Lover | Larry Stylinson

twenty-eighth.

Harry az elején vonakodva kezdett mesélni a köztük lévő kapcsolatról Louis kezét szorongatva, de végül nagyon is belelendült, és már le sem lehetett állítani.

Mesélt a cikkről is, és Niall minden kérdését megválaszolta, még az olyanokat is, hogy lefeküdtek e már. Észre sem vették, hogy mennyire elment az idő, és már közeledett az éjfél, mikor ismét kopogás zavarta meg őket. Erős, ideges kopogás. Louis kelt fel, hogy beengedje, akárki is az.

– Ez volt az utolsó alkalom, hogy elmentetek valahova! – rontott be Jeffrey, arrébb lökve Louis-t, és leszarva Niall-t kezdett kiabálni Harryvel.

– Mi a franc történt? – kérdezte Louis a menedzsertől. Már igazán elege volt abból, hogy csak ordítva tudnak beszélgetni egymással.

– Mi történt?! Erről is te tehetsz! Nem volt semmi baj Harryvel, amíg ide nem jöttél! – mutatott felbőszülten a férfire.

– Ne felejtsük el, hogy te vettél fel! – vágott vissza.

– Mi történt, Jeff? – kérdezte ijedten Harry, míg Niall csak a fejét kapkodva próbálta felvenni a fonalat, ugyanis fogalma sem volt, hogy ilyen gázos a kapcsolat a menedzser és a stylist között.

– Kibaszottul címlapon vagytok megint! Gratulálok! – mordult rá a göndörre, aki Louis-ra pillantott és próbált a férfiből erőt meríteni – Mert ti nem tudtok megülni a seggeteken, de nem ám! Állatkertbe kell mászkálni, és ott is úgy viselkedni, mint valami hülye buzik!

– Ezt azonnal szívd vissza – szólalt meg Louis, a hangja tele volt gyűlölettel és feszültséggel.

– Ez az igazság nem? Mindketten csak kis buzik vagytok, akik nem tudnak maguknak megálljt parancsolni, ha egy másik buzi kerül a közelükbe – jelentette ki a menedzser, Harry szemeiben meg már könnyek csillogtak.

– Már megbocsáts, de mi a fasz?! – kérdezte a szőke, és az ő hangjában is indulat csengett – Ha egy homofób fasz vagy, legyél, de rohadtul ne bánj így azzal az emberrel, akiből a legtöbb pénzt sajtolod ki, és aki mellesleg a legjobb barátom.

– Mindened el fogod veszíteni Harry, a karrieredet dobod a kukába emiatt az ember miatt – mutatott Louis-ra, majd kivágtatott a szobából és bevágta maga mögött az ajtót.

A férfi egyből Harry mellett termett, és hagyta, hogy a fiatal az ölébe ülve a vállába sírjon, míg Louis a lehető legnyugodtabban ölelte át őt, míg Niall csak sokkoltan állt a szoba közepén.

– Nyugodj meg, Göndör. Minden rendben van – simogatta a fiatalabb hátát, akiből erre még erősebben tört fel a sírás.

– Ez az ember bolond! Fel kell bontani a szerződést és itt hagyni ezt az egész menedzsmentet – gondolkozott hangosan a szőke, míg már elő is kapta a telefonját, hogy megnézze a bizonyos cikket, amin Jeff ennyire kiakadt.

– Mi áll benne? – kérdezte Harry könnyekben fuldokolva.

– Csak találgatások és pár kép az állatkertből – vonta meg a vállát a szőke, mert számára ez nem tűnt nagy dolognak.

A két másik is megnézte a képeket, amin Louis Harry derekát fogja, vagy ahol véletlen összeért a kezük, de nem volt semmi megbotránkoztató. Persze rengeteg hírlap lehozta az eseményt, és mindenki mást látott bele a fotókba, de ezen már meg sem lepődtek, hiszen mindhárman ismerték a médiát.

A fiatal szipogva olvasta a szöveget, amiben meglepetésére egyiküket sem szidták a sárga földig.

– De milyen jól nézünk ki együtt, nem? – kérdezte Louis a göndörtől mosolyogva.