Az árnyékok mögött

11.

A napok teltek már csak egy nap volt az
esküvőig.És a szüleim azt mondták ne
foglalkozzak semmivel és senkivel csak
magammal és Patrikkal így mióta beteg voltam
nem is mentem dolgozni.

De mivel nem akartam Patrikkal foglalkozni , de Zoéal annál inkább úgy gondoltam csinálok egy leány búcsút magamnak . Átt hívtam Zoét magamhoz ugyanis Patrik elment valahova és azt mondta nem jön ma haza.Gondolom ő is a barátaival találkozik vagy valamelyik csitriével.

Zoé ide is ért hozzám.
-Szia Csengu!!!
-Szia Zozi!!!
-Köszönöm hogy rám szánod a Péntek estédet.-öleltem meg.
-Ugyan hisz rád fér már egy kis buli,különben is holnap lesz az esküvőd ki nem hagynám.-ölelt meg ő is.

-Esküvő????Ezt nem is lehet annak nevezni.Ez két család összejövetele akik azt hiszik hogy a gyerekeik oda vannak egymásért ezért ilyen szemét dologra kényszerítik őket.-pontosítottam majd sírtam el magam.

-Héj nyugi én itt vagyok neked.És itt is leszek örökre, nem leszel egyedül ebben a nagy szarban.Okés? És ne sírj,én bulizni jöttem a partik királynőjével nem zspit adagolni.
-Okés akkor bulizunk.-hagytam abba a sírást.

Egész este buliztunk és ittunk ,igaz csak ketten voltunk Zoéal, de nagyon jól éreztük magunkat.

Másnap reggel kicsit másnaposan keltem, de az egyből eszembe jutott, hogy én ma férjhez megyek.És az egy újabb sokkot okozott, hogy eszembe jutott, kihez is megyek hozzá.

UI.OMG...Esküvő...
❤️❤️❤️❤️❤️
Köszönöm annak aki elolvassa a történetem‼️