Valentin napi vallomás

Part 34

34

Vasárnap reggel:

- Mit csinálsz? - jött az üzenete reggel Gábortól.

- Tanulok, ma szinte egész nap. Tudod tegnap más dolgom volt.

- Valami nagyon fontos, és nagyon kielégítő dolgod.

- Igen, én is pontosan így fogalmaznék.

- Akkor hagylak is tanulni.

- Hiányzol. - írta hirtelen Éva, és így is érezte. Gábort akarta, a csókját, a testét, mindenét.

- Te is nekem. Mit szólnál, ha beugranék csak egy csókra, mielőtt megyünk a nagyiékhoz ebédre?

- Csodás ötlet, alig várom.

- Ok, akkor addig tanulj.

Gábor betartotta az ígéretét, átugrott ebéd előtt, és olyan szenvedéllyel estek egymásnak, mintha nem tegnap este váltak volna el egymástól. Csak csókolóztak, mivel Éva húga a szomszéd szobában volt, de az is annyira jólesett!

- Ezentúl nem fogunk egy napot sem kibírni egymás nélkül? - jutott szóhoz két csók között Éva.

- És az baj? - húzta újra magához a fiú.

- Nekem nem. - súgta Éva.

- Nekem sem. - nyögte a szájába Gábor, és már csókolta is.

Hétfőtől újra együtt mentek reggel a suliba, és délután is együtt mentek haza.

- Mi lenne, ha holnap nem mennél táncra? - kérdezte Évát Gábor.

- Mert? Tervezel valamit?

- Igen, anyuék elutaznak, nővérem is a barátjával lesz, és arra gondoltam, hogy tarthatnánk egy kis elő Valentin napot.

- Arra gondolsz, amire szeretném, hogy gondolj? - nézett fel a fiúra Éva jelentőségteljesen.

- Abszolúte arra gondolok. - húzta magához egy forró csókra.

- Benne vagyok. - viszonozta a csókot Éva.

- Akkor kettőre érted megyek a suliba, és miénk az egész délután?

- Igen. - bólintott Éva.

Gábor romantikus estét akart, ezért már reggel teleszórta az ágyat rózsaszirmokkal, az asztalon is várta Évát egy csokor rózsa, és az ajándéka. Sőt bekészített maguknak egy finom pezsgőt, és némi harapnivalót is.

Kocsival ment aznap, mert minél előbb haza akart érni a lánnyal, hogy minél több idejük legyen kettesben.

- Azta! - lepődött meg Éva, ahogy belépett a fiú szobájába.

- Túl sok? - érdeklődött a fiú.

- Nem, csak nem gondoltam, hogy ennyire romantikus vagy! - fordult felé, és már csókolta is.

Még szerencse, mert Gábor már készült bevallani, hogy csak neki, csak miatta, mert őrülten szerelmes belé.

Éva szorosan simult hozzá, persze ma is szoknyába és harisnyába bújt a kis boszorkány! Ő pedig már tűrte is fel a szoknyát, és a lány se habozott, már az övét bontogatta.

- Nem szeretnéd előbb megkapni az ajándékod? - fogta meg a kezét Gábor.

- Nem, előbb téged szeretnélek megkapni. - nézett fel a fiúra vágytól csillogó szemekkel.