Csodálatos volt a hétvége, de eljött az idő hogy mind a ketten visszatérjenek a hétköznapi életükhöz. Olivia már belevetette magát a munkába, hiszen egy hétig nem volt ott és ugyan Thomas helyetesítette, de a férfi csak több munkát okozott neki mint ami előtte volt. Sorban kezdte el felosztani a munkát ami rá várt, mert voltak olyanok amik nagyon fontosak voltak, így azokkal kezdett.
Hangos kopogást hallott az ajtaja felől, és meglepve vette észre, hogy nem az az illető áll az ajtóban, akit a szíve remélt.
-Szia Liv. Zavarlak?
-Szia Salah, dehogy is. Gyere csak be.-invitálta be a férfit, aki miután helyet foglalt a széken, csak egy nagyon sóhajtott.
-Baj van?
-Nem tudom. Szerettem volna veled beszélni, még az előtt hogy a menedzserem megkeresne.-Olivia már sejtette hogy a férfi miről akár vele beszélni, de remélte hogy ez csak egy rossz előérzet a részéről.
-Oo.
-Látva az arcodat már sejted miről van szó. -Dörzsölte meg az arcát a férfi, mire Olivia csak egy aprót bólinott.
-Kaptál egy új ajánlatot.
-Igen. Még nem fogadtam el. Sokat gondolkodtam már rajta, de még nem hoztam döntést. Szeretem ez a csapatot Liv, és minden kupát meg akarok velük nyerni, amire csak egy kicsi esélyünk is van.
-De mégis gondoltál a váltásra.
-Igen. Csak szerettem volna hogyha ezt tőlem hallod először. Ígérem ha meghoztam a döntést, akkor azt is tőlem fogod hallani.
-Köszönöm Salah. Nem fogok hazudni, nem igazán örülök neki hogy ez így alakul, de megértem. Akárhogy is döntesz, sok sikert kívánok a jövőben.
-Köszönöm Olivia. Viszont szeretném ha tudnád, hogy ez nem Klopp döntése miatt van. Szeretem az edzőt, de ha maradna akkor is elgondolkodnék a váltáson.
-Ezt egy kicsit jó hallani. Klopp sok fejfájást okoz nekem az utóbbi időben.-Mindketten elnevették magukat, ám tudták hogy ez nem a boldogság pillanata.
-Remélem én nem okozok neked annyi fejfájást. Ígérem meghozom hamar a döntést. És ha úgy alakul hogy váltók, a szezont végig akarom vinni a csapattal. Ebből nem engedek.-Olivia csak bólintott, de tudta hogy azzal hogy a férfi elmegy, újabb csapás éri ezzel a csapatot.-Szeretem az ilyen napokat. Csak nézz rájuk, mennyire örülnek.-Dominik is mosolyogva nézte a kicsiket, akik csak ámulva hallgatták a többieket ahogyan a fociról mesélnek nekik.
-Tényleg aranyosak. Sokszor szokott ilyen lenni?
-Egy párszor. Nem olyan sokszor mint szeretnénk. De én szeretem ezeket a napokat. Jó örömöt szerezni nekik.
-Az biztos. Ügyesek is voltak. Mindenki szót fogadott és gyorsan megtanulták a technikat.
-Azért nem mindig ilyenek.-nevetette el magát Virgil, mire Darwin oda ért hozzájuk.
-Mi olyan vicces?
-Csak azt mondtam Dominiknak, hogy nem mindig ilyen aranyosak a kicsik. Valamikor kész szörnyetegek.
-Ne is mond. Amikor rájuk jön a hiszti kikergetnek a világból.-Darwin úgy tett mint akit kiráz a hideg márcsak attól is, hogy belegondol, mire a két férfi csak jól szórakozott rajta.
-Annyira nem olyan rosszak. -Próbálta védeni őket Dominik, mire a két férfi csak kinevezte.
-Most mi van? Bírom őket.
-Mi is. Azért van saját. Amúgy Olivia is szeretni a gyerekeket.-Nézett Virgil Dominikra, mire a férfi csak nagy szemekkel nézett rá.
-Ez most miért mondod?-Kérdezett rá Dominik, mire a holland focista csak felhúzta a vállát.
-Csak mondom.
-Nekem már kettő van és imádom. Amúgy most hol van Olivia? Ilyenkor már itt szokott lenni.-nézett körbe Darwin, mire Virgil csak az egyik irányba mutatott, ahol a nő játszott két kisgyerekkel.
- A gyerekeimmel van. Már egy ideje boldogiíját.-Mindhárman a gyerekeket nézték, akik csak nevetve játszottak Oliviával.
-Fuu aranyosak, de nagyon fárasztóak.-állt melléjük Trent, mire Dominik csak felé fordult.
-Majd ha lesz sajátod akkor mi lesz?
