Balatoni nyár

Június 15. 3

A plázát viszonylag könnyen megtaláltuk az útbaigazítás után.Gondolkodva álltunk az épület előtt,ami a méreteit illetően eléggé eltért a fővárosi testvéreitől.Sokkal kisebb volt.Nem voltak kajáldák,sem Star Bucks sem semmi.Végtelenül egyszerű volt,és csak a legfontosabbak voltak benne.

Bementünk a New Yorkerbe,és megcéloztuk a bikiniket.Sajnos nem volt túl nagy választék a nyaraló áradat miatt,úgyhogy nem sokkal később át ballagtunk a H&M-be.Újra a bikiniket kezdtük nézni.

-Mit szóltok?-tartott a kezében Szofi egy fehér darabot,amin zöld levelek voltak.

-Ez jó,próbáld fel!

-Nem tudom...nem vág be a bugyija?-gondolkodott.

-Jajj,Szofi menj már!-lökdöstem a fülkék irányába.

Szofi bement,én pedig tovább keresgéltem Enivel.Találtam is hamarosan egy borzalmasan szépet,ami neon narancs volt,és rohadtul ment a barna bőrömhöz.Gyorsan megnéztem,és még a méret is passzolt.Épp kezdtem áldani a jó Istent,amikor Szofi elkezdett sziszegni az öltözőből.

-Mi van?

-Gyere már ide!-integetett idegesen.

Gyorsan bebújtam mellé a fülkébe,és szemügyre vettem rajta a fürdőruhát.

-Na?Jó lesz?Jól áll??

-Szofi,nagyon jól fest rajtad! Ezt meg kell venned!

-Fú,akkor jó,nem tudtam mit fogsz mondani.De nem túl kicsi a bugyija?-vakargatta a fejét.

-Hát..szerintem belefér.

-Te találtál valamit?

-Igen...csak...leraktam valahova.-indultam el vissza a bikinikhez.De ami ez után következett...szerintem addigi életem legnagyobb tragédiája volt.A bikini eltűnt!Egyszerűen nyoma veszett.Eltűnt.Idegesen kapkodtam a fejemhez,és elkezdtem túrni a ruhák között.

-Mi az?

-Itt volt!-hebegtem-Itt volt!Az előbb még itt volt!Ide raktam le!

-Hogy nézett ki?-kezdett keresgélni Szofi is.

-Neon narancs...egyszerű.Tudod olyan kis lelógó izék lógnak róla mint a Cow-boyoknak.Istenem,nekem az kell!

Lázasan dobáltunk arrébb Szofival minden utunkba kerülő ruhadarabot,de nem volt az áhítatott bikini sehol.Készen álltam rá,hogy bármit meg tegyek érte.És akkor megláttam egy lány kezében aki az öltözőbe tartott.

-Ott van.-öntötte el a méreg a fejem.

-Nyugi.Gyere.-ragadta meg a kezem Szofi,és az öltöző irányába vonszolt.Megálltunk a lány fülkéje előtt és vártunk...vártunk...vártunk.Majd csörgött a telefonja.

-Halló.-vette fel.-Igen,igen kikapcsoltam az olaj sütőt.

Kérdőn néztem a barátnőmre,de ő csak próbálta visszatartani a nevetését.

-Igen,a kutyát is bezártam.Nem,nem etettem meg a teheneket! Kellett volna?-háborodott fel.Na,Szofi itt akkorát horkantott a röhögéstől,hogy a lány résnyire elhúzta a függönyt,és kikukkantott rajta.Én a képébe mosolyogtam,Szofinak pedig folytak a könnyei a nevetéstől.A lánynak elkerekedtek a szemei,és eltartotta a fülétől a telefont.

-Valami baj van?-kérdezte nem kevés gőggel a hangjában.

-Hát,az az igazság,hogy azt a fürdőruhát én már kinéztem magamnak...szóval ha már nem próbálsz,esetleg felpróbálhatnám én is?

-Mit gondolsz taknyos?-azzal visszarántott a függönyt.

Erre csak tátva maradt a szám,és köpni nyelni nem tudtam.Szofin láttam,hogy elöntötte a méreg,de visszafogtam.Akkora már oda tévedt hozzánk Eni is,és pár lépés távolságból figyelte az eseményeket.

-Már ne is haragudj.-háborodtam fel-De szerintem én normálisan kérdeztem tőled egy normális kérdést.Nem értem,hogy miért kell velem így beszélned.

Szofi helyeslően bólogatott,Eni pedig csak rémülten nézett.A mondandóm után elrántódott a függöny,és kilépett a fülkéből a lány.

-Ide figyelj kisanyám.Hidegen hagy a dumád.Ez itt az én fürdőruhám,látod? Én fogom megvenni,és az én kezemben van.Kopj le.

Szofi itt már tényleg nagyon ideges volt,és nekem kezdett leesni,hogy a lány nem százas.Olyan 70%-os lehetett...Éppen nyitottam volna a számat,amikor Szofi kitépte a kezéből a bikinit,és az enyémbe nyomta.

-Nézd,most már az ő kezében van,úgyhogy az övé!-vigyorgott gúnyosan.A lány azonnal rám vetette magát,és elkezdett cibálni.Én azonban sokkal magasabb voltam nála,úgyhogy könnyen lepattintottam,és a pénztárhoz siettem.Eni kapcsolt,és ha már a csatában nem vett részt,szólt a biztonsági úrnak,hogy egy csaj parádézik.Szóval...a bikini az enyém lett.

Később bezabáltunk a mekiben,aztán még sötétedés előtt hazamentünk az egyik vonattal.A fiúk egy ideje eléggé el voltak tűnve.Éjszaka haza jártak,de napközben nem is láttuk őket.Eni beszélt néha Dzsúlióval,de ennyi volt az össz kapcsolatunk velük.Senki se tudta,hogy mit csinálnak nap közben,még Eni sem.

Az eső este felé újra esni kezdett,úgyhogy program hiányában hamar lefeküdtünk aludni.