My life (Befejezett)

45.fejezet

Az elmúlt 1 hétben semmit sem csináltam. Ma már a lovas iskolában töltöttem a napom. Krisz mellett ültem órán. Edzésen csak ügetgettem. Krisszel edzés után kimentünk az erdőbe lovagolni.
Az erdő szélenél jártunk. Leszálltunk a lovakról és leültünk egy padra.
-Mi a baj? Látom hogy van valami.-mondta Krisz
-Ja semmi csak elbambultam. -mondtam
-Kérlek menj vissza. Elszivok még egy cigit.-mondta
-Fasza. Cigizel. Gratulálok! -mondtam szemrehányóan, majd felültem a lovamra és elindultunk. Az istállóba érve,a segítőm kezébe nyomtam a kantárt és otthagytam.
-Nyergeld le! Pucold meg!-mondtam
A kobakomat menet kozben az istállóban ledobtam, és mentem fel a kollégiumba. Lefeküdtem az ágyamra, és felmentem Facebookra. Páran írtak névnapomra, nekik válaszoltam. Kitettem egy képet, ahol Palomát, és Tündért fogom. Kb. egy óra múlva, kopogtak az ajtón, majd bejött Krisz.
-Boldog névanpot!-mondta és megcsókolt
-És a cigi?-kérdeztem
-Te elhitted?-kérdezte és kinevetett
-Sosem gyujtanék rá! Különösen nem ott ahol tanárok bármikor megjelenhetnek.-mondta
Válasz helyett, csak a nyakába ugrottam.
-Szeretlek!-suttogtam
Ajándékba csokit, lovagló kesztyűt, és egy pálcát.
-Kipróbáljuk?-kérdezte
-De sötétedik!-mondtam
-Annál jobb. Na gyere!-mondta
Az istállóba érve szóltunk a segédnek.
-Nyergeld a lovamat!-mondta Krisz
-Csak egyet?-kérdeztem
-Bizony...-mondta

-Hát ti?-kérdezte az ofő.
-Kimegyünk egy kicsit lovagolni. Hamarosan jövünk.-mondta Krisz
-Krisztián! Ne csábitsd el ezt a kislányt!--mondta majd kicsintott a tanár
-Na menjetek!-mondta
A segéd fiú pár perc múlva hozta a lovat. Felültem előre Krisz mögém. Kimentünk ahoz a padhoz ahol délután voltunk.
-Van itt ám még valami.-monda és elövett egy lakatot, a zsebéből. Rá volt gravírozva a kezdőbetünk. Annyira jól esett. Rázártuk a padra, a kulcsot pedig elástuk. Besötétedett.
-Gyere menjünk.-mondta
Felültem Szultán, Krisz lovának a hátára. Esten nyolcra értünk vissza. Dani az egyik segítőm Palomát etette.
-Te mit csinálsz? Megmondtam hogy nem adhatsz cukrot a lovamnak, mert felpörög tőle. Nem voltam világos?!-kérdeztem tőle.
-Ne haragudj. Olyan aranyos ló.-mondta
-Az állatsimogató a másik istállóban van. Ez egy versenyló. Megvan hogy naponta mit, és mennyit kell ennie. Ha majd ennyi mindent elérsz mint én, akkor majd megtudod hogy nem 2 forint egy ilyen ló. Na huzzál innen!-szidtam le.
-Ne haragudj!-mondta és ott hagyott

Leápoltuk Krisz lovát, és elbúcsúztunk.
-Szeretlek.-suttogtam a vállába fúrva a fejemet
-Én is.-suttogta
-Holnap elmegyünk cukrászdába?-kérdezte
-Elmehetünk, de akkor hogy lesz az edzés?-kérdeztem
-Edzés után. De holnap nem együtt edzünk.-mondta
-Oké. Rendben.-mondtam, és adtam egy csókot.

-Khm. Fiatalok! Nem zavarok?-kérdezte az ofő.
-Bocsánat. Nem fordul elő többet.-mondtam
-Na azért!-mondta
Krisznek búcsúzásképp, adtam egy puszit arcra, és bementem.