FIRE

4.rész

"Várjunk csak.. Mi a szöszt csinálok? Kaját keresek magamnak mert éhes vagyok?? Halkan felnevettem magamon, majd egy kis gyümölcsös joghurtot kivéve, halkan majszolni kezdtem. Eddig fel se tűnt, mennyire éhes vagyok. Lehet ez kellett nekem. Lehet ez kellett a szívemnek. Csak ki kellett magamból adni, már ha ezt annak lehet nevezni. Ezt hittem én ekkor...."

Miután befejeztem az evést, vissza mentem a szobába és kellemesen elnyomott az álom. Most nem gondoltam semmire.Csak sodródtam az árral.
*****
Reggel finom illatokra ébredtem. Lent már nagyban folyt a beszélgetés.

-...láttam- mondta Hobie a többieknek nagy beleéléssel.Amikor beléptem a konyhába, mindenki elhallgatott és rám nézett. Halványan mosolyogtam egyet, majd leültem. Szedtem egy nagy kanálnyit a reggeliből és elkezdtem enni. Mindenki nézett rám elég furán, ezért muszáj volt szóvá tennem.

-Mit néztek?-kérdeztem teli szájjal- Van valami az arcomon?-kérdeztem és elkezdtem tapogatni és törölgetni az arcom.

-Igen...- szólalt fel Yoongi- Megnyugvás- mondta halkan, majd ő is elkezdett enni.

-Mondtam, hogy láttam- bökte oldalba Hobie NamJoon-t, aki csak a fejét rázta és halványan elmosolyodott.

-Akkor ma bemutathatom, hogy képes vagyok nektek dalt írni?-kérdeztem, és az üres tányért a mosogatóba tettem.

-ÁÁÁ, ezért vagy ennyire más...- mondta Jungkook a fejét rázva.Ő is végzett, odajött ő is a mosogatóhoz. Ahogy elment mellettem, önkénytelenül is zavarban éreztem magam. Túl közel volt hozzám. Hátrébb kellett lépnem. Jungkook furán felnevetett, majd elindult felfelé a szobája felé.- Amint a többiek végeztek, bemegyünk a szobádba és kíváncsian várjuk, mit alkottál.

Nagy nehezen a többiek is befejezték, majd már ott toporogtak a szobámban. Végignéztem rajtuk: Jungkook elég lenézően nézett rám-nem értem miért, V és a többiek bíztattak mosolyukkal és jelzéseikkel. Belekezdtem. Mindent úgy csináltam, mint este. Összekapcsoltam a dallamot a szöveggel. Volt benne egy kis rap is. Összességében egész jó kis dal lett... az életemről. Amikor befejeztem, megint kicsit elszontyolodtam és lehajtottam a fejem. A múlt soha nem hagy békén. Ránéztem a fiúkra. Mindenki tátott szájjal nézett rám.

-Ezt... ezt t-te írtad?- kérdezte Yoongi. Beharaptam az ajkam , majd bólintottam. Még Jungkook is meglepődött. Nesze Neked Jungkook. Kinyújtottam rá a nyelvem, de úgy hogy csak ő lássa. Összeszűkült a szeme.

-A kis szemtelen..-morogta.

-Hm, Kook?-nézett rá Jin.- Mit mondtál?

-Semmit- morgott tovább.

-Hogy tetszett?-kérdeztem óvatosan. A fiúk egymásra néztek, majd elkezdtek tapsolni. Persze Jungkook nem csinált semmi ehhez még hasonló mozdulatot sem.

-Ez a te életedről szólt?-kérdezte Tae és leült mellém. Egy aprót bólintottam.- Ennyire... ennyire szar életed van?-kérdezte halkan.Egy aprót bólintottam.-Úristen-mondta szemét a plafonra emelve, majd felállt.

-Na szerintem egyöntetű megegyezés alapján szeretnénk, ha segítenél megírni az új albumunkra pár dalt. Persze, csak ha benne vagy- mondta NamJoon. Már Jungkook nyitotta volna a száját, de Tae rászólt halkan egy " ne most"- at.

-Benne vagyok.De hogy fogjuk tartani a kapcsolatot... én elég messze lakom..-mondtam halkan.

-Hát ez könnyen megoldható. Beköltözöl hozzánk. Nincs apelláta Kicsi Lány. Ha elvállalod, akkor csak így tudjuk megoldani.