bólintott.
-Igen. Holnap kezdődik a rehabilitációd. Napi két gyógytornád lesz majd, de edzésre még nem mehetsz.
-Ja ezt nekem is elmondta. Most hova mész?
-Beszélek Kloppal. Te pedig menj haza. Pihenned kell.-lépett egy kicsit hátrébb a férfitől, mert nem akarta hogy bárki is észre vegye őket.
-Főnökösködsz?-Olivia csak megrázta a fejét, amint észre vette a férfi arcán azt a szemtelen mosolyt.
-Nem. De ha nem csinálod azt amit előírtak, akkor nem térhetsz időben vissza a pályára. Csak jót akarok.
-Tudom. És igazad van.
-Mennem kell. Még rengeteg dolgom van, és te pedig menj haza és pihenj le.
-Oké, úgy lesz. -Olivia egy kicsit közelebb ment hozzá, és halkan oda súgta a férfinak, hogy este találkoznak majd.