My life (Befejezett)

27.fejezet.

Reggel korán keltem, hogy össze tudjam pakolni a cuccaimat. Kinga velünk jön de csak nézőnek ezért nálunk aludt. Elraktam egy fekete zakót, tört fehér inget, fekete nyakkendőt, fehér gatyát, fekete csízmát meg még jó pár dolgot. Gyorsan megreggeliztünk és már mentünk is Paloma cuccát pakolni. Nyerget, alátétet, martingált, lábvédőket, fülvédőt, meg még sokminden mást pakoltunk be.
Palomát gyorsan megpucoltuk, majd bebogyóztuk a sörényét. A farkába fontunk egy vékony fonatot. Kilenc órakor el is indultunk. Apa, Anya, Ádám, Kinga, és én tömörültünk be egy 6 személyes autóba. Tápiógyörgyére mentünk. Ott van egy hatalmas Balskovicsokról elnevezett lovarda. 15percet vártunk majd leadtuk a jelentkezést, majd bementünk. Rengetegen voltak. Kaptunk egy boxot meg egy segítő fiút. Láttam hogy mindenki kezd átöltözni ezért én is így tettem. Felvettem a ruháimat majd elkezdtem nyergelni.
-Kérlek adj mindent amit kezem alá.-mondtam a fiúnak.
Gyorsan fel lett nyergelve a ló.
-Két kategóriában indulsz. Az egyik az ahol egy idegen lovon fogsz ugratni, a másik pedig ahol Palomán.-mondta anya
Ádámmal elindultunk bejárni a pályát.
-Nem lesz nehéz dolgod.-mondta Ádám.
-Bár a vizes árok mellett nagyon kell majd figyelni hogy ne túl korán legyen az elugrás pillanata.-magyarázta
-Okés menni fog. Nem tűnik nehéznek.-mondtam.
A pálya bejárása után eldőlt hogy melyik idegen lovon fogok lovagolni.
-Góliát.- olvastam fel a lapról.
-Gratulálunk a cimvédő lovát húzta.-kiabálta egy bácsi
Palomát Góliát gazdája fogja lovagolni.
Góliát egy almásderes ló. Fajtáját sajnos nem tudom.

Én indultam az idegen lovas kategóriában elsőként.
Megfontoltan mentem be a pályára. Szépen megindultunk az akadályok felé. Ez a ló tudta mindegyiknék hogy mit kell csinálni. Szinte figyelnem sem kellett. A vizes árok előtt viszon sokkal előbb akart rugaszkodni. De persze sikerült a jó pontot eltalálni. Rövid idő alatt végeztünk hiba pont nélkül is, tehát büszke voltam. Paloma volt a harmadik versenyző. A lány aki lovagolta alig bírt rajta fent maradni. Vicces lett volna nézni ha nem az én lovam csinálja ezt.
-Ez most miért van?-kérdeztem Ádámot
-Mert rövid a szár. Nézd meg a fejét ne tudja mozgatni.-mutatta
14hibaponttal végzett.
-Szar egy lovad van. Így leégetni engem.-durrogott Kata mert közben a nevét is megtudtam.
-Hogy lehet ezen a dögön lovagolni. Kiülhetetlen.-kiabált még magában.
Egy órával később megint a mi számunk következett.
Mi voltunk az utolsó előttiek akik startoltak.
Feltartott farokkat gyönyörűen beügettünk a bírók elé. A köszöntés után el is kezdtük róni az akadályokat. Alig 2 perc alatt teljesítettük, ezért eredmény jelző táblán rögtön az első helyre ugrott a nevünk. Nagyon boldog voltam.
Kaptunk egy trófeát, és egy takarót.
Az istallóba anyáék már nem jöttek be mert ő még beszélgettek.
-Gyere ide. Nagyon jó voltál.-Mondta Ádám és adott egy hatalmas puszit.
Boldogan mentünk haza.