Jó olvasást!:)
***"nem tudom megcsinálni," mormogta magának harry, ahogy oda-vissza sétálgatott az uszoda öltözőjében. "nem tudom megcsinálni nem tudom megcsinálni nem tudom megcsinálni."
hallotta a kinti csobbanásokat, néhány ismeretlen gyerek nevetését, de ha jobban odafigyelt volna, zaynét is meghallhatta volna.
egy úszónadrág volt rajta, amit louis adott neki régebben. sosem adta vissza, igazából eléggé tetszett neki. de most csak felfordult tőle a gyomra, főleg, hogy nem volt rajta póló és olyan dagadtnak érezte magát, ahogy kiállt a hasa, és rettenetesen nézett ki.
a vécéülőkén ült, a karjait a korgó gyomra köré fonta, mikor vizes lépéseket hallott, vízcsöpögéssel együtt. "harry! harry, miért nem jössz ki? gyere már, tök vicces!"
"oké," válaszolt harry, azon próbálkozva, hogy ne úgy hangozzon, mintha azon nyomban elsírná magát.
várta, hogy zayn elmenjen, hogy elhalkuljanak a lépései, amikor kilép az öltözőből. de zayn csak állt ott, harry látta a csupasz lábát az ajtó alatt.
"harry? gyere már."
harry már remegett.
"oké," ismételte magát. még a reszkető ajkát sem tudta beharapni, de mikor megpróbálta, egy elfojtott zokogás tört fel a torkából, és egy pillanatra összeszorította a szemét. "oké oké oké oké oké."
nem telt sok időbe, mire zayn az ajtó előtt állt. "harry, most azonnal nyisd ki ezt az ajtót, vagy esküszöm bemászok alul és kirángatlak onnan."
"oké oké oké," válaszolta harry, és forgott vele a világ, mikor botladozva elindult a kissé nedves padlón, hogy elfordítsa a kulcsot a zárban. kicsit ügyetlenkedett, mielőtt végre ki tudta nyitni, zayn pedig azonnal betört az ajtón és a karjaiba húzta harry törékeny testét.
"gyere," suttogta. "semmi baj, kicsi, semmi baj, értem."
"oké," sírt harry. zokogott, és bármi, amit mondott, az öklendezésnek hangzott, és minden perccel jobban utálta magát, miközben hagyta, hogy zayn nyugtatgassa. zayn csitította, kicsit ringatta és elmondta neki, hogy ne gondolkozzon túl sokat.
zaynnek nem volt méz illata, ami nem tetszett harrynek. a kényelmet és az alvást mindig a mézzel, a tiszta ruhával és louisval társította, és nem tudta, hogy ez valaha fog-e változni. egyszerűen így működtek a dolgai, akár zayn volt a legjobb barátja, akár nem.
"louist akarom," zokogta, még inkább zayn vállába fúrva a homlokát. "nem akarom louist, de akarom louist, de nem akarom, de akarom." zayn csupasz válla hideg és nedves volt a homloka alatt. klór szaga volt.
"harry, nem akarod őt. azt hiszed igen, de csak a kapcsolatotok hiányzik, nem louis."
nem, akarta ordítani harry. hiányzott neki, ami közöttük volt, de az is, ahogy louis mosolygott és ahogy megrándult a bal szeme, mikor beszélt és louis emberként hiányzott neki, nem csak pasiként.
de egyben utálta is, hogy louis ilyenné tette.
remegett, mikor zayn felemelte az állát.
"harry, nem is nézel úgy ki, mintha sírtál volna. talán ha vízilabdáznál kicsit, és megfeledkeznél mindenről, jobban éreznéd magad? így jó lenne?" zayn hangja lágy volt, együtt érző és gondoskodó, és nem louisé.
már négy hónap eltelt, gondolta harry. lépj már túl rajta.
így erőtlenül bólintott, zayn pedig szorosan megölelte, mielőtt elengedte volna. együtt sétáltak át az öltözőn, harry pedig végig behúzta a hasát, így nagyon nehéz volt lélegeznie, de még mindig jobb volt, mintha ennél is dagadtabb lett volna.
VOUS LISEZ
i sleep naked ➳ larry stylinson Hungarian translation (magyar fordítás)
Fanfiction"olyan apró vagy." és hogy bebizonyítsa, louis megszorította a karjaiban lévő harryt, aki kicsit összegömbölyödött és lehetetlenül tovább fúrta az orrát louis mellkasába. "az én szépséges papírbabám." és mikor louis újra megszorította, bizonytalan...