tizennyolc

3.5K 231 6
                                    

esett.
zuhogó eső volt, az a fajta, ami hangosan ütődött az ablaknak, és kopogott a tetőn. világos, vakító fény szelte ketté az eget, amit hangos dörgés követett, rázva a házat, és harry megrándult, ahol aludt.
egy puha pokróc takarta, olyan puha, hogy csak az arcához dörgölte az anyagot.
és isteni volt az illata. meleg, pézsmaillatú volt, és nem tudott leállni a szagolgatásával. így csak becsukta a szemét és addig szívta be az illatot, amíg végre fel nem ismerte.
már nem csinált bolondot magából, mikor rájött, hogy egy olyan szobában van, ami nem volt ismerős, de nagyon sötét volt, így igazából nem nagyon tudta megmondani.
hol vagyok?
megugrott, és a szíve dübörgött a mellkasában, mikor nyöszörgést hallott maga mellől, és olyan halk volt, hogy nem tudta megmondani, kihez tartozott.
ezen a ponton kezdett kiborulni, mert egy olyan ágyban volt, amiről nem tudta, hogy kié.
de aztán még egy dörgés hallatszott, repedésre emlékeztető hanggal, ami miatt harry megrándult a puha takarók alatt.
"állítsd le," hallatszott egy suttogás, és a hang olyan közel volt a füléhez, hogy azt vette észre, hogy közelebb húzódik hozzá, mert ismerte azt a hangot. louis volt az.
"louis?" suttogta harry, visszatartva egy megkönnyebbült sóhajt, mikor rájött, hogy még mindig rajta volt a melegítőnadrágja és a piros pólója.
"utálom a viharokat," morgott louis, és inkább hangozz dühösnek, mint ijedtnek. "próbára teszik a türelmem."
harry nem tudta megállni, hogy kuncogjon, de halkan, amit alig hallott a vihar hangjaitól.
"nem vicces," mormogta louis, de harry hallotta a hangján, hogy mosolyog. "félelmetesek." és mikor egy újabb hangos dörgés visszhangzott a fülükben, louis harry mellkasához bújt, és harry lefagyott.
harry csak visszatartotta a lélegzetét, remélve, hogy louis örökre ott marad. hezitálva louis kezére fektette a sajátját, de kínosan érezte magát, mert louis már aludt, némán tátogva harry pólójába.
vagyis, harry azt hitte, hogy aludt, amíg louis ki nem adott egy sóhajt és aztán rekedten suttogva megszólalt. "nyugi."
így hát lassan ellazította megfeszült izmait, amíg a karjai louis derekán nem pihentek, és louis feje a mellkasán nehezedett, és már nem tudott a viharra figyelni. a szemei megremegve csukódtak be, épp mikor hallotta, hogy louis mormog valamit, aztán már elaludt.

***

olyan hihetetlenül meleg volt, de nem annyira, hogy izzadjon is, és úgy érezte, mintha hangyák mászkálnának a bal karján. hihetetlenül édes, tökéletes illat kúszott az orrába.
gyakorlatilag, kényelmesen ébredt, de mégis össze volt zavarodva.
így lenézett a mellkasára, és majdnem kiugrott az ágyból, mikor louis fejét látta fel-le liftezni harry légzésének ritmusára, az ajkai pedig kissé szétnyíltak, a haja bozontos, és puha volt, és össze-vissza állt. harry a szempilláit bámulta, hogy milyen finoman söpörték a bőrét és mennyire hihetetlenül hosszúak voltak.

a fiatalabb fiú a hasára emelte a tekintetét, ahol louis karja feküdt a csípőjén, úgy, hogy az ujjai kissé harry fenekét súrolták, ami miatt harry pulzusa az egekbe szökött.

aztán hallott egy kattanást, és rájött, hogy louis ajtaja nyitódott. sietve eltolta magát az alvó fiútól, aki kissé morgott és ásított, mielőtt puha ágyba süppedt volna újra.
felhúzta a térdét a mellkasához, és próbált természetesnek tűnni, mikor niall és zayn besétáltak.

"itt meg mi történt?" kérdezte végül zayn, megdörzsölve karikás szemeit az ujjaival, mielőtt hagyta, hogy a karjai az oldala mellett lógjanak, megmutatva reggeli megjelenését. a szemei reggel mindig sötétek voltak, mintha rakott volna magára egy csomó szempillaspirált és szemceruzát. harry nem értette, hogy ez miért van.

niall elég súlyosan elaludta a haját, és az arca vörös volt, mintha el lenne pirulva, a ruhái pedig össze voltak gyűrődve.
"miért is engedtük, hogy itt aludj?" kérdezte niall sajnálkozva, ahogy elkomorodva szemezett az ágyon fekvő kék szemű fiúval.
harry mindkettőjük kérdését egy vállrántással válaszolta meg, ahogy megpróbált nem szeretőn nézni louisra.
"hát, nekem ma az unokatesóm ballagási bulijára kell mennem," mormogta zayn, a feje fölé nyújtva karjait egy sóhaj kíséretében. "aztán ma este randim lesz perrievel."

i sleep naked ➳ larry stylinson Hungarian translation (magyar fordítás)Where stories live. Discover now