Arannyal szőtt szerelem (16+)

41. fejezet

  A bulin miután Áron elmondta a tettét túl részeg voltam, hogy felfogjam mit is jelent igazán és hagytam magam a karjaiba omlani azon az undorító helyen. A bizalma felém nagy szó erre vágyom több mint egy éve. Ujjamon a gyűrű azt jelenti velem akarja leélni az életét. De hány ilyen rémsztori kerül még felszínre a múltjából, amit le kell nyelnem, hogy vele lehessek?

Áronnak is feltűnt, hogy nem tudom feldolgozni az ott történteket. Időt adott nekem, ezért hazament. Iskolára és az ügynökségre korlátozódtak a találkozóink. Ez még jobban megviselt.

Már a családja otthon van, kiürült a lakás, Zsombi nagyon hiányzik Matildának. Nekem pedig Áron. De fogalmam sincs mit mondhatnék neki. Szégyellem magam, amiért odafent szexeltem vele, nem akarom, hogy változzon rólam a kialakult képe.

Este ágyban fekve írtam neki üzenetet. Mintha kisiklottunk volna egymás röppályájáról. Ujjamon birizgáltam a gyűrűmet, miközben Tofi arcomhoz fészkelte magát. Hogyan lépek túl ezen? Oldalra fordultam be a fal felé és aprócskára húztam össze magam a paplan alatt, lehunytam a szemem úgy engedtem ki a könnyeimet. Értem Áron reménytelen helyzetét, de amit tett... Ha valaha tudomást szerez róla Zsófi, elveszíthetem. A legjobb dolog az életemben mióta Budapesten vagyok ezt ő is tudja. Hogy nézhetnék így a szemébe?

Forgolódtam éjszaka, hideg az ágy ő fele. Ettől nyúzottan keltem reggel. Viki elvitt suliba reggeli után. Még nem beszéltem vele sem erről, de most úgy érzem muszáj valakinek elmondanom, mielőtt megfojt ez a szörnyű érzés. Kifordultam az ülésből, azonnal könnyek szöktek a szemembe. Fogalmam sincs, hogy elmondhatom neki mit tett Améliával, de ezzel magyarázhatom meg, hogy elgyengültem.

- Szerinted Áron érzései változhatnak irántam, ha nem viselkedem mindig példásan? – kérdeztem tőle zavartan.

- Mire gondolsz? Ő szeret téged, akkor is, ha néha rosszalkodsz. Ember vagy Lizi kinek menne a tökéletes példás élet? Mi történt, látom rajta is, hogy nem oké valami?

- A bulin... – felvonta a szemöldökét, én pedig elvörösödtem. – Nem tudok azóta a szemébe nézni. Úgy érzem tőlem többet várna ezért most csalódott, mert engem is gerincre tudott vágni a galérián. Fogalmam sincs mit vártunk ettől, de tönkre tett mindent! – sírva fakadtam, annyira félek, hogy elveszítem.

- Nyugi! Nyugi! – csitított. – Mi van akkor?! Ez csak akkor ügy, ha csinálsz belőle! Áron nem liheg a nyakadban, vár amíg ezt kezeled magadban.

- Nem igazán tudom hogyan lehetne helyére tenni...

- Akkor együtt próbáljátok meg! Beszélj vele! Mindig ezt mondom neked! Nyisd ki azt a nagy szád, nem gondolatolvasó, de cserébe rettentő megértő, főleg veled! – leállt a parkolóban az RS7 mellett majd mosolyogva nézett rám, míg ablakon át figyeltem, hátha benne ül még, de már üres és magányos akárcsak én. – Lizi ti vagytok az én álom párosom, néha bekerültök a gödörbe, ez normális, de közösen kimásztok belőle. Csak kérdezd meg, neki mit jelentett ez és tedd helyre odabent! Rendben lesztek! – bólintottam míg ő biztatóan mosolygott rám. Megöleltem a barátnőmet, ha ő nem lenne... már rég szakítottunk volna. Viki pártatlanul kezel mindkettőnket és mindig betudja mutatni Áron oldalát is. Ezért megértőbben állok hozzá.

Áront a randinkig nem láttam bár többször váltottunk üzenetet. Újabban csak a zeneteremben találkozunk. Jól érezzük magunkat itt. Közös érdeklődés a zongora, még a robotika csak őt érdekli. Tetején ültem, amíg játszott. Élvezi, azt vettem észre megnyugtatja és jó kedvűvé teszi. Beleveszem a zongora szólóiba és nem találok vissza a Földre amikor játszik.