Sorsdöntő találkozás ❕️B.E.F.E.J.E.Z.E.T.T.❕️

19.rész

Túlságosan is akartam őt, képtelen lettem volna nemet mondani neki. Ha volt is bennem bármilyen kétség, az teljesen eltűnt mikor belenéztem a kék szemeibe. Láttam bennük mindazt amit elmondott. A szemei csillogtak, vágyott rám, ahogy én is rá. Egy aprót biccentettem, de neki több nem is kellett. A számra tapadt, mohón falni kezdte, alig kaptam levegőt. Nem érdekelt, még többet akartam. Az egyik kezével magához húzott, olyan szorosan tapadtam hozzá, hogy a hasamnál éreztem a kemény merevedését. A szájába nyögtem, mire ő felmordult. A másik kezével a szoknyám alá nyúlt és simogatni kezdte a fenekemet. Nem tudtam tovább várni, látnom kellett őt. A mindkét kezemet a mellkasára tettem. Először csak simogattam, aztán szépen lassan elkezdtem kigombolni az ingét. A nadrágjával is ugyanezt tettem, kihúztam belőle az anyagot, majd minkét vállán letoltam az ingét. Nem tudtam levenni a szememet a napbarnított bőréről, annyira tökéletes volt. A mellkasán tetoválás volt, egy kard, ami épp keresztül döf egy szívet. A bordáin is volt egy szöveg. Nem mindig az az erősebb, aki üt. Hanem aki nem üt. Végighúztam a betűkön az ujjam. Valahogy az az érzésem támadt, hogy ez az apjáról szól. Szomorú lettem ha arra gondoltam mennyire semmibe veszi a fiát ez a férfi. Nem ismertem, mégis haragudtam rá. Nem akartam, hogy ez most közénk álljon de elkéstem vele, Fabio észrevette, hogy valami baj van.
-Hé, édesem mi a baj?-az állam alá nyúlt és felemelte. Mélyen a szemembe nézett.
-Megállhatunk, nem kell ezt tennünk ha nem akarod!-istenem, azt hitte nem akarom? Megráztam a fejem, közel hajoltam és megcsókoltam.
-Akarom, ilyenre ne is gondolj.-egy aprót biccentett a fejével. Nem akartam időt adni neki a kérdéseire, mert biztos voltam benne, hogy tudni akarja mért álltam meg. Helyette a nadrágja széléhez nyúltam és egy gyors mozdulattal lehúztam róla. Egy feszülős, fekete boxert viselt ami tökéletesen látni engedte kemény farkát. Megnyaltam a szám szélét, azt akartam, hogy a számban legyen. Leakartam térdelni de ő megfogta a kezem. Kérdőn néztem rá.
-Bármennyi is szeretném a farkamat a szádban látni, de nem most. Szeretnélek látni, leakarlak vetkőztetni. Szabad?-bólintottam, de aztán eszembe jutott hol is vagyunk.
-Bárki megláthat itt minket!-gyorsan körbe járattam a szemem, mert már lehet le is buktunk. Senkit nem láttam, a nap is lemenőben volt.
-Nincs itt senki, nézd.-arra néztem amerre mutatott és megláttam a kerítést.-Az ingatlan zártkörű, senki nem tud ide bejönni. A szomszéd meg elég messze van, nem lát ide. Nem mondanám, hogy a szavai megnyugtattak de nem akartam visszakozni. A ruhám cipzárjához értem, mire Fabio eltolta a kezem. Lassan húzta le, mire az anyag engedett és lehullott rólam. Nem volt rajtam más. Csak egy pánt nélküli fekete melltartó és a hozzá tartozó csipkés tanga. Ösztönösen a hasam elé tettem a kezem, de Fabio megfogta mindkét kezem és elhúzta onnan.
-Bassza meg! Gyönyörű vagy! Az a pasi egy idióta volt és most már biztosan tudom, hogy meleg.-hittem neki, mert, ahogy rám nézett azt láttam rajta, hogy menten felfal a szemeivel. Kikapcsolta a melltartóm, majd újabb káromkodásba kezdett. Felnevettem, még sosem láttam ilyennek. Átkarolta az egyik kezével a derekam, a másikkal meg beletúrt a hajamba.
-Csodálatos vagy! Tökéletes, meseszép.-aztán a számra tapadt. Hevesen csókolt, elhúzódott és áttért a nyakamra. A szája lejjebb vándorolt egészen a mellemig, a mellbimbómat nyalta, harapta, én meg hangosan nyüszítettem. Hirtelen felkapott és a homokba fektetett.
-Muszáj, hogy megkostóljalak odalent is.-nem várta meg a válaszom, nem mintha nemet mondtam volna neki. Az ujját beleakasztotta a bugyim pántjába és egy mozdulattal letépte azt.
-Majd veszek másikat!-válaszolni se tudtam mert a szája vészesen közel volt a puncimhoz. Még utoljára rám nézett aztán eltűnt a lábaim közt. Nyalni kezdett én meg legszívesebben üvöltöttem, kiabáltam volna, hogy még, csak abba ne hagyja. Egy perce se lasított, folytatta ezt az édes kínzást. Éreztem, hogy nem bírom sokáig már. A hátam megemelkedett mikor az egyik ujját belém dugta. Nem bírtam tovább csendben maradni.
-Ahh....Fabio...el..elfogok-aztán még egy ujját megéreztem magamban. Nem bírtam tovább, elélveztem. A testem remegett a keze alatt. Nem volt ilyen erőteljes orgazmusom még soha. A karomat a szemem elé raktam, próbáltam egyenletesen lélegezni, de nem ment.
-Jól vagy?-ezt most komolyan kérdezi? Kinéztem a karom alól és megláttam a mosolygó arcát. Fölém hajolt és lágyan megcsókolt. Még éreztem a nyelvén a saját ízem ami teljesen megvadított. A lábamat átkulcsoltam a derekán, közben próbáltam lehúzni róla a nadrágot. Mire ő felnevetett.
-De sietős lett hirtelen. Nyugalom, előttünk az egész éjszaka.-én most akartam őt. Aztán átfutott az agyamon mi van ha ő már nem akarja?! Elengedtem a lábammal a derekát. Felakartam kelni de nem engedte.
-Mit csinálsz?
-Megértem ha már nem akarod. Semmi baj!-összehúzott szemöldökkel nézett rám. Mérges volt, láttam rajta.
-Úristen, már hogyne akarnám. Nem vágyom másra csak, hogy benned legyek. Én csak annyit mondtam, hogy nem kell sietni, miénk az egész éjszaka. És én szeretném kiélvezni minden percét veled. Rendben?-bólintottam, ő apró csókot nyomott az ajkamra és felkelt.
-Menjünk be a vízbe, gyere!-elindult a part felé, közben letolta magáról a nadrágot. Jesszusom az a fenék, kedvem lett volna megnyalni. Mire a kábulatból magamhoz tértem, ő már derékig állt a vízben.
-Gyere már, csodás a víz!-nem gondolkodtam, felálltam és futni kezdtem felé.