"-Hát épp ez az. Szarsz mindenbe bele-kiáltott fel Jungkook idegesen, majd egy hatalmas sóhajtás után elkezdte lefertőtleníteni a sebemet. Dühös volt. NamJoon leszorította a pulcsinak a végét, ami amúgy piszkosul fájt. Jobban, mint a tenyeremen. De azt hitték a tenyerem miatt szisszenek fel állandóan. Kis naivak. Miután Jungkook abbahagyta a kezelésem, visszavonultama konyhába és megcsináltam a vacsorát. Semmi extrát nem csináltam, a fiúk mégis úgy falták, mintha életükben nem ettek volna ilyet.
-Ez isteni volt.-dőlt hátra Taehyung és megpaskolta a hasát.- Jobban fözöl, mint Jin hyung- mosolygott eszméletlenül. "-Azért azt nem mondanám-törölgette meg a száját Jungkook. Összeszűkült szemekkel rámnézett- És hol tartasz a dal írassal? Azért költöztél ide, hogy segíts nekünk... Lassan két hete itt vagy, de még semmit nem mutattál fel. Csak élősködsz rajtunk?- miközben beszélt karba tette kezeit.Egy pillanatra nem engedte el a tekintetem. Álltam tekintetét.
-Nem tudom , te mennyire ismered a dalírás fortélyait, de ez nem egy pillanat alatt beteljesülő feladat. -sziszegtem nagyon dühösen- Vannak ötleteim a dalokhoz, de én nem az az elkiabálós típus vagyok. De, ha úgy érzed élősködő vagyok, aki csak a pénzetek miaat maradt, akkor távozom.- álltam is fel az asztaltól. Visszanéztem Jungkookra - Te állandóan csak a rosszat látod bennem... fogalmam sincs mit tettem- ráztam meg a fejem- Én most felmegyek a szobámba-mutattam, hogy merre is szándékozok menmi, majd elindultam volna, ha nem jön rám a hányinger. Úticélom megváltoztatva berohantam a mosdóba és kiadtam mindent, amit megettem. Nem tudom, hirtelen mitől lettem ennyire rosszul, de már a fejem is fájt. Gyorsan becsuktam az ajtót és nekidöntöttem a fejem a hideg csempének. A fiúk szabályosan verték az ajtót, hogy nyissam ki. Erőtlen voltam.Elfeküdtem a hideg kövön. Nyugtató volt.
- ChaeRin, ha nem nyitod ki azonnal az ajtót, akkor betöröm- kiabálta NamJoon. Nem tudtam megmozdulni, pedig szívesen kinyitottam volna nekik az ajtót, hogy segítsenek.
-Nem... tudok me-megmozdulni- mondtam halkan.
-Mit mondasz ChaeRin, nem hallom!Betöröm az ajtót!!
-Nem.. bír-rok meg-mozdul-lni- mondtam akadozva egy kicsit hangosabban.
-Mindjárt ott leszünk ChaeRin, bírd ki!-kiáltotta Taehyung.- Szerintetek mi baja lett hirtelen?
- Kérdezd Jungkookot- mondta érzelemmentesen Jin.- Hahó ChaeRin! Képzeld egy hatalmas réten vagyunk, ami csupa virág. Te a réten szaladsz mosolyogva és szeded a virágokat. Érted?- hümmögtem.
-Ez mire jó Hyung?- kérdzte Jungkook.
-Majd később elmondom. Szóval gyönyörű virágokat szedsz nekünk ide, a házba. Taehyung odamegy és segít neked Jiminnel. Miután végeztetek a virág szedéssel megfogjátok egymás kezét és boldogan ugrándoztok körbe-körbe. Figyelsz ChaeRin?
-Igen.- morogtam. Nagyon elfáradtam a hányásban
-Mindjárt benn leszünk ChaeRin, addig is gondolj a rétre.
-Gondoljon a fenéket- morogta Jungkook, majd asszem eltrappolt. Itt fekszem a hideg kövön a mosdóban, büdös hányás szagban. Kell ennél több? Motoszkálást hallok a hátam mögül, így oda próbálok nézni. Hát nem sikerült. Valaki bejött az ablakon és egyenesen hozzám jött.
-Aigoo, jól elintézted magad.-ciccegett megmentőm. Kinyitotta az ajtót gyorsan, nehogy betőrje NamJoon, majd visszajött hozzám. Felkapott a kezébe és elkezdett vinni- Nagyon könnyű vagy ChaeRin, mintha nem fognék semmit-mondta halkan. Én csak tehetetlenül feküdtem a kezei közt. Rámnézett. Gyönyörű éjfekete szemei vannak.- Mi történt? Mitől lettél ennyire rosszul?- fürkészte szemeim, hátha meglátja a választ. Óvatosan megráztam a fejem, jelezvén, hogy fogalmam sincs. Sóhajtott egyet.- Jin hyung azt mondta, tudja. Majd ő elmondja nekünk.- belökte a szobám ajtaját, majd lerakott az ágyra. Kivett a táskámból egy számára megfelelő pulcsit, majd lerakta az ágy végébe.- Ezt majd vedd fel-utasított és végignézett rajtam. Tekintete megállt a kezemnél. A pulcsi egy kicsit felcsúszódott és kilátszódtak a frissebb sebek. Jungkook csak nézte, míg el nem húztam a kezem. A szemembe nézett, amiben értetlenség csillogott. Lassan közelebb jött. Ijedten néztem rá.
