Vad Vágyaink L.S

part 4

-Lám lám,nem vagy egy beszari gyerek Styles.-itt tartott egy kis szüntet.-Na jó Harry akkor most szépen elmondod hogy a kibaszott apád miért ölte meg a szüleimet.-gúnyolódott majd egy pisztolyt tartott felém.Én is ezt tettem.Lassan húztam ki a zsebből majd rá tartottam.

-Dave én magam se tudom.Miután meghaltak a te szüleid az én apám is meghalt rá 2 hónapra egy autóbalesetben ami szerintem nem volt vélelten.-élesítettem ki pisztolyom.

-Ohóhó az a baleset tényleg nem volt véletlen.Én okoztam azt a balesetet.És a nővéred.Hát én voltam a barátja akit nem mondott el neked.-tartotta a ravaszra az ujját.

-Mit akarsz?-kérdeztem már unottan.A kezeim enyhén remegtek a félelemtől.

-AZT HOGY TE IS HALJ MEG!-ordította majd lőtt egyet ami eltalálta a vállam.A vér ömleni kezdett.

-JACK-kiáltottam,mire a megmentőm megjelent s lefogta Davet de ő gyorsabb volt s elmenekült.

-Ezt nem ússza meg!-sziszegtem fogaim közt.

-Harry most azonnal indulunk a kórházba.-mondta Jack majd besegített a kocsiba s elindultunk.Minden elsötètült.

***
Nem emlékszek semmire csak arra hogy meglőttek.És az Dave volt.Otthon az ágyamban ébredtem,oldalra néztem és Niall ült a fotelemben és telefonozott.

-Jóreggelt.-ásítottam mire egyből rámkapta tekintetét.

-Harry jól vagy?Nem fáj semmid?Hogy van a sebed?Fáj?Hozzak fájdalomcsillapítót?-támadott kérdésekkel Ni.

-Hé nyugi nincs semmi.Csak a fejem fáj egy kicsit de...-itt nem hagyta hogy befejezzem mert elment és gyógyszerrel meg egy pohár vízzel tért vissza.

-Ezt vedd be.-tettem parancsának s bevettem.-Mondtam hogy ne menj el Harry!És ha meghaltál volna?-kezdett el sírni mire én csak a karjaimat tártam szét amik szoros,s nyugtató ölelésként fonódtak vékonyka testére.

-Niall,egy még élek,kettő Dave amúgy is elhúzott.-simogattam hátát.

-Ma nem mehetsz suliba!Szépen itthon fogsz maradni és ha bármi van azonnal hívj.-bontakozott ki vigyasztaló ölelésemből.

-Mennyi az idő?-kérdeztem rekedt hangon.

-Fél nyolc.-sóhajtott majd felvette iskolatáskáját.

-Indulnod kéne.-néztem rá álmosan.

-Akkor Harry vigyázz magadra és amit mondtam..-kezdett bele de a szavába vágtam.

-Hívlak ha bármi baj van.-sóhajtottam kicsit unottan.Niall épp kilépett volna az ajtómon,de visszarohant és egy puszit nyomott a homlokomra.Ilyet akkor csinált mikor kicsik voltunk és én megfáztam.Neki ugyanúgy mennie kellett de nem ment egy gyógypuszi nélkül.

Amint hallottam a zár kattanását-igen van kulcsa hozzánk és nekem is hozzá-rezgett a telóm s anya írt üzenetet.

"Fiam nem tudom mi történt veled,de Niall anyit mondott hogy  mentél haza és valaki rádlőtt.Remélem jobban vagy,majd csak késő este megyek haza.Vigyázz magadra kincsem!
Puszi anya :)"

Amint elolvastam az üzenetet a könnyeim patakokba kezdtek el folyni.Anya mindig azt mondta hogy ne keveredjek semmi bajba.És most ez mégis megtörtént!De apa a hibás!Bárcsak nem születtem volna meg.Megint ideges lettem.Azonnal a fürdőbe rohantam és a borotva pengét próbáltam kiszedni de ezt a csengő megzavarta.Ki keresne ilyenkor?SŐT KI KERESNE BÁRMIKOR??Egy senki vagyok.Jobb lett volna ha Dave ott talál el fegyverével ahol egyből a halál kapujába léphetek.

