Túlélőtábor*BEFEJEZETT*

8. rész

Visszanéztem Gwinre,
Sírt a fájdalomtól,
egy kóborló pedig ráesett,
Gwin pedig a tartotta a koborló  vállát.

*Rommen szemszöge! *

- Visszafelé tartunk a többiekhez,  csak csöndben ültünk , Gwin ki néz az ablakon gondolkodva.

///-lelőttem azt a kóborlót , odafutottam Gwinhez ,megfogtam a kezét,majd húzni kezdtem.
- Rommen  jobban teszed ha most itthagysz és mész vissza.-mondja szomorúan lehajtott fejjel.
- Nem azt nemhagyom,nemhagylak itt.
- Pedig muszáj   lesz , mert különben meghalsz te is ..... és a hátad mögött!!!- kiabálja. Hátra fordultam,  egy szakadt ruhás férfikoborló akart megtámadni  , ami volt nálam balta a fejébe vágtam , Gwinnek pedig odaadtam egy pisztolyt .Nagy nehezen de kihúzdtam, sántított a jobb lábára , így felkaptam az ölembe .Futottam volna ki az ajtón de elzárták az utat ,mivel én most nemvoltam abban a helyzetben , hogy lőni tudjak ,Gwin lőt és egészen érdekes módon  jól lőtt, pedig a táborban nemvolt lövész ,kijutottunk . Gyorsan beraktam a kocsiba , utána énis beültem és szerintem  már rég átléptem a sebességhatárt mert mikor elindultunk Gwin majdnem lefejelte a csomagtartót, a kóborlók pedig futottak utánunk.\\\

-Kösz,  hogy megmentettél de ..
- Mi de?- kérdezem,már rég lehagytuk a kóborlókat .
- Miért mentettél meg?
- Mert ha otthagylak kínyir a csajod khm...khm..pasid,vagy mert  újra bűntudatom lett volna..
- Újra? Miért? Mi történt?- kérdezi , nemválaszoltam
- Megöltél valakit?- kérdezi megijedve.
- Nem ...vagyis azt mondták nemtehetek róla,de én másképpen hiszem.

*Gwin szemszöge*

-

Rommenről mindent eltudok képzelni, hogy összetöri a lányok szívét,hogy csak magát szereti, de azt , hogy megöljön valakit nem...-gondolom magamban.

- Inkább hadjuk -mondja majd újra kínos csönd honol a járműben .
- És mivan most veled és "Michellel"?-kérdezem
-Nemtudom , már nem érzek iránta semmit .-erre én csak a fejemet oldalra döntöttem , és egy icipicit mosolyogtam ,nehogy észre vegye.

- Visszatértünk a szálláshelyre -Rommen kiszált ,kinyitotta az ajtómat , átkaroltam a vállát , ő meg a derekamat , ahogy hozzámért egy bizsergető érzést éreztem , és kirázott a hideg, ilyet eddig még nem éreztem.  Levi fut ki hozzám és elhúz Rommentől , ugyan úgy átkarolom a vállát mint Rommennek , ő pedig megfogja a derekam és visz.

- úristen Gwin mitörtént? Romemn tette?- néztem rá kérdőn ,  mert miért tenné ezt velem Rommen?
- Rámesett egy egész polc  , és  Rommen pedig megmentett. - Rommenre mosolyogtam ,ő pedig rákacsintott , Levi a szemét forgatta
- Gyere beviszlek majd , Andiék ápolnak -mondja, majd elindulunk a házba , visszanézek Rommenre aki ott ál a kocsinál ,és a földet nézi .

Andrea bekötötte a lábamat , mivel kell  a lábamra mindenféle gyógyszer este a tanár úr ,Levi és
Rommen elindultak az innen nem messze lévő kórházba,mondjuk ezek ketten nemtudom hogyan lesznek meg egymás mellett,  lehet mikor visszajönnek az egyiknek nemlessz feje a másiknak karja.
-

Most a Trixi vigyázz rám, hát nemvagyunk legjobb barik .

-Edd meg !  - Mondja bunkóan , és nyújt nekem egy  szendvicset
- Mizújs veled?- kérdezem kedvesen ,de nem válaszol.
-Hát jó..,jó sokat beszélsz ...
-Nemfognád be?- kérdezi flegmán .
-  Mi a bajod? -kérdezem
-Hogy mi a bajom?Az a bajom , hogy bármi is történt ezzel a kicseszett világgal, nincs gond az életeddel .
-Miket beszélsz? Nekem is vannak gondjaim , ha hiszed ha nem de vannak
-aha ....
-mondj egy példát miért jó az életem?
-Mondjuk mert neked nemhalt meg a pasid ,sőt neked még  két pasid is van .
-De hát Rommennel nem járunk! -kiabálom
- Ha velem történne valami , senki se futna miattam egy koborlókkal elárasztott kórházba, a saját életüket feláldozva .
- Figyelj sajnálom,  sosem akartam ,hogy feláldozza valaki értem  az életét, főleg, hogy többen.
-jó-mondja miközbe kinéz az ablakon