-Mit szeretnél , Jungkook?-kérdeztem halkan. A sötét szobában alakja olyan volt, mint anno apámé. Elkezdtem egy kicsit remegni. Próbálom türtőztetni magam, hisz ő nem az apám....., de nehéz. Leguggolt mellém es óvatosan megfogta kezem. Ijedten néztem rá, de ő teljesen nyugodt volt. -Jungkook, mit akarsz?- elkezdte feljebb húzni a pulcsim, mire megfogtam a kezét. A szemembe nézett.
- ChaeRin... engedd meg, hogy megnézzem. Kérlek. - megráztam a fejem és ellöktem a kezét. Átfordultam a másik oldalamra, hogy tudomására juttassam, nem kívánkozok tovább beszélni vele. Egy nagy sóhajtás kíséretében elindult kifele, ám az asztalomnál megállt. Egy ideig figyelt valamit, majd elhagyta a szobámat. Óvatosan felültem, majd átvettem a pulcsit. Egy fekete pulóver, amire az volt írva, hogy "F*CK". Lebattyogtam a koszos pulcsimmal, mivel egy kicsit összekentem.
-Helloo- ugrott elém Jimin, mire ijedten ugrottam egyet.- Bocsi- nevetett fel aranyosan. Finom illata volt. Menta.-Jobban vagy?
-Mondhatni- szememmel körbenéztem és Jungkookot kerestem. Amikor megtaláltam, tekintetünk találkozott. Egyből elrántottam a fejem. Miért bámul? - Csak lehoztam a szennyesem- emeltem fel a koszos pulcsit. Elindultam a fürdő felé. Bent egy lavor után kutakodtam.
-Mit keresel?-bukkant fel Taehyung feje az ajtóban.
-Egy lavort- vakartam meg a fejem.- Nem tudod merre lehet?
-Megkérdezem Jintől-mondta és elrohant. Addig én tovább keresem, hátha sikerrel járok. Két perccel később Jin robog be az ajtón, mögötte V-vel.
-A lavort itt találod- elhúzott egy ajtót, amiről fogalmam sem volt, hogy ott van, majd kivette a lavort.-Tessék.-nyújtotta át.
-Nem is tudtam, hogy van egy titkos tárolótok.-ámultam el. Jin halkan felnevetett.
-Jobban vagy már?- kérdezte komolyabban.
-Igen- mosolyogtam halványan.
-Azért vettünk a srácokkal pár gyógyszert. Gyere a konyhába és vedd be őket.
-Oké, csak először elintézem ezt.- utaltam a lavorra, majd elkezdtem feltölteni vízzel. Amíg ment bele a víz, azon járt az agyam, hogy Jungkook mit csinált a szobámban. Talán meglátta? Vagy Namjoon elmondta neki? Annyira elbambultam, hogy nem vettem észre, hogy a lavorból már folyik a víz kifele.- Francba- morogtam. Gyorsan elzártam a csapot, majd négy törülközővel nekiálltam felszívni a vizet. Elég idétlenül festhetek, azért azt meg kell hagyni. Hangos nevetés ütötte meg a fülem. Felnéztem és V-t láttam meg, ahogy őszintén nevet. A boldogságtól az arcán, nekem is mosolyognom kellett.- Ahelyett, hogy kinevetnél, inkább sgíts- vágtam hozzá egy száraz törülközőt. Letérdelt és ő is elkezdte törölgetni a földet. V sunyin elmosolyodott, majd lefröcskölt vízzel. Meghökkenve néztem rá, majd elnevettem magam. Én is lefröcsköltem, majd egy elég szép harc keveredett ebből. Nevettünk, néha elcsúsztunk, olyankor még jobban nevettünk.
-Hát ti meg mit csináltok?-hallottunk egy hangot az ajtóból. Jin állt ott Sugaval. Mosolyogtak.
-Ez a semmirekellő- mutattam Taehyungra, aki aranyosan integetett a többieknek- lefröcskölt. Én csak visszaadtam neki.- karbatett kézzel fordultam el.
-Mint az óvodában- sóhajtott fel Yoongi- Gyere ChaeRin, vedd be a gyógyszereket.
-Igenis- vágtam haptákba magam. Gyorsan bedobtam a pulcsit a lavorba, tettem rá egy kis öblítőt, majd kirohantam a konyhába. A nagy rohanásban nekiütköztem valakinek. J-Hope.
- Mi a helyzet ChaeRin?- mosolygott aranyosan. Átkarolta a vállam és együtt bementünk a konyhába.- Jin! A hercegnőnek a gyógyszereket, kérlek-intett az említettnek. Értetlenül grimaszolva néztem Hobie-ra.
-Mi ez a becenév?-fintorogtam. Hoseok elnevette magát, majd átadta a Jintől kapott gyógyszereket.
-Tessék, neked csináltam- nyújtott át Jin egy bögre forró teát. Gyorsan bevettem a gyógyszert és a tea segítségével lenyeltem. Kaptam még kettő fokhagymás vajas piritóst.
- A kedvencem- csillantak fel a szemeim, majd mohón enni kezdtem, mire Jin rámszólt, hogy óvatosan, nehogy kihányjam. Amikor megettem, felálltam és megköszönve az ételt, kimentem az udvarra. Elterültem a füvön és gondolkodtam a dalon, ami már egy ideje a fejemben van.Már jobban voltam, nem is értem mi volt ez a nagy hányás.
YOU ARE READING
FIRE
Fanfiction~Az életem nem átlagos és elég durva. Még a legnagyobb rossz akaróimnak sem kívánok Ennyire szar sorsot. Mert az enyém az. Egy kibaszott nagy szívás. Apám egy alkoholista vadállat, nem kegyelmez soha... Az elmúlt két évben többet voltam kórházban, m...