Letettem a pengét a mosdókagyló szélére s lementem.

Mikor kinyitottam az ajtón nem az várt amire számítottam.Sőt akire számítottam.Louis állt ott egy "gyógyulj meg"feliratú csokival a kezében.

-Hát te?-töröltem le még mindig nem felszáradó könnycseppeket az arcomról.-Nem suliban kéne lenned?

-De csak amikor Niallt megkérdeztem hogy hol vagy,mondta hogy beteg vagy és eljöttem hozzád.-mosolygott kedvesen.-Mond jól vagy?-kérdezte mert én kezdtem szédülni és majdnem elestem de két vékony,mégis erős kar megtartott.-Harry feküdj le.-becsukta az ajtót s megmutattam hol van a nappali,és lefektetett a kanapéra.

-Persze semmi gond.-próbáltam felüni te mellkasomra tette apró kezét s lassan visszadöntött.

-Úgy látom akkor ma nem megyünk moziba...-sóhajtott mire nekem a szám nagyra nyílt a döbbenettől.

-Moziba?Oda akartál ma vinni?-kérdeztem kikerekedett szemekkel.Mire csak egy sóhaj hagyta el vékony csókolni való ajkait.Mi van???Csókolni való ajkait?Harry állj le!De vajon hogy csókolhat?Nem szabad erre gondolnom.Vívtam magamban egy apró vitát.

-Hát igen.-erre csak elmosolyodtam.Az előbbi öngyilkossági kísérlet máris elszállt fejemből s helyét Louis napsugár mosolya vette át.-De helyette itt maradok egésznap veled és akkor majd csinálunk valamit.-mondta majd mosolygott.De ez nem az a "beszívtam"mosoly volt hanem lágy.

-Akkor majd nézünk valamit a laptopomon.-mosolygogtam én is,s látszott Louison hogy mindjárt elolvad.

-Harry olyan aranyosan azok a gödröcskék mikor mosolyogsz.-simított végig az arcomon.Ezt miért mondta?Mondjuk nem zavar de...Mi?Lassan közelebb hajolt s egy puszit nyomott az orromra.Az arcom sötét pírbe borult.

-Harry el kell mondjak valamit.-köszörült torkot,mire csak bólintottam hogy kezdheti.-Tudom hogy a te apád ölte meg Dave szüleit.-mivan????Tudtam,tudtam hogy nem bízhatok Louisban.-És próbáltam megállítani hogy hagyon békén de...-a mondatába vágtam.

-Tudtam Louis!Tudtam hogy nem bízhatok benned!És miért nem mondtad hogy legalább csináljak valamit?- fölálltam de most ő folyotta belém a szót.Birtoklóan megcsókolt s ajkai puhák voltak e lágy csókban.Nem váltam el vagy pofoztam volna meg hogy miért is csókolt meg.Most már rájöttem tényleg tetszik.Ajkai hiánya miatt nyöszörögtem.De apró ujjait csóktól duzzatt ajkaimra tette.

-Szeretlek Harry,és meg akarlak védeni Davetől.-suttogta mire a szívem kihagytott egy ütemet.Azt mondta hogy szeret?Igazán?És meg akar védeni?

-Én is szeretlek Lou.-majd újra ajkaira tapadram de ezt a pillanatot Niall kicsit sem férfias sikítása szakította meg.

Hi!Igen ez a rész hát huh.Nehéz volt megírni,merthát azért nem bírtam ki hogy ne csókcsatázzanak egy kicsit.Remélem tetszik!Hagyatok nyomot! 😽

Vixy ♥ xx