Egy órán át néztem ahogy játszanak, és minden kis mozdulatukat megjegyeztem.
-Dee játsszál már-könyörgött Oli. Pár doboz sör után már nagyon baráti hangnemben beszélgetett velem, kifejezetten csak hozzám dumált.
-Nem játszok-nevettem hitetlenül.-nem tudok.
-Dehogynem tudsz-szólalt meg Louis hirtelen.-Gyere ide-húzódott a kanapé szélére, egyik lábát a földre rakva, a másikat pedig kinyújtva a kanapén. Maga elé csapott kétszer, úgyhogy vonakodva de odasétáltam, és eléültem.-Mondom hogy mit csinálj, aztán elvered Lukeot-motyogta a kezembe adva a konzolt, majd ahogy nekidőltem a kanapé hátának, ő odarakta a karját.
Végül hát negyedik próbálkozásra, de megvertem Lukeot valami durva verekedős cuccban, szóval mikor ez megtörtént felpattantattam, és miután eljártam egy örömtáncot elvonultam a konyhába hogy igyak.
-Nagy baj lenne ha elmennénk vele inni?-kérdezte hirtelen Oli, de annyira hirtelen hogy majdem kiejtettem a pohár vizet a kezemből.
-Ha szeretne-fordultam felé megilletődve.-úgy értem...nem szólok bele, menjen csak-vontam vállat. Mi vagyok én, az anyja?
***
Mikor két perce értetlenül meredsz a folyosói ajtóra, mert bár világos van a lámpa fényétől, Louis nem találja a megfelelő ajtót a hálószobájához. Mikor nyolc teljes perc után megrendült a kilincs felsóhajtottam, és letettem a fejem. A szobában korom sötétség uralkodott, és miután Louis valahogy betévedt, megállt egy helyben és a kezeivel próbált tapogatózni a légüres térben.
-Hol az ajtó? Hol az ajtó? Jézusom hol a fürdőajtó?-mondogatta ezt perceken át, mire a telefonom vakujával megvilágítottam az útját.-Ott az ajtó-indult meg felé, majd ott megtalálva a villanykapcsolót esett a földre. Szent szar!
-Louis-morogtam hangosan, majd már csak arra értem oda hogy a vécécsészét ölelgeti.-Jézusom-nyitottam meg a csapot, majd egy pohár vízzel odasétáltam hozzá, és miután tudjátok...kiürült belőle az alkoholnak az a mennyisége amit a gyomra inkább visszadobott, hátrahúztam a fejét a hajánál fogva, és leöntöttem.
-Hideg-támaszkodott fel tíz perc elteltével. Mintha eddig semmi baja nem lett volna megmosakodott, kiöblögette a száját, és meg merem kockáztatni hogy egy félperces zuhanyt is tett. Mikor kilépett a fürdőből, röhögött. Megállás nélkül, komolyan mondom, esküszöm nektek, nem hagyta abba.
-Louis nincs semmi vicces, hajnali négy óra van!-könyörögtem neki hogy fejezze be, de meg se hallotta.-Részeg vagy, aludj már.
-Nem részeg vagyok. Louis vagyok-kuncogott, majd ledőlt az ágyára keresztbe.
Úgy döntöttem hogy ezt az éjszakát nem szponzorálom végig, úgyhogy a telefonomat magamhoz véve átmentem a 'saját' szobámba, és ott feküdtem le.
***
Vagy öt órán keresztül tartott az alvás.
-Dee. Én nem emlékszem sokra a hajnalt illetően, de bármivel is üldöztelek el, az nem én voltam hanem a részeg felem-szürcsölgette Louis a teáját.
-Észrevételeztem, de kösz hogy tájékoztatsz-röhögtem ki.
-A lényeg, hogy a szüleid írtak egy sms-t hogy hazaértek-mondta halkan.-Meghívták anyát meg Dant, meg engem egy ilyen ottalvós bulira.
-Mi?-szörnyedtem el.-Gáz.
-Legalább velem töltheted az idődet-vigyorodott el magabiztosan.
