Chilli Chocolate Soufflé °JiKook°

17. rész

A próbaterem egész falat beterítő tükrében fotózgattuk magunkat sunyiban Taevel, mivel a karácsonyi előadásról elméletileg semmit sem szabadna kiszivárogtatnunk. Most kaptuk meg a ruháinkat, amiket a műsoron fogunk hordani, és tudtam, hogy Jungkook úgysem fogja senkinek sem továbbküldeni.

Az idei színválasztás a fehér-kékre esett, a díszítés is olyan lesz, mint egy havas-jeges táj. Tae egy világoskék csipkézett öltönyt viselt, egy vállához fűzött hosszú áttetsző palást szerűséggel. Hasonlított a Narniaból a Jégkirálynőre, főleg így a szőkére festett hajával, annyi különbséggel, hogy rajta nem bunda volt. Bár szerintem azt is büszkén horda volna. Ment volna hozzá a cipő, amit suvenirbe kapott tőlünk. 

Rajtam egy teljesen fehér, elegáns öltözet volt, melynek zakó része kimonohoz hasonlóan volt összekötve. Bal mellkasunkhoz az előadáson valamilyen kék virág lesz tűzve, de azokat majd ott kapjuk meg. Én a legtöbb fellépőhöz hasonlóan ugyanolyan ruhában leszek, csak a szólisták kaptak feltűnőbb, érdekesebb öltözeteket, ezzel is hangsúlyozva őket. Mindenki remekül festett már most, de szükség volt rá, hogy ilyen hamar elkészüljenek, ugyanis a változtatásokat utolsó pillanatban már nem lehetett volna elintézni a varrodában.

A ruhapróba után azonnal le is vettük a gönceinket, nehogy megsérüljenek a "jelmezes" főpróbáig, ami majd csak közvetlen az előadás előtt lesz. Ezen a héten már a táncosokkal gyakorlunk, így egyre többet látjuk Hoseok osztályát is. Szerintem említenem sem kell, hogy Taehyung mennyire várta már ezeket az órákat. Ezt meg tudtam érteni, hiszen tudom milyen neki, viszont hétvége óta valamiért nem tudok olyan boldogan tekinteni a párosukra. Szurkolok nekik, de sem ezt, sem az ellenkezőjét nem érzem helyesnek. Próbálom őket figyelmen kívül hagyni, hogy ne rajtuk kattogjon az agyam, de ez meglehetősen nehéznek bizonyult amiatt, hogy szinte egész nap mellettük voltam. Minél jobban erőlködtem, végül csak azon kaptam magam, hogy egyre szomorúbb tekintettel bámulom őket. Ezt Yoongi is észrevehette, ugyanis lehuppanva mellém rá is kérdezett, miért bámulom őket ennyire, valami baj van-e. Csak megráztam a fejem, miszerint semmi komoly, de nem bírtam ki, hogy ne érdeklődjek egy kicsit.

- Mindig is ilyen jóban voltak? - biccentettem a két nevetgélő srác felé, mintha nem lenne egyértelmű, kikről beszélek.

- Jóban voltak, mióta megismerkedtek. - válaszolt és bólintott is mellé, majd hozzátette. - De mostanában több időt töltenek együtt, gondolom a próbák miatt. - vont vállat, én meg elkönyveltem, hogy megint a legjobb embertől kérdezek. Éppen attól, aki aztán semmi ilyet nem tart számon maga körül. Az az egy dolog tartotta bennem a reményt, hogy csak tud valamit a legjobb barátja magánéletéről. Amit, bár csúnya dolog, de ki akartam belőle szedni.

- Hobi hyungnak mi a véleménye Taeről? - puhatolóztam nem túl feltűnően.

- Mi lenne? - kuncogott halkan, ami nála elég ritka, ezért tekintetemet rávezettem, hátha megtudhatom annak miértjét. - Kedves srácnak tartja, bírja őt, másképp nem lennének jóban. Mit szeretnél még tudni? - döntötte oldalra fejét.

- Ennyire egyértelmű? - húztam el számat zavartan.

- Szarul próbálsz kinyomozni dolgokat. Inkább mond el egyenesen, mit akarsz. - húzta fel egyik szemöldökét. Kicsit szégyelltem magam, amiért ilyen aljasan akartam belőle információkat kiszedni, de nem gondoltam volna, hogy ennyire feltűnően csinálom.

- Ne haragudj. - hajtottam le fejemet. - Csak nekem ez többnek tűnik Hobi felől. - ingattam meg fejem, kicsit kamuzva, hátha ezt nem veszi észre, és mivel nincs tisztában Hyunjin helyzetével, ez úgy tűnik most be is jött.

- Taenek is tetszik, mi ezzel a gond? - ráncolta homlokát, és a párosról hirtelen rám kapta tekintetét. - Csak nem...? - pislogott, én pedig először nem értettem, mit akar, csak iménti mondata járt a fejemben. Tehát akkor tetszik neki is. Ajkaimat rágva dolgoztam fel lassan utóbbi kérdését, és csak másodpercekkel később esett le, mire akart kilyukadni, nekem pedig egyből nagyra nyíltak szemeim, és heves tiltakozásba kezdtem.