Sorsdöntő találkozás ❕️B.E.F.E.J.E.Z.E.T.T.❕️

5.rész

Ahogy felém közeledett, levegőt is alig mertem venni. Volt valami ebben a férfiban ami annyira....nem is tudnám hirtelen megfogalmazni. Talán titokzatosság? Valahogy az az érzés támadt bennem, hogy nem az akinek mutatja magát. Vad, szexi de ez csak a látszat. Egy pillanatra megtorpan, mintha félne közelebb jönni. Ez képtelenség, ugyan mitől félne, tőlem? Hezitál, látom rajta, aztán mégis folytatja az útját egészen addig míg oda nem ér hozzám. Mikor ránézek az arcára félelmet látok, de csak egy pillanatig, aztán újra felölti az álarcát. Talán csak képzelődök és én látok többet a dologba mint ami. Ezt a lehetőséget se zárom ki. Hosszú volt a nap, fáradt és álmos vagyok. Mégse bírok pihenni és aludni valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag. Percekig csak nézzük egymást aztán megtöri a csendet és megszólal.
-Jó estét! Nem bír aludni? Valami baj van esetleg a szobával?-ezt most komolyan kérdezi? Ugyan mi baj lehetne a szobával? Az egy palota inkább. Az az érzésem inkább csak udvarias. Na meg ez a magázás, nem is értem.
-Nem, minden rendben a szobával, sőt...inkább mondanám rá, hogy egy palota. Nem az ilyen helyekhez vagyok szokva. Sajnos nem tudtam aludni, gondoltam egy ital majd segíteni fog.-jobb lesz ha befogom. Ha ideges vagyok hajlamos vagyok össze vissza fecsegni.
-Ennek igazán örülök. A barátnőjét hol hagyta?-ohh szóval erre ment ki a játék. Mila érdekli. Talán mégis élne az ajánlatával?
-Azt hittem itt lesz. Órákkal ezelőtt lelépett. Azt mondta kicsit körbe néz. De ha gondolja felhívom önnek.-mért is lepődök meg, hogy őt akarja?! Ha őszinte akarok lenni egy kicsit bánt a dolog de nem hibáztathatom érte.
-Félre értett, csak udvariasságból kérdeztem meg. Sok erre a szórakozó hely.-ó, erre mit kéne most mondanom.
-Nem lehetne, hogy tegeződjünk?-erre már nem felel, valami rosszat mondtam volna ezzel? Aztán mégis csak megszólal.
-Ha neked is megfelel akkor nekem is.-milyen válasz ez már? Olyan mintha a háta közepére kívánna, de akkor minek jött ide hozzám? Nehéz ezen a férfin kiigazodni. Kezd bosszantani.
-Nem akarlak feltartani, esetleg ha menned kell menj nyugodtan.-miről beszélek? Hiszen ő jött ide hozzám.
-Igazából mára már végeztem. Csak egy italra ugrottam be mielőtt lefekszem. Amúgy is én jöttem ide hozzád, nekem kéne ezt kérdeznem tőled.-mosolyogni kezd, most látom először, ahogy felkacag. Talán egy kicsit sikerült elengednie magát. De ez csak egy pillanatig tart. Mint aki szembesül ezzel és újra komor képet vág. Fél nevetni?
-Nem tartasz fel. Van kedved csatlakozni?-mutatok a székre mellettem. Elképzelni se tudom honnan van bátorságom, talán az ital segített. A székre néz majd újra rám, végül dönt és helyet foglal mellettem. Int a pultosnak aki azonnal ott is terem előttünk.
-Még egyet a hölgynek, nekem pedig a szokásosat.-a srác bólint és már önti is ki a kért italokat. Ha jól látom ő whiskyt iszik én pedig mint az előbb is vörösbort kapok.
-Te már tudod a nevem, esetleg én is megtudhatnám a tiédet?-oh de udvariatlan vagyok. Igaza van be sem mutatkoztam.
-Aria vagyok!
-Aria! Igazán szép név és ritka is. Illik hozzád.-nem igazán szokott bókolni, ez látszik rajta. Mosolyognom kell a szavain.
-Mi olyan vicces?-nem akartam megbántani, látom az arcán mennyire nem érti a helyzetet.
-Semmi, ne haragudj!-de ennyivel nem éri be. Tudni akarja. Talán az italtól, a fene tudja de felbátorodom és válaszolok neki.
-Nem szoktál nőket dicsérni ugye?-összehúzza a szemöldökét, megrázza a fejét és ő is mosolyogni kezd.-Többet kéne mosolyognod, jól áll.-érzem, ahogy belepirulok ebbe a mondatba.
-Igazad van, nem szoktam se flörtölni, se dicsérni a nőket. Úgy néz ki te kivétel vagy ez alól.-ezt mégis mért mondja? Int a pincérek aki újra tölti a poharakat. Nem kéne többet innom, már ez is a fejembe szállt. Nem igazán szoktam alkoholt fogyasztani, pontosan ezért, mert hamar megüt.
A szavak hirtelen buknak ki belőlem.
-Mért nem fogadtad el Mila ajánlatát? Tetszel neki!-talán ezt nem kellett volna mondanom, ha visszajut Mila fülébe, hogy ilyet mondtam megfog ölni.
-Helyes lány, szemrevaló ez tagadhatatlan de nem az esetem.-na jó most már biztos, hogy vak.
-Neked nincs szemed? -türelmetlenül várom a válaszát.
-Van szemem de nem ő az aki megfogott.-nyel egyet, majd belenéz a szemembe. Most arra céloz, hogy én tetszem neki? Ez képtelenség. Aztán megfogja a karom és végig húzza a hüvelykujját az alkaromon.
-Mit csinálsz?-értetlenül nézem, ahogy cirógatja a kezemet.
-Hallottam minden egyes szót amit a barátnőddel beszéltetek. Én szívesen segítek a problémádon.-most tényleg felajánlkozott? Bolond ez. Nem vagyok valami kis olcsó kurva aki mindenkivel össze fekszik. Mit gondol magáról? Egy percig se kell gondolkodnom, már csattan is a pofon az arcán. Az se érdekel, hogy ezt többen végig nézik. Felkelek a székből és felé nézek.
-Undorító vagy!-azzal hátát fordítok neki és kimegyek a bárból. Fortyogok a dühtől.
-Várj Aria! Sajnálom, nem úgy gondoltam. Kérlek csak hallgass meg.-de nem állok meg. Még hátra se pillantok. Látni se akarom többet. Jó ez hazugság. Megsértve érzem magam. A szobámba rohanok, le kell nyugodnom, ha lehet minél előbb.