Arannyal szőtt szerelem (16+)

18. fejezet

Nyolckor lépett be Mátéval a karján hozzám, csak fejem felett égtek a spotok, félhomály uralta a szobát, de az olvasáshoz épp elég fényt biztosítottak a könyvre.

Ő shaket ivott Máté cumisüvegben tápszert. Mosolyogtam rajtuk. Elragadó látványt nyújtott, két cumis. Szülei akkor mentek el, fiúk kint ültek, TV szobában játszottak. Kérte, hogy menjek ki figyelni rájuk, amíg ő Mátét felviszi a szobájába. Kicsik közé ültem és Zsombi azonnal átadta a konzolt.

- Verd el Botit! – kérte. Mosolyogva fogadtam a felkérést.

- Ezerörömmel. – elszántan vettem fel vele a kesztyűt.

- Esélyed sem lesz Lizi! – válaszolta Áron kis klónja. Bízd ide kisfiú, kiválasztottam a nekem tetsző női karaktert, majd mikor Boti is talált magának egy másikat összecsaptunk. Jól megszorongatott de K.O.ra csaptam. Visszavágót játszottunk akkor sem hagytam magam. Tudom milyen jól tolják a videójátékot, Boti odavissza veri a testvéreit. Hangosan nevetgéltek alig lehetett őket lecsitítani.

Mikor hallottuk Áront lejönni az emeletről, akkor kicsit halkabban folytatták a marháskodást. Azt hittem mérgesen félbe szakítja a játékot, de a hátsó kertbe ment. Gondoltam rá akar gyújtani ezért kimentem utána a terasz viszont üres volt. Kisvártatva sötét kertből került elő kezében a hevítőjével.

- Gyere, le kell cseszni az öcséimet. – rázta a fejét. – Elvette az eszüket a játék! – vigyorogtam rá, tetszett ez az Áron. Tölteteket az urnába dobtuk, aztán magához húzva lépkedtünk be a lakásba. TV szobában megállva vállamon fogott át miközben próbált a lehető leghatározottabb lenni a testvéreivel. – Fiúk vége a mókának! Apa kérte, hogy engedjétek vissza a kupolát a medencére, ha már ott randalíroztatok délután! Ne felejtsétek el, aztán fogmosás és alvás!

- Mikor jön haza anya? – kérdezte Zsombi kis kutya tekintettel ránk nézve.

- Későn, úgyhogy ne ébresszétek fel Mátét mert a jóisten se fogja vissza altatni, csendben legyetek az emeleten! – szigorú hangvétele a kisebbekhez hatásos volt, kikapcsolták a játékot. Felső szintre indulva megöleltek minket. Olyan szeretni valók mindketten. – Kornél hol van? – kérdezte a létszámot ellenőrizve.

- Lánynál, azt mondta kimarad, ha anyuék is. – kuncogta Boti visszafordulva.

- Oké... Szerintem ő már nem a mi problémánk. – vont vállat pirulva.

- Áron! Az ágyban játszhatunk még egy kicsit a tableten? – győzködte őt Zsombi.

- Amíg megfürdök, utána elveszem és tényleg alvás! – na jó azért ő sem tud nekik nemet mondani. Elszaladtak a rosszcsontok, majd mi is a fürdőbe vettük az irányt.

Bébi őrrel a kezében lépkedett előttem. Lerakta a pultra mikor levetkőztünk és elnyújtóztunk a forró vízben. Mellkasomnak dőlt becsukva a szemeit. Megfosztva a gyönyörű írisz ragyogásától. Csókot leheltem az ajkára s pisze orrára.

- Elfáradtál? – csak kimerülten bólintott. Kényeztetni akarom őt, most igazán megérdemli a törődést. Beletúrtam a hajába, masszírozva a fejbőrét.

Mandula kivonattal telenyomott kezeimet végig simítottam a hasán, fel az oldalán egészen a mellkasáig. Szivecskét rajzoltam csupasz kemény mellén. Tarkómnál fogva húzott egy csókra. Ettől felbátorodtam és ujjaimmal térképeztem fel a testét, lassan vándoroltam lefelé. Láttam, hogy pirul az arca a szemérmetlen játékomtól.

- Mit csinálsz? – sóhajtotta, miközben szorosan zártam az ujjaimat köré. Bőrét súroltam az ajkaimmal, belecsókoltam a kulcscsontja mögötti mélyedésbe és onnan vezettem fel nyelvemet a nyakára.