Arannyal szőtt szerelem (16+)

11. fejezet

Áron szorosan ölelő karjai közt ébredtem fel, rettentően hasogatott a fejem rengeteg rövid italtól és görcsös nyilallásokat éreztem a hasamban. Nyöszörögve fordultam felé, mire félálomban magához húzott. Vonásait simítottam olyan békésen és édesen alszik. Gyermeki bája sebtapasszal fedett arcán is ott ül még, el sem rejtőzik komiszul próbálja rombolni a férfias képet róla. Imádom őt, pont ilyen összetettnek, ezzel vonz magához.

Kuporodtam a kemény testéhez bújva, közben azon tanakodtam, hogy vajon tegnap tettem el fájdalomcsillapítót gondolva mára, vagy kiment a fejemből, mikor Áron félbeszakította a csomagolást az ellenállhatatlan lényével és lenémított telefonjával. Töprengtem miközben a fájdalom egyre jobban vette át rajtam a hatalmát. Aztán bevillant a tegnap este megosztott fotó rólunk.

Mostanra már biztos egy millió cikk született olyan címmel, hogy „Hamvas Áron megmutatta a barátnőjét." „M.R.E. modellek összejöttek" vagy „A sztár modell ezrek szívét töri össze a vallomásával!" és ehhez hasonlókra számítok. Jaj, a főnökeink haragja. Bekúszott a kígyó az édenkertbe, önelégült gondolataimat megmételyezte a félelem, amit az ügynökségen Gabi indulatai fognak életre kelteni. Sajgó érzések a testemen már el is múltak, tudatában annak, mi vár ránk Budapesten.

Ajkát simítottam az ujjaimmal, mire a szája közé szorította egy pillanatra.

- Nem tudsz aludni? – kérdezte fáradt hangon és ásított, de szemeit nem nyitotta ki.

- A tegnap éjszaka tombol bennem! – suttogtam neki, ahogy karjait körém fonta vállamra hajtva a fejét.

- Észvesztő vagy, de aludj még! – kis puszit nyomott az arcomra. Simogattam a hátát. Gyengédségét látva, elképzelhetetlen, hogy milyen kemény volt az éjjel. Bár nem először fordul elő a hevessége után fájdalom, viszont annyira élvezem, amikor eluralkodnak rajta a vágyai.

- Áron, ne akard kihagyni a reggeli buja Lizit! – fülébe suttogtam puszilva a cimpáját.

Sóhajtottam, szárnyaló fantáziám vezetett a múlt éjszakába. Megremegett a testem, miközben visszacsengett a fülembe, hogy azt mondja szerelmes belém. Egyenetlenné vált a légzésem és szinte újra éltem a nyelve érintését. Körmeimet mélyesztettem a hátába, és ajkamba harapva nyomtam el egy kéjes sóhajt.

- Lizett nem fogsz már vissza aludni igaz? – Vigyorogva megráztam a fejemet. Fölém tornyosulva csókolt meg. – Mit szeretnél?

- Kihasználni az ébredés utáni adottságaidat. Csak előtte akarom a szád! – suttogtam, belemarva a fogaimat az ajkamba. Rám vigyorogva vonta fel a szemöldökét.

- Mi történt veled? – számára is érthetetlen ez az énem, pedig nem idegenkedem a vágyaink megélésétől. De a múlt éjszakát remegő ajkakkal élem át újra és újra.

- Talán így hat rám, hogy megvallottad az érzéseidet! – kuncogtam. Hátától a takaró alá a meztelen fenekéig simítottam az ujjbegyeimet. Megremegett, sóhajtva vette az érintésemet. – Csikiz? – vigyorogtam rá.

- Nem, csak kiráz a hideg a puha bőrödtől. – Ajka finoman ívelt vonalait nyakamra siklatta, elöntött a melegség, csak az éjjel történtek jártak a fejemben.

Annyira perzselően vágyakozott utánam, hogy nem engedett el az érzés. Bizsergett az egész testem tőle. Imádom azt, ami köztünk dúl, a heves érzelmeinket. Nyögtem a csókjaitól. Vándorló ajkai bebarangolták a nyakamat és a mellkasomat.

- Lizi kicsim! – hallottam az ajtóból a nevemet harsogni, miközben barátnőm libbent be rajta és felsikított döbbenten.

- Viki? – kiáltottam ijedten. Feltámaszkodtam az ágyban és Áronnal összeráncolt homlokkal néztünk rá meglepettségünkben. Ő a szívéhez kapott mélyeket sóhajtva.