Valóra vált álom (Sz.D.)

38.fejezet

-Olivia, de jó hogy újra látlak. Milyen volt az utazás?- Klopp boldogan fogadta Oliviát az irodájában, hiszen már egy hete nem látta a nőt. Furcsa volt számára hogy nincs a központban és nem tudott vele beszélni. Hiányzott neki a csipkelődése, amit nagyon sokszor megkap tőle.
-Nem olyan amire számítottam.
-Mesélj. Nem tetszett nekik az ajánlat?-Látva a nő arckifejezését, Klopp hamar rájött hogy ez nehezebb feladat lesz, mint az elsőre gondolták volna.
-Nem igazán. Kifejezetten jól érzi magát a jelenlegi csapatában. De, talán az egy jó pont, hogy a csapat jelenleg ilyen jól teljesít. Nyomon követi, és tisztában van a játékosokkal is.
-Nagyon jó edző. Tökéletes lenne a csapatnak.
-Pont ezért olyan nehéz megszerezni. De mindegy, nem hagyjuk annyiban. Nem zárkozik el a tárgyalástól és ez nagyon jó. De most nem azért vagyok itt.
-Akkor mi miatt?
-Thiago. Megint lesérült.
-Igen. Sajnos az utolsó meccs nem alakult számára valami jól.
-Csak ugyan? Abban a tíz percen, mégis mi a franc nem alakult jól? Majdnem egy évig sérült volt, és most mire vissza térhetne a csapatba, úgy hogy szükségünk is lenne rá, újra lesérült. Egy meccset sem játszott végig.
-Nagyon jól tudom Olivia. De a játékosokhoz te nem értesz. Nem tudhatod, hogy milyen mértékű a sérülése. Korán jött vissza, lehet hogy várni kellett volna vele.-Az edző eddig nagyon ritkán emelte fel a hangját a nővel szemben, de most nehezen fogta magát vissza.
-Nyáron lejár a szerződése.
-És?
-Tessék.-rakott az edző elé egy mappát amit a férfi kérdőn forgatott a kezében.
-Ez mi?-Emelte fel, és nem értette hogy Olivia miért adta neki oda.
-Thiago, leendő csapatának az ajánlata.
-Érdeklődnek iránta?
-Többet ajánlanak mint amennyit mi tennénk neki. Nem rosszból Jürgen, de nem gondoltál arra hogy már nem olyan elkötelezett a klub felé, mint anno? Nem fog megkockáztatni egy új sérülést, ami miatt hónapokra újra kidőlhet, főleg ha új csapatba szerződik.-Klopp nem mondott semmit, hiszen volt igazság abban amit Olivia mondott neki. De ezt feltételezni az egyik játékosáról, számára maga volt a pokol.

