𝐂𝐫𝐲𝐬𝐭𝐚𝐥 𝐒𝐧𝐨𝐰 | ʲⁱᵏᵒᵒᵏ

4.

Mit tett? Mit tettem? Jimin mozdulatlanul feküdt és figyelte az alvó Jungkookot, aki megint aranyosan horkolt, hátrafordult, mert nem tudta elviselni, hogy róka legyen, amíg Jungkook karjaiban van, a teste könyörgött, hogy ez a furcsa kapcsolat folytatódjon. Jimin soha nem tervezte, hogy bárkivel is legyen,igazából biztos volt benne, hogy szűzként fog meghalni, mégis itt volt a gyönyörben, tűzben és fájdalomban, Jungkook ízlelőbimbóit hordozta mindenhova, ujjbegyeit végigsimította Jungkook karcos arcán és puha ajkain, hüvelykujjával megrajzolta a formájukat.Ő is csak egy újabb hibrid volt, akit szexuálisan visszaélt egy ember, az biztos, még ha különleges érzés is volt.

Jimin egy kicsit közelebb lapult, érezve Jungkook testének melegét,ajkait Jungkook karjához nyomta, amelyet igazán különleges tetoválások díszítettek. Hogy lehet valaki ennyire szép,tűnődött el azon,hogy odahajolva megcsókolja Jungkook szabadon hagyott vállát,nem tudta leragasztani magáról azt a meleg bőrt,ami belülről izzott,felnézett,hogy egy sötét szempár bámulja őt. Jimin kiborult, átváltozott róka alakjába, teste őrülten remegett, szíve őrülten vert.

Jungkook mosolya olyan széles volt, amikor csak közelebb húzta őt a testéhez, a szőrméjébe bújva. Nem szólt semmit, csak maradt ebben a helyzetben, átölelve Jimint, és nem engedte el, amíg el nem aludt.

-

Az ágy rendetlen volt, a teste ragacsos, idegen illatot árasztott,a szájában lévő valaki más íze Jungkookot a tegnap estére emlékeztette. Tényleg szeretkezett a rókával? Úgy feküdtek le, mint az igazi szerelmesek? A kép, ahogy Jimin megcsókolta a vállát, amikor az éjszaka közepén felébredt, valami távoli húrokat játszott le, amiről sosem hitte volna, hogy benne van.

Jungkook felült, és a tenyerével megfésülte kusza haját.

"Jimin?" Kérdezte, de nem érkezett válasz.

Jungkook felsóhajtott, felemelte a padlón heverő párnát, hogy ott találja Jimin-t összegömbölyödve. Olyan ártatlannak tűnt, csak bolyhos szőr és aranyos arckifejezés, így szinte lehetetlennek tűnt, hogy tegnap este még egy szexi fiú volt, hatalmas, finoman csókolható ajkakkal, amelyek nyögdécseltek és jöttek az érintése alatt.

Ez valami furcsa álom volt, tűnődött Jungkook a rókát a füle között simogatva.

Jimin felébredt, felugrott, és az ágy alá sprintelt, hogy elrejtőzzön. Szóval nem, ez nem álom volt, tényleg lefeküdt a világ legfélénkebb hibridjével.

Az ajtó kopogása riadalomba hozta a testét. Jungkook megragadta a köntöst és a kezeslábast, gyorsan felvette, hogy eltakarja a tetoválásokat, amik elárulhatják valódi kilétét.

Az ajtó mögött ott állt az üzenő fiú, aki kíváncsi pillantást vetett rá.

"Hoseok tábornok azonnal látni akar a felső toronyban" - mondta a fiú.

"Csak fel kell öltöznöm", Jungkook becsapta az ajtót és futott néhány ruháért, majd kiment a fürdőbe, hogy leöntse a testéről Jimin nedveit és izzadságát, a folyó víz alatt jobban megérintette magát, mint kellett volna Jimin kezeinek és ajkainak emlékére.

Az elméje még mindig nem volt a helyén, amikor néhány perccel később az erőd tetején szembe találta magát Hoseak tábornokkal.

"Tábornok úr, látni kívánt" - hajolt meg Jungkook.

"Milyen volt az éjszaka? Látom, több mint eseménydús volt" - a tábornok tekintete éles volt, és mindent leolvasott az arcáról.

"Jó volt" - kerülte Jungkook Hoseok tekintetét.

"Úgy tűnik, még mindig ott vagy a karjaiban" - Hoseok komolyan beszélt.

Jungkook bólintott, nem volt értelme hazudni a parancsnokának.

"Tábornok, miért van az, hogy néhány ember olyan élményt ad neked, amiben még sosem volt részed" - Jungkook hirtelen visszarepült azokba a békés időkbe, amikor Hoseok volt a mentora.

"Fiú" - landolt Hoseok tenyere a vállán. "Van egy tökéletes gyógymódom, hogy elfelejtsd azt az éjszakát. Új parancs érkezett, az uralkodó engem és a tíz legjobb katonámat akarja a palotában különleges kiképzésre, és te egyike vagy annak a tíznek, akit kiválasztottam."

Jungkook lélegzete egy pillanatra elakadt, vajon ez azt jelentette, hogy vissza kell térnie arra a helyre, ahol született, amit teljes lényével hiányolt, ami már csak egy romhalmaz, soha nem lesz ugyanaz, és szembe kell néznie legnagyobb ellenségével.

"A palotai kurvák hamar elfeledtetik veled azt a múlt éjszakai szeretőt" - vigyorgott rá Hoseok megnyugtatóan, amikor Jungkook még mindig halálra rémült az üres otthonába való visszatérés perspektívájától.

-

Jungkook megváltozott, arca sápadt, tekintete szomorú, mintha bármikor könnyekben törhetne ki. Dühösen pakolni kezdte a holmiját, ezért Jimin leugrott az ágy alól, végigsimítva testével Jungkook vádliján.

"Menj" - mormolta Jungkook megragadta a kardot, ami még mindig a padlón hevert guggolva nézte, az emlékművet ami emlékeztette Jeon királyra, mindarra, amit elvesztettek, egy könnycsepp kezdett lefolyni az arcán, amikor Jimin el akarta tolni és le akart simogatni, de fogalma sem volt, hogyan fog reagálni Jungkook, ők teljesen idegenek voltak, akik véletlenül szexeltek tegnap este, mégis a fejét Jungkook lábához simította.

Jungkook ajkait egy könnyed sóhaj hagyta el, de a tenyere belegabalyodott Jimin szőrébe, finoman megsimogatva a fülét.

"Menjünk, hosszú út áll előttünk" - suttogta Jungkook a kesztyűjét használva, hogy lemosdassa a könnyeket.

Hirtelen felemelte Jimin-t, megcsókolta a feje búbját, mielőtt óvatosan a hátizsákba tette.

"Nagyon csendben kell maradnod, senki sem láthat meg, a kígyófészekbe megyünk, egyenesen Namjoon palotájába" - mondta Jungkook komolyan ránézve, még mindig a bundáját simogatva. "Igazából szabadságot kéne adnom neked, és útközben valami erdőben hagyni téged" - mormolta, amikor Jimin kis rókaszíve hangosan kezdett dobogni a félelemtől.

Köszi,hogy elolvastad♡