A hűvös levegő megcsapta orcámat.
-Nem fázol?-kérdezte Louis jobban fölhúzva a cipzárját szürke pulóverén.
-Nem.-ráztam meg a fejem.A parkon át vágunk,ahol a fák már zöld lombjuk nélkül néztek le ránk.A szél csendesen fújt.Louis a belvárostól pár percre lakik ahol már kertesházak voltak.
Amint megálltunk a jól ismert fehér külsejű háznál,Louis előkereste a kulcsát s ott szerencsétlenkedett a zárral.Ahogy kinyitotta az ajtót s beléptünk,cipőit lerugdosta a lábáról s közeledett a nappali felé.Szerintem.A házuk nyugalommal teli volt.A fa bútorok s világosabb krémszínű falak,és a vanillia illat sugározta azt a nyugalmat.
Épp hogy leüntünk a kanapéra,Louis telefonja csörgött a Panic!at the disco-Nicotine számával.A telefonból halkan hallottam egy női hangott.
-Louis kicsim,minden rendben van?Otthon vagytok már?-a női hang biztos az édesanyjáé lehet.
-Minden rendben van anya,és most ültünk le a kanapéra.-forgatott szemet Lou,amit persze anyja nem láthatott.
-Rendben Boo Bear.Kaja a hűtőben.Szia!-ezzel el is tette a telefont,és nem várta meg míg fia is elköszön.Boo Bear?Aranyos becenév,tetszik.-Éhes vagy?
-Nem Boo Bear.-próbáltam anyja hangját utánozni,több kevesebb sikerrel.
-Ne hívj így.-Louis enyhén forrt a dühtől,de a mosoly a szája sarkán ott bújkált.
-Oké Boo Bear.-s elkezdtem az emelet felé futni.-AKKOR KAPJ EL!-kiabáltam a lépcsőről.Megálltam egy fehét ajtó előtt,s bementem.A falak tele voltak poszterel,egy íróasztal jobbra,egy szekrény balra,s az ágy középen.A ruhák szanaszét voltak.Biztos Louis szobája lehet,mert az illat is olyan volt mint neki.Az ágyat céloztam meg,s bújtam be alá,mert már az emeleten volt a trappolást hallgatva.
-ELKAPLAK STYLES!-kuncogtam ordításán,majd ajtócsapkodásokat hallottam.-HOL VAGY HARRY?-nyitott be ebbe a szobába,majd megnézett minden búvóhely lehetőséget s az ágyat hagyta utoljára.
-Megvagy.-emelte fel a lelógó takatót ami még segített a játékban,s karomnál fogva húzott ki onnan.
-Ez nem ér.-tettem karba a kezeimet,míg ő lelökött a puha ágyára,majd a csípőmre ült s elkezdett csikizni.-Hagyd..abba..kér..lekh.-már fuldokoltam a nevetéstől,mire abbahagyta s ajkaimra tapadt.Ez a csók most nem durva volt,hanem lágy.Nyelve lassú táncra hívta az enyémet,s ajkaink ritmusosan mozogtak.
-Olyan jól csókolsz Harry.-suttogta meggypiros ajkaimra,majd keze levándorolt.Pólóm alját megtalálta,s lehúzta rólam.Én is ezt tettem majd fordítottam helyzetünkön.
Lou lihegett mikor kigomboltam nadrágját s lehúztam róla,majd a szoba egyik sarkába dobtam,oda ahol a pólóm hevert.-Louis még nem csináltam semmit.Mi az oka annak hogy lihegsz mint egy kutya?-kérdeztem nevetve mire ő karbatette kezeit amit én szétvalasztottam,s feje fölött fogtam meg egy kézzel.-Tetszik hogy így felizgultál.-markoltam merev büszkeségére,amire nyögött egy hatalmasat.A nyakára hajoltam s szívni keztem azt majd egyre lejebb haladtam míg el nem értem férfiasságát.Boxerét lehúztam,majd egyből bekaptam hosszát.Kezei kiszabadultak szorításomból,amit a hajamba vezetett,ezzel irányítva a gyors tempót.
-Ohh..Harriehh...-nyögött a jóleső érzéstől,majd abbahagytam s a szekrényéhez mentem s ott az egyik fiókban kerestem valamit,és a szemem megakadt egy rózsaszín csipkés tangán.Kivettem az anyagot majd Louis felé fordultam egy nagy vigyor kíséretében.
-Ezt föl kell venned.-dobtam neki az anyagot.
Az a kép. ×_× És azok az ajkak!!Dead😱
Vixy ♥ xx
YOU ARE READING
Vad Vágyaink L.S
RomanceLarry Stylinson Ha érdekel,akkor jó olvasást kívánok!♥ -Vixy 20. helyezés Larry Stylinson néven: 2021/01/28