Balatoni nyár

Június 12. hétfő

Ez az a hétfő,amikor a kihalt Lelle újra megtelik 3 hónapra élettel. Ez az a hétfő,amikor útra kelnek az első német családok,és elindulnak a pestiek a Balatonra.Ez az a  hétfő,amikor a 4000 fős kisváros 8000-re dagad,és a hetes főúton komoly dugók torlódnak fel.Ezen a héten nyit ki a McDonald's ami csak nyáron van nyitva, elindulnak a szabadtéri programok és rendezvények,kinyit az összes étterem,és a bódék is  szeptemberig nyitva lesznek.A főtérre lepakol a mini-fánkos,a két kürtőskalácsos,meg a langallós is,kipakolnak az indiánok akik bőr karkötőket árulnak,jönnek az ékszeresek,a táska árusok,és felépülnek a boros faházak.Kinyitnak a diszkók és a night klubok.Egyszóval beindul a nyári pezsgés.

Reggel 8-kor kipattant a szemem,és felültem az ágyban.Mellettem Eni és Szofi is mozgolódni kezdtek,aztán ők is felültek.

-Mi az isten...-néztem a nyitott erkély ajtó irányába.Az udvarról hangos zene szűrődött be.Valami összemixelt borzalom volt,amiből annál többet nem lehetett kivenni,mint hogy "tucc tucc". Eni kikászálódott az ágyból,és idegesen kirontott az erkélyre.Aztán gyorsan vissza is jött,és kapkodva bezárta maga mögött az ajtót.és zavartan felénk fordult.

-Emberek...-kezdte,de annyira izgatott volt,hogy alig bírt beszélni-Uram Atyám...szóval...az udvaron...

-Nyögd már ki!-szakította félbe Szofi.

-Jó jó...Fú.Az udvaron a görög mitológia félistenei rohangálnak!Viccen kívül!

-Mi a bajod?-húztam fel a bal szemöldököm.

-Nézetek ki.Rajta! De ne feltűnően!

Szofival oda sétáltunk az ablakhoz,és amikor kinéztünk...Eni nem viccelt.A medence körül 6 magas,jóképű,szépen kitesizett 20-as évei elején járó fiúka lézengett.Volt aki a medencében úszkált,voltak akik grilleztek.Ők voltak az első nyaralók idén...

-Aztarohadt!-tátotta Szofi a száját-Ezek tuti valami sportolók.Talán amerikai focisok,vagy...vagy valami ilyesmi.

-Gyerekek,ilyen nincs...-hitetlenkedtem.-Remélem egy hónapig itt lesznek.

-Össze kéne velük ismerkedni.Lehet,hogy nem is tudják,hogy mi itt vagyunk.-töprengett Szofi.

-Hát...és hogy gondoltad?-kérdeztem.

-Nagyon egyszerű.Csak lemegyünk,csobbanunk egyet a medencében,kicsit nevetgélünk,kacsintunk néhányat és kész,hamar összepajtizunk.Vagy elkérjük egy kicsit a grillsütőt és meghívjuk őket reggelire.Nem is! Van jobb ötletem!Meghívatjuk magunkat reggelire.

-Hihetetlen vagy,Szofi!-ráztam a fejem.-Eni,valami ötlet?

-Semmi...

-Na,csak menjünk kicsit le,biztos jó arcok.-bátorodott fel Szofi.

-Biztos,hogy nem.-ellenkeztünk Enivel.

-Jó,akkor egyedül megyek le.-rángatta Szofi a vállát.

-Oké,hajrá,addig mi reggelizünk.-indultam el a konyhába kajáért.

-Most tényleg nem jöttök?-háborodott fel.

-Tényleg nem.Nem is ismerjük őket.Mi van,ha belefojtanak a medencébe és megerőszakolnak?-érvelt Eni.

-Jézusom...-kereste a fürdőruháját Szofi.Gyorsan magára kapta,és elindult lefele.