The Alpha /BEFEJEZETT/ - The Reign Chronicles I.

Chapter 11

  Kitágult szemekkel riadok fel hirtelen az ágyamban. Lassan felülök miközben kapkodva veszem a levegőt és döbbenten meredek az ágyammal szemközti falra. Még mindig az előző beszélgetést próbálom értelmezni.
  Szóval Janetnek választania kell a természete és a parancsolója között?!
  A döntése egyértelmű, és logikus lesz, én is azt választanám, mint mindenki más, vagyis végem van...
  Szükségem egy tervre mondom magamban miközben fel-alá járkálok. Ennél gyorsabban, Grace!
  Sokáig agyalok a lehetőségeimen, de az ezzel eltöltött idővel egyenesen arányosan nő bennem a feszültség. Végül pár ötlet is befészkeli magát az agyamba, amikből több terv is körvonalazódni kezd bennem.
  Az egyik lehetőség, hogy soha többé nem változok farkassá, ami lehetetlennek tűnik, mivel abban a testben érzem magam igazinak, elevennek. A sebesség és az adrenalin, ami az ereimben száguld, amik nélkül nem tudnék élni. Ezeknek az érzéseknek a függője vagyok, kellenek nekem, mint a drog.
  A második lehetőségem, hogy mindent elmondok a falkának, bevállalva ezzel az összes következményt, és miután a többiek kitagadtak elmegyek valahová nagyon messzire.
  A harmadik esetben egyből önkéntes száműzetésbe vonulok és farkasként élem a mindennapjaimat, ez nem egy rossz ötlet, de ennél kényelmesebb életmódhoz vagyok szokva és nem tudom meddig bírnám teljesen egyedül az erdőben, ahol csak magamra számíthatok. Ráadásul az ország örökösnője vagyok, ilyet azért mégsem illene tenni egy hercegnőnek.
  A negyedik és egyben utolsó lehetőségem, hogy úgy teszek mintha mi sem történt volna, visszamegyek emelt fővel és folytatom az alfáskodást, meg a falka kiképzését. Mert bevallom, szeretem őket, és nem csak nekik van szükségük rám, hanem nekem is rájuk. Megkedveltem ezt a pár kölyköt, akikkel annyit ugrattuk egymást, hogy már a családom részei és az egyetlen barátaim.
  Az utóbbi mellett döntök. Hogy mégis miért? Mert jelen pillanatban ez tűnik a legkevésbé veszteséges megoldásnak, de tudom, hogy hiába húzom-halasztom ezt a beszélgetést, egyszer szembe kell néznem a hazugságokkal, amik valaha elhagyták a számat és a következményeikkel, amiket nem kerülhetek el. De Alfaként vállalnom kell a tetteim következményét és a sorsomat, bármit is tartogat a számomra.