Túlélők - A száműzött [1. Évad Befejezve]

5. rész

- De azért tudod hogy sokat nem lehetsz fenn, napvédő gél idevagy oda!
- Rendben ne aggódj maximum húsz perc.

Életemben másodjára jártam a felszínen, és most először nappal, a szememet bántotta a tompa de erős fény. Ezért Fedde adott egy szemüveget, aminek az üvege sötét volt, így már nem kellett hunyorognom.
Elindultunk a vándor nyomába, és egy régi épület maradványaihoz értünk. Ó nyelvű felirat volt rajta, nagy nehezen elolvastam: - ,, Benzinkút "
Hogy mi az nem tudom, de a romok alatt tényleg ott állt egy két púpú jószág, aszthiszem régen ,,tevének" nevezték.

-Ez fantasztikus! Hogy nem halt szomjan, vagy kapott hő gutát?- közben oda is léptem, hogy megsimogassam ezt a különös lényt, hisz nálunk csak szárnyasok, egy pár kecske, és néhány birka van.
- ,,Bírja a meleget, vizet meg a púpjából nyer, amiben zsír van. Raktároz a drága." -szólt Pucktok.

Miközben etettem Fedde oda szólt:
- Csak húsz percről volt szó, nem egy óráról!
- De hisz olyan édes ez a jószág, és olyan szép itt fenn, minden olyan más mint oda lenn. A szemem nem látja a táj végét, mindenütt por, sziklák, homok és régi romok.
És sok helyen furcsa fém dobozok, amiknek az alján fekete kerek valamik vannak. Várjunk mintha láttam volna ilyet az egyik képes könyvben, azt hiszem ,,autó" a neve. De jó lenne felfedezni ezt a fenti világot, de a tanács úgy sem engedné, szerintük túl veszélyes.

Visszafelé már elpárolgott a gél a bőrömről, így érezni kedztem a forró perzselő érzést, a nap melegét. Már kezdtem érteni mért félt ennyire Fedde, nem vagyok hozzá szokva a felszíni körülményekhez. Kaptam még a zselés anyagból végül rá kérdeztem: - ,,Mi ez?"
-,, Egy trópusi, déli növény levelének kivonata, ami negyven fokig védi a bőrt, utána csak ennyhíteni tudja a nap melegét. "
-,, Értem, és a gyógyszerek hogy hogy kifogytak? "
- ,, Alapvetően kevés délen az olyan növény amiből gyógyszert lehetne csinálni, de eddig ki bírtuk nélküle. "
-,, És a vető mag honnan van? "
-,, A sors fintora, ehető növényünk rengeteg van, sőt a téli időben még a felszínen is megélnek, minimális víz hozzá adással. "
-,, Hű, és ilyen magvakat hozott magával? "
-,, Igen, de a vének kételkednek a szavamban."
- ,,Így nem adnak gyógyszert?"
-,, De csak kevesebbet, mint amennyit kértem."
-,, Mért tesznek ilyet, hisz ők a vén bölcsek?! Tudhatnák hogy a néped meghal gyógyszerek nélkül."

Dühös lettem a vénekre, és Feddére hogy ezt hagyja.
- Fedde a vének mért nem adnak elegendő gyógyszert a délieknek?- förmedtem rá haragosan.
- Nézd Calina! A vének csak minket akarnak védeni, mi lenne ha minden vándornak aki erre jön feltétel nélkül mindent megadnának, nem maradna semmink!

Annyiban hagytam a vitát, de magamban tovább fortyogtam. Mire vissza értünk a Skocjan barlanghoz, amiben a túlélő tábort kialakítottuk, vagyis az alapító ősök, addigra beesteledett és eljött a vacsora idő. Meghívtam az asztalunkhoz a vándort, ezt persze nem minden lakos nézte jó szemmel.