Sorsdöntő találkozás ❕️B.E.F.E.J.E.Z.E.T.T.❕️

14.rész

Álmomban se gondoltam, hogy ilyen jól fogom ma érezni. Még pár órával ezelőtt azt hittem ez a randi meg sem fog valósulni, most pedig itt ülök ezzel csodálatos férfival egy autóban. És ha azt mondom csodálatos nem csak a külsejére gondolok. Igaz ami igaz, ki tett magáért Fabio, ahogy megszervezte ezt a mai napot. Én hülye meg majdnem elrontottam a hisztimmel. Még soha senki nem mondott olyanokat mint ő nekem. Annyira határozott volt, hogy elhittem neki minden egyes szavát. Akkor ott lefagytam, csak dadogni tudtam mint valami óvodás. Most pedig itt alkudozok vele, mit kapjon ha elárulja hova visz. Arra már magamtól is rajöttem nem Milánóban lesz a randink, mert már rég elhagytuk a várost. Mit kéne felajánlanom neki azért a kis információért? Úgy is dönthetnék, hogy kivárom hova visz, de abban nem lenne semmi játék, nem igaz? Szeretem az évődésünk, talán egy kicsit fel is izgat. Ez még talán nem bűn, ahogy az sem ha húzom egy kicsit az agyát.
-Lássuk csak. Mit szólsz ehhez. Ha elárulod hova megyünk, akkor csókolsz meg amikor akarsz.-felém pillant, én meg rámosolygok.
-Hmm..édesem ez enélkül is így lesz. Találj ki valami mást.-hatalmas az önbizalma, de tetszik és kár lenne tagadnom igaza van. Nem tudnám elképzelni, a nap hátra lévő részében ne csókolnám meg. Ez nem csak neki lenne büntetés, hanem nekem is. De azért ezt neki nem kell tudni!
-Meg kell hagyni van önbizalmad.-felnevet, imádom a nevetését. Az arcán ilyenkor megjelennek azok az édes kis gödröcskék, amit képtelenség figyelmen kívül hagyni.
-Ez nem önbizalom kérdése, hanem az igazság. Te se bírnád ki a csókjaim nélkül, látom a szemeidben.-francba, igaza van. Én akartam vele egy kicsit játszani de végül a saját csapdámba estem.
-Jól van, akkor mond meg te, mit kérsz cserébe.-átdobom hozzá a labdát. Bár érzem, hogy kár volt. Felém pillant és meglátom a szemében azt a fajta  csillogást ami veszélyes rám nézve.
-Egy perce majdnem behúztál a csőbe. Csak azért adtad át a döntés jogát, hogy tesztelj. Cseles vagy!-a fenébe, hogy a viharba jött rá? Meg kell hagyni okos, nagyon okos. Bár ha jobban belegondolok, ígérhetek neki bármit, nem muszáj betartanom. Az elég aljas lenne és én ilyet nem teszek. De mégis mi lenne az amiatt elárulná nekem az úticélunkat? A szexet kivéve persze.
-Nem tudom mit kéne ígérnem?! Talán olyasmire gondolsz, hogy azt mondom például, hogy veled töltöm az éjszakát? Vagy azt....
-Ne is folytasd. Ezt elfogadom, ezért cserébe elmondom hova megyünk.-hangosan felnevetek. Egyből gondoltam ez már érdekelni fogja. Minden pasi annyira kiszámítható. Most meg vagy.
-Legyen. Veled töltöm az éjszakát.-a tekintetével látom, hogy meglepődött. Nem erre a válaszra számított. De szép lassan mosolyra húzza a száját. Ohh édesem, azt ígértem veled töltöm az éjszakát, de mivel ez eléggé tág fogalom, így sok mindent lehet ez alatt érteni. Alig várom, hogy ezt majd az orra alá dörgöljem.
-Komolyan? Vagy most csak hülyítesz?-rá harapok az alsó ajkamra el ne nevessem magam.
-Komolyan, szóval ki vele, hova megyünk?-bólint, de látom rajta még mindig alig meri elhinni, hogy nekem ez teljesen rendben van.
-Csapdát érzek, túl könnyű volt ez így. Még se jövök rá mi az. Szóval inkább belemegyek és imádkozok ne fájjon majd túlságosan. Arra gondoltam nem Milánóban fogunk turistáskodni, mivel Millaval már biztos jó pár dolgot megnéztetek. Ezért most a Comói-tóhoz viszlek. Egy romantikus napot terveztem. Séta a tó partján, hajókázás Bellagioba. Ez egy kis város, de nagyon színes házakkal és csodálatos kertekkel, virágokkal tarkított. De mindent nem fogok elárulni. Kell egy kis meglepi is hidd el.-az amit lefestett előttem már az tökéletesen hangzik. Jaj én bolond szívem, azt hiszem bajban vagyok. Már alig várom, hogy lássam mindazt amit leírt nekem.
-Én naiv meg azt hittem elviszel csak vacsorázni. Akkor feleslegesen öltöztettél így ki. És a cipőm se gyalogláshoz van tervezve.-megrázza a fejét, majd maga mögé biccent.
-Édesem én mindenre gondoltam. A hátsó ülésen van egy másik cipő a dobozban. Ami meg a ruhát illeti, szeretném ha mindenki tudná aki a nyálát csorgatja utánad, hogy gyönyörű vagy és csak az enyém.-nem semmi ez a pasi. Még, hogy engem néznének pfff...nem is térek ki erre a kijelentésére. Hátra nézek és észre veszem a dobozt. Hogy nem tűnt fel eddig?
-Szabad!-ő bólint, én meg a kezembe veszem a dobozt. Amint kibontom meglátom a kis piros balerina cipőt de mást is látok. A kezembe veszem a bikinit és kérdőn nézek Fabiora.
-Oh igen, majdnem elfelejtettem. Talán egy kis fürdőzést is terveztem.-tényleg? Elfelejtette, mi? Már a ruhával problémáim voltak, mit gondol ezzel a falatnyi textillel majd nem lesz?
-El se kezd. Tudom mit akarnál mondani, de megmondtam mi lesz ha még egyszer a testedet becsmérled.-tudom mit mondott, de ki van zárva, hogy én ezt felveszem. Nem is gondolok rá, visszarakom a dobozba. A cipőt előlhagyom mert ha megállunk ki is cserélem. A fürdőzést meg hátha eltudom vele feledtetni. Talán időnk se lesz rá. Ugye?