-Előbb keresni kellene egy nőt, aki benne lenne.
-Szerintem azzal nincs bajod. Minek válogatsz annyit?-piszkálta Dominik a barátját, hiszen szinte rajonganak érte a nők.
-Azért na! Hadd döntsem el ki lesz a leendő gyerekeim anyja.
-Mivan?-kapták rájuk a tekintetüket a többiek, mire Dominik csak elnevette magát.
-Te mióta akarsz gyereket?
-Inkább kitől akarsz?- kérdezgették sorban a férfit, mire alig tudott válaszolni a kérdésekre.
-Még ha Dominik mondja. Elvégre neki lenne kitől. Na de te, Trent? Még barátnőd sincs.
-Még lehet Darwin. Lehet nekem előbb lesz majd gyerekem, mint Dominiknak.
-Te mióta akarsz gyereket?-hallották meg Olivia hangját a hátuk mögül, mire mindannyian felé fordultak.
-Most miért? Nekem nem lehet?-Olivia csak elnevette magát, mire a két kicsi csak oda szaladt az apjukhoz.
-Előbb barátnő kellene. Nélküle nehéz lenne.
-Már értem miért vagytok együtt Dominikkal. Ugyan olyanok vagytok mind a ketten.-Dominik csak mosolyogva átkarolta a nő derekát és egy puszit nyomot az arcára.
A két focista csak jót derült az angol hátvéden, aki keresztbe font karokkal nézte őket.-Te szeretnél majd gyereket?-Olivia szemei abban a pillanatban kipattantak, ahogy meghallotta a férfi kérdését.
-Ez most hogy jutott eszedbe?-fordult meg a focista karjaiban, mire Dominik kisimította az arcából a belelogó haját.
-Nem tudom. Eszembe jutott.
-Dominik. Pont ma? Amikor ott voltak a kicsik?
-Hát beszéltük a srácokkal hogy aranyosak voltak ma,és hogy én bírom a gyerekeket. Erre Virgil közölte hogy te is szereted őket.
-És te ebből arra következtettél hogy szeretnék majd gyereket.-Dominik csak bólintott, de nem szólalt meg.
-Szeretem a gyerekeket. Egyszer talán szeretnék majd egyet, de nem a közeljövőben. És te?-így hogy Dominik felhozta a gyerektémát, már Oliviát is egyre jobban érdekelte a férfi véleménye.
-Én is szeretnék majd. De fogalmam sincs hogy mikor. A karrierem miatt nehéz erre gondolni. De szeretnék családot, és abba a gyerek is beletartozik. De erről ezek szerint még ráérünk beszélni.-az utolsó mondata szinte felmelegítette Olivia szívét.
-Viszont egy valamit nem értek. Trentnek hogy jött a gyerek téma?-a férfi nevetése szinte betöltötte az egész szobát. Olivia csak mosolyogva nézte ahogyan Dominik jó ízűen nevet.
-Trent úgy gondolja, hogy neki előbb lesz majd gyereke mint nekem. Mondjuk ebben a dologban nem áll szándékomban vele versenyezni. Hiába mondtuk neki a fiúkkal hogy ahhoz kellene egy baratnő is, azt szinte meg sem hallotta.-Olivia csak jót nevetett a férfin, hiszen nem is az angol hátbéd lenne, ha nem így állna a dolgokhoz.
-Még jó hogy nem akarsz vele ebben versenyezni. Ehhez nekem is lenne egy két szavam.-nézet bele Dominik szemébe, mire a férfi csak közelebb bújt hozzá, és az ajkait lassan érintette hozzá az övéhez.
-De ez még nem jelenti azt hogy nem lehet előre gyakorolni. Tudod, mire arra kerül a sor, akkor már meglegyen a megfelelő technika.-simított végig Olivia meztelen combján, amin keresztül közelebb húzta magához a nőt. Olivia amilyen gyorsan csak tudott felkelt, és már lépett is át a férfi testén, így közre fogva őt a lábaival. A kezeivel csak megtámaszkodott mellette, mire Dominik csak tovább simogatta a meztelen bőrét, amit nem fedett a ruha.
-Szerintem még van időnk bőven gyakorolni a megfelelő technikát. És ne legyél tehetetlen. -Adot egy csókot a férfi ajkaira és már gördült is le róla vissza az ágyra.
-Mivan? Olivia?
-Hosszú napunk volt. Jó éjszakát drágám.-fordított hátat a férfinak és mosolyogva csukta be a szemeit.
YOU ARE READING
Valóra vált álom (Sz.D.)
FanfictionEgy magyar fiú aki mindig arról álmodott hogy a premier league egyik híres csapatánál fog futballozni. Úgy látszik ez az álom valóra válik, hiszen gyerek kora óta ezért dolgozott. Arra azonban nem számít, hogy nem csak a csapat, az edző és a szurkol...