Gamers

1.7K 90 41
                                    

Köszönöm ismét a díjat 19tommo_girl91-nek, és DraVek-nek:)))







Dee: Louis

Louis: Dee

Dee: Valaki kovet

Louis: Mi

Louis: MI?

Dee: Keringek itt a szomszed utcaban hogy ne tudja hogy hol laksz

Louis: Azonnal

Louis: Gyere

Louis: A szemkozti utcaba. Most. Indulok. Siess.

Louis: De ne feltunoen

Louis: Csak ne essen bajod

Louis: Vigyazz

Hah. Enyhén levert a víz, remegett a kezem, de továbbra is irogattam neki hülyeségeket pl.: Csak azert irok mert eddig is teloztam szoval amugy ha most megolnek akkor valami szep tengerparton szorjatok el a hamvaim meg ilyenek

Esküszöm, életem három leghosszabb sétával elbaszott perce után könyörtelen sípolás indult el a fejemben, mert Louisnak nyoma sem volt a hosszú utcában. Egyszer befordult egy kocsi, de az nem Louis volt. Komolyan, azon voltam hogy futásnak eredek vagy berontok egy idegen házba segítséget kérni, mikor a sarkon gyalog láttam egy kapucnis srácot.

Dee: Ajanlom hogy te legyel az mert ha nem halott vagyok

Louis: Cica

Louis: Te mirol beszelsz

Dee: Louis ne viccelj mar velem szemben jon valaki kapucnival a fejen a telefonjat nyomkodva ne basszal fel

Louis: Te milyen utcaban vagy egyetlen draga istenem te jo eg

Dee: Hat nem abban amelyikben te.

Louis: Dee! Melyikben vagy

Dee: A szelsoben amelyik vegigvisz a kertvarosig

Abban a pillanatban, mikor már csak negyven-húsz méter volt a két srác és közöttem, lefutattam a google összes gyors karate leckéjét a fejemben, és irdalmatlanul tomboló szívvel sétáltam a fekete kapucni felé. Aztán befordult egy Range Rover. Ekkora szikla még nem görbült le ember szívéről. Elég lassan haladt, aztán öt méterrel előttem leparkolt. Én sietve, majdnemhogy feltűnően rohantam a kocsihoz, és becsaptam az ajtót. A feltételezhetően majdnem támadóim széttárt karral meredtek egymásra, majd ketten továbbsétáltak.

-Felhívtam a rendőröket. Elmondtam hogy követnek. Azt mondták hogy mivel nem csináltak semmit, nem tehetnek sokat de kijönnek értük-mondta higgadtan.

-Rendben-motyogtam halkan.

-Hogy jutott eszedbe az hogy kibaszottul hazasétálj mikor sötétedik? Komolyan, el sem tudod képzelni milyen öt percen mentem keresztül, Dee soha többé nem sétálhatsz. Tényleg, veszek neked öt kocsit, csak ne sétálgass mert attól még hogy egészséges, nem biztonságos. Nem. Mi lett volna ha most éppen zuhanyoztam volna? Vagy néma lett volna a telefonom? Dee!-akadt ki teljesen.

-Hol a ruhá...-kezdtem volna kiemelni a hiányos öltözetét, ami csupán egy melegítőalsó volt. Tényleg. Cipő sem volt rajta. Simán, mezítláb nyomta a pedálokat abban a két percben amíg a garázsába hajtott.

Badass BabysitterWhere stories live. Discover now