-Haver, ne már. Ez a jobb profilom.
-Ugyan már, neked olyanod nincs is.- röhögött tovább Ibrahima, miközben még mindig a Dominikról készült képet nézte.
-Szemét vagy.
-Na, állj oda és mutasd a jobb profilodat, ne hogy nekem a végén sírva fakadj itt.
-Fuu te. Na csináld.-állt be a kamera elé Dominik, és már vigyorogva nézett  a csapattársára.
-Hát haver, ez sem lett jobb. Mondtam hogy nincs jobb profilod.-röhögte újra ki a magyar focistát, azonban arra nem számított, hogy valaki már ott áll a hátuk mögött.
-Nem tudtam hogy felcsaptál fotósnak Ibu.
-Csak egy pár képet akartam lőni Domiról, de nem igazán kamera képes. Gyere Liv, csinálok rólad is. Te jóval kameraképesebb vagy mint Domi.-nevetett fel, hiszen újra csak oda szúrt a magyar társának.
-Köszi, inkább kihagyom.
-Na gyere már. Nem sokan mondhatják el magukról, hogy Ibrahima Konate csinált róla képet.
-Hát ezt én sem mondhatom majd el magamról. -ellenkezett tovább Olivia, mire Dominik csak jót mosolygott rajta.
-Mi olyan vicces?-Dominik csak ránézett Oliviára, mielőtt megszólalt.
-Semmi, csak elgondolkodtam. Még nincs is közös képünk.-Volt ugyan, de erről a csapat tagjai nem tudtak. Dominik kíváncsi volt arra hogy Olivia erre mit lép, de Ibu megkönnyítette a dolgát.
-Na állj csak oda. Ezt hamar orvosoljuk.-Kezdte el tolni Oliviát Dominik mellé, aki mosolyogva kitárt karokkal várta, hogy oda álljon mellé.
-Most nagyon utállak titeket.-morgott az orra alatt, de Dominik meghallotta.
-Még engem is?-óvatosan átkarolta a nő derekát, lehetőleg úgy hogy ne keltsen feltűnést.
Olivia csak felnézett rá, mire a férfi továbbra is mosolyogva nézett le a nőre.
-Most még téged is.-Ezen csak elnevette magát, azonban azt nem vették észre, hogy a másik focista addigra már készített róluk egy pár képet.
-Fuu basszus, igen jó vagyok. Fotósnak kellett volna mennem.-lelkendezett amikor vissza nézte a képeket.
-Te miről beszélsz? Még nem is csináltál képet.
-Ja, aha tényleg. Na álljatok be gyorsan.-nem mondta el nekik, úgy gondolta majd a végén megmutatja őket.
-Na elég volt. Erre nincs időm.-pár kép után szólt rájuk Olivia, mire Dominik elkapta a kezét amint látta ,hogy menni készül.
-Legalább nézzük meg őket. Annyit kibírsz még nem?
-Csak gyorsan.-oda mentek mind a ketten a géphez, mire Ibrahima csak vigyorogva nézett rájuk.
-Most mondjátok azt, hogy nem vagyok szuper?-kezdte el nekik mutatni a képeket, mire Olivia csak bólintott egyet Dominik mellett.
-Tényleg jók lettek. Ügyes vagy Ibu.
-Várj csak. Van itt még.-mind a ketten értetlenül néztek a monitorra, amikor meglátták azokat a képeket amiket titokban csinált róluk a focista.
Az egyik képen Dominik épp nevet, de a keze ugyan úgy Olivia derekán van, míg a másikon szorosan egymással szemben állnak és a másik szemébe néznek.
-Na mi van? Még a szavatok is elállt? Mondtam én hogy szuper vagyok. De komolyan, ember nézd már meg ezeket a képeket. Ha nem tudnám hogy kik vagytok azt hinném szerelmesek vagyok egymásba. Szinte izzik a levegő a képen.-Dominik csak lefagyva állt, hiszen fogalma sem volt róla erre mit mondjon.
-Aha szuper vagy.-köszörülte meg a torkát, mire Olivia mellette csak megveregette a férfi vállát.
-Nagyon ügyes vagy.  De ne képzelj bele semmit. Szimplán ilyen szuper vagyok.-mást nem is mondott csak fogta magát és elment.
-Na átküljem őket?
-Micsoda?
-Mi van veled ember? Azt kérdeztem kellenek a képek? Talán át tudom őket küldeni.
-Ja aha. Ilyen úgy sem lesz többet.-utalt itt Oliviára, aki már le is lépett, egyedül hagyva Dominikot.

Már mindennel készen volt amivel kellett, és mivel már elég későre járt, ezért ideje volt haza mennie.
Azonban amikor lépett volna ki az ajtón, épp szembe találta magát Dominikkal, aki elnézve épp kopogni készült.
-Hát te? Az edzés nem itt van fent.
-Tudom. Annak már vége. Érted jöttem.
-Csak ugyan? És miért is?
-Menjünk haza. Már késő van. - Olivia nem ellenkezett, csak kilépett az irodája ajtaján, és már indult is el a folyosón meg sem várva a férfit.
-Na mi az? Csak nem elfáradtál? -fordult hátra, mire Dominik pár lépéssel már utol is érte.
-Annyira nem, hogy este ne aludj nálam.
-Dominik.-állt meg a férfival szemben aki csak nagy szemekkel nézett rá.
-Mi az?
-Ezt bárki meghallhatja.
-És? Nem arról volt szó hogy nem titkolózunk? Ha kiderül, hát kiderül.
-Tudom. Csak nekem ez furcsa.
-Nem azt mondtam Olivia hogy kiabáld ki hogy együtt vagyunk. Vagy, hogy itt a folyosón csókolj meg. Csak annyit mondtam hogy ma nálam is aludhatsz.
-Hát ez majdnem egy és ugyan az. Főleg ha valaki hallotta.
-Nincs itt senki rajtunk kívül. De tudod mit, majd én előbb elmegyek, és te majd jössz utánnam. Akkor legalább együtt sem látnak minket.
-Dom..-hiába akart a férfinak szólni, látta hogy ez nem a legjobb pillanat. Feszült volt, látta rajta. De sajnos ezt későn vette már észre. Tényleg nem akarta megbántani a focistát, és már titkolni sem akarja, de egyszerűen neki nehéz ezt a helyzetet kezelnie.
Még sose volt ilyen helyzetben hogy a csapat egyik játékosával alkot egy párt, és fogalma sincs arról hogy a többiek mit szólnak majd hozzá. Ez megijesztette Oliviát, de az még jobban hogy Dominik otthagyta.