Captured in your web {Spider-Man ff-hun}

7.

-Vízió?

-Tessék? Nem jó a szó, vagy mi történt?-kérdezte aggodalmasan, a Scrabble-t kémlelve.

-Dehogy!-nevettem el magam. -Csak lenne hozzád egy kérdésem.

-Hát akkor...kérdezz!-mosolyodott el.

-Neked tetszik Wanda, nem igaz?

Vízió rám nézett, majd szégyenlősen a földre.

-Ez elég...közvetlen kérdés.

Elmosolyodtam.

-Ne haragudj a tolakodásért, csak muszáj volt megkérdeznem. De persze ha nem akarsz válaszolni...

-Igen, tetszik!-vágta rá hirtelen.

Elvigyorodtam.

-Remek. Akkor gondolom nem bánod, hogy áthívtam...

Vízió megrökönyödve nézett rám.

-Mit csináltál?-kérdezte.

Ám ekkor épp megszólalt a csengő, én pedig álltam volna fel, hogy kinyissam az ajtót.

-Majd én kinyitom!-szólt közbe Vízió. -Megígértem a szüleidnek, hogy vigyázok rád és különben is, nem hagyhatod el a házat.-jelentette ki.

-Oké.-forgattam meg a szemeimet, majd visszaültem a kanapéra.

-Szia!-hallottam meg Wanda hangját a bejárati ajtóból, majd pár pillanat múlva megjelent a szobában. -És neked is szia, Brooke!-intett egyet, majd közelebb jött és megölelt. -Hogy érzed magad?-kérdezte. -Hallottam, mi történt...

-Jól. Minden rendben.-feleltem.

Wanda elmosolyodott.

-Remek. Megijedtem, hogy történt veled valami...

Megráztam a fejemet,

Közben Vízió is visszatért és leült mellénk.

-Folytatjuk még a játékot?-kérdezte, rám nézve.

-Á, nem. Meguntam. Azt hiszem, kinőttem már a Scrabble-t.-vontam vállat. -Inkább felmegyek a szobámba és alszom egy picit. Kifárasztott ez a nap...

-Akkor veled megyek!-mondta Vízió.

Én és Wanda is furán néztünk rá.

-Aludni?-kérdeztem.

-Meg kell bizonyosodnom róla, hogy nem mész ki a házból vagy ilyesmi.-mondta.

-Nem fogok.-mosolyodtam el. 

-Hé Vízió! Ha ennyire aggódsz, majd én megnézem a terepet odafent.-ajánlotta fel Wanda. -Aztán ha minden rendben, visszajövök.

Vízió láthatóan vacilált, ám végül sóhajtva bólintott.

-Legyen. Menjetek.

-Köszi!-nyomott Wanda egy puszit az arcára és biztos vagyok benne, hogy Vízió elvörösödött volna, ha már nem lenne eleve vörös az arca.

Wandával felszaladtunk egészen az emeletig, majd be a szobámba.

-Látogatód jön hamarosan.-jelentette ki hirtelen.

-Látogatóm?-kérdeztem értetlenül.

Heves bólogatásba kezdett.

-Kicsoda?-kérdeztem.

-Majd meglátod.-mosolygott sejtelmesen. -Oda fog jönni!-mutatott az ablakomnál lévő tűzlépcsőre, ahonnan simán megszökhettem volna, de nem akartam megtenni.