Poison [ h.s.] BEFEJEZETT

4 Fejezet / Találkozás az Ördöggel

*Zoé Benett szemszöge*

Másnap reggel csak lézengtem a házban. Álmos már nem voltam tehát aludni nem tudtam. A Tv-ben sem volt semmi érdekes így ez a lehetőség is ki lett lőve. A Nirvánás lemezemet pedig a franc sem tudja hová raktam el. Keresni pedig nem volt kedvem.
A konyhában ért az isteni megvilágosodás miszerint elviszem Bundást a parkba. Nagyon szeret ott rohangálni és játszani. Az utóbbi időben viszont nem vittem el egyéb okokból kifolyólag. Leginkább azért, mert jó formán élni sem volt kedvem nem hogy kutyát sétáltatni.
- Bundás - kiálltottam el magam. Kedves kutyám farok csóválva szaladt be a konyhába és állt meg előttem - Gyere öreg fiú, elmegyünk járni egyet.
Beszaladtam a szobámba a pórázért, majd vissza mentem a rám váró kutyához. Az ilyenkor mindig izgő mozgó kutyára alig bírtam rárakni a pórázt, de azért sikerrel jártam. A telefonomat zsebre vágtam, a bakancsomat felvettem, a kulcsokat levettem helyükről és Bundással az oldalamon kiléptem a hidegbe. Kutyusom nagyon szépen tud mellettem sétálni, amit Gemmának köszönhetek, hiszen ő tanította be az akkor még csak pár hónapos kiskutyát.
Mindenki szép szavakkal dicsérte kutyámat. Ilyenkor borzasztóan büszke voltam rá.
A városban két park van. Én a keletibe szándékoztam menni, de valami okból kifolyólag sikeresen a nyugatiban kötöttünk ki. Ez volt az a park ami kedvenc helyünkként szolgált Harry, Gemma és az én számomra. Furcsa érzés volt újra itt lenni mivel minden egyes padnak, bokornak és fának történelme van hármunk életében. Nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek saját magam szerencsétlenségén. Csak én lehetek ilyen béna, hogy ilyen helyzetbe sodrom magamat.
Egy idős néni sétált oda hozzám egyszer csak újságokkal a kezében.
- Szervusz kis angyalom, adhatok ma neked egy újságot? Ma csak egy font. - mosolygott rám kedvesen. Már éppen vissza akartam utasítani, amikor megláttam a címlapot.
" A One Direction nevű fiú banda egy hónap szabadságot vesz ki"
- Kérek szépen egyet - a néni kezébe adtam a megfelelő összeget, majd az újságot elvéve leültem egy padra és olvasni kezdtem.
" A híres One Direction nevű fiú banda tagjai egy hónapos pihenőt vesznek ki. Harry Styles, a banda frontembere így nyilatkozott lapunknak: Imádom a munkámat és természetesen kedves rajongóinkat, de úgy érezzük a srácokkal, hogy ez a kis kikapcsolódás jót fog tenni nekünk. Mindenki haza megy, például Niall Írországba, én pedig Holmes Chapelbe megyek, hogy együtt lehessek a nővéremmel és az édesanyámmal. "
Nem bírtam tovább olvasni, a szívem a torkomban dobogott, a pulzusom már az egekben szállt. Úgy döntöttem azonnal haza megyek, azonban egy hatalmas problémával nem számoltam: Bundás eltünt. Felugrottam ültömböl és nevén szólítottam Bundást. Viszont a mindig szófogadó kutyusom nem volt sehol.

*Harry Styles szemszöge *

Hála az égnek egy nappal a megígérttől korábban engedtek el. Mielőtt még haza mentem gondoltam sétálok egyet Zoé kedvenc parkjában. Itt volt az első találkozásunk még öt évesen, az első ölelés, az első csók és az első szerelmi vallomás a másik iránt. Ezekkel a gondolatokkal sétáltam egészen addig, míg egy számomra igen ismerős négy lábú kutya szaladt felém. Ez a kutya nem más volt mint Bundás. Ezt nem hiszem el. A kutya is felismert, mikor hozzám ért a lábamhoz bújt simogatást remélve.
- Szia öreg fiú, rég láttalak. - hajoltam le hozzá, hogy megtudjam simogatni. Villámcsapásként ért a felismerés miszerint a Bundás itt van akkor valószínűleg Zoé is. A szívem hatalmasat dobbant a gondolatra miszerint láthatom Őt. Szinte azonnal egy fekete hajú, bőrdzsekis lány szaladt felém a kutya nevét kiabálva. A lány lefékezett előttem és az állat nyakába borult.
- Istenem Bundás, a szívrohamot hoztad rám. Soha többé ne tedd ezt velem - egészen biztos, hogy Zoé volt ez a lány a hangjából ítélve. A régi szőke haja most feketében pompázott. - Szerencse, hogy pont én találtam meg. - a lány szép kék szemei kétszeresére nőttek. Lassan felemelkedett és ilyedtem nézett rám, majd pár lépést hátrált.
- Harry - úgy nézett rám mint aki szellemet lát.
- Szia Zozy, rég láttalak. Sokat változtál. - próbáltam a legszebb mosolyomat megvillantani.
- Hagyj békén Styles. Különben is a nevem Zoé és nem Zozy. - sebtében felvette a kutya pórázát és elkezdett arra felé rohanni amerről jött. Fájt Zoé minden egyes szava, de mélyen legbelül megértettem fájdalmát. Ott és akkor eldöntöttem, hogy bármi áron de vissza szerzem az én egyetlen Zoé Benettemet.