Június 20. 1

309 21 2
                                    


Reggel fél 6.

Orbitális hányinger jött rám.Megpróbáltam kivonszolni magam valahogy a wc-re,de csak a konyháig jutottam.Egyszerűen odaokádtam az étkező asztal elé.Borzasztóan fájt a fejem,és  tegnapi ruhám volt rajtam.Szörnyű íz volt a számban...másnapos voltam.

Szofit nem találtam a szememmel,de abban a pillanatban,őszintén?Letojtam,hogy hol volt.

Rögtön levert a víz,hogy mi van,ha Hédi benéz.Úristen.Gyorsan feltakarítottam magam után,és nagyjából összeszedtem a sok piás üveget ami körülöttem volt.Már kezdtem volna lemenni megnézni,hogy egyben vannak még e a dolgok,de aztán felnéztem az órára,és megláttam láttam,hogy mennyi az idő,tehát Hédi ilyenkor még biztosan nem jött volna oda.

Sóhajtva rogytam le a kanapéra.Eszembe jutottak a tegnap esti dolgok...Négy órával azelőtt még Karesz ölében feküdtem.Összeszorult a gyomrom,amikor felidéztem,hogy hozzáér a bőrömhöz.Olyan volt,mintha meg sem történt volna.Nem tűnt valósnak,mégis élesen élt bennem az összes együtt töltött pillanat.

Kimentem a fürdőbe,hogy megnézzem milyen állapotban vagyok.A hajam összevissza,a sminkem lefolyva.

Észrevettem a nyakamon egy lila foltot.Ki volt szívva.Újra sóhajtottam egyet,gőzöm sem volt arról,hogy hogyan fogom azt onnan eltüntetni.

Bezártam az ajtót,levetkőztem,és beálltam a zuhanykabinba,hogy életet leheljek magamba.Nem csak a nyakam volt kiszívva...a kulcscsontom,a melleim,és a medencecsontom.

Komolyan kezdtem megriadni,hogy mit csinálhattam előző este,mivel a kiszívós dolgokra sem emlékeztem...de hát ha megtörtént volna...csak emlékeztem volna rá.

Próbáltam magam nyugtatgatni a forró víz alatt.Lemostam a sminkem,és megmostam a hajamat is.Amikor kiszálltam,a párás tükörben csak egy másnapos arcot,és két hatalmas karikát láttam.De hát mit vár az ember 3,5 óra alvás után????

-Te jó Isten...-suttogtam,és magamra tekertem egy törülközőt.

Mivel a rövid farmernadrágomat teljesen eláztattam zuhanyzás közben próbáltam keresni egy másikat,de mindegyik a szennyesben volt,így maradt egy lenge,fehér alapon rózsaszín virágos  nyári ruha.

7:15-öt mutatott az óra.Vacilláltam,hogy le menjek e megnézni a többieket,de nagyon tartottam Héditől,így muszájnak tartottam felkelteni őket.

Szokás szerint mindenki ott aludt el,ahol éppen rájött az álom.

A fiúk  egymás hegyén-hátán,két csaj egymásnak dőlve a fal mellett,Artúr a fotelban ülve.Szofit persze sehol sem láttam...

Balatoni nyárOnde histórias criam vida. Descubra agora