Nemsokára a cél

99 10 2
                                    

Sziasztok!😘
Itt is a következő rész!😘
Remélem tetszik!💋
Jó olvasást nektek😊❤
Puszi: Fincsoo❤💋

A nap sugaraira keltem fel, mert majd kiégette a retinámat.
Körbenéztem hogy mi van, mikor rájöttem hogy egy szobában vagyok.
-Jó reggelt!-köszöntött mosolyogva Ted.
-Hogy kerültem be a szobába?-kérdeztem a szokásos rekedt hangon.
-Behoztalak. Gondoltam, mivel nincs semmi baj így bentről is figyelhettük a zajokat.
-Többiek?
-Kint vannak a nappaliban. Épp Becca hasát simizik.-nevetett fel.
-Petra is?-vágtam egy fintort.
-Nem. Csak Max és Becca.
-Megyek megnézem őket.-felálltam és utamat elindítottam.

Mikor beértem, láttam hogy milyen nagy szeretettel nézték a lány kerekedő pocakját, ami megmosolyogtatott.

Vajon ha Max nem hagy el, mi is ilyen boldogak lehetnénk, mikor babát vártam volna? Sajnos ezt már nem tudom meg, mert nincs velem. Ő már mással van, amit-akármennyire is nehéz-,el kell fogadnom. Ha szereti akkor én boldog vagyok, mert ő is az.

-Jóreggelt Álomszuszék!-kuncogott a barátnőm.
-Ne piszkálj már. Rég nem aludtam ilyen jól.-vágtam be a "durcit".
-Ma milyen programot szerveztél?-úgy kérdezte, mintha nem lennénk egy Zombiapokalipszis közepén.
-Igazából shoppingolni szerettem volna, meg elmenni moziba, de valahogy a kóborlók keresztbe vágták a tervem.-húztam el a szám.
-Jajj nem úgy gondoltam te butus.-nevetett.-Úgy értem hogy menjünk tovább vagy maradjunk még?
-Hogy érzed magad?
-Fáj még egy kicsit.-láttam rajta hogy igazat mond.
-Akkor még egy napot maradunk.-döntöttem el, mire pont betévedt Ted.
-Jó reggelt mindenkinek!-ásított egy nagyot.
-Hosszú volt az éjszaka?-kérdezte Max, mire mindketten elkezdtek nevetni.
-Ezt hogy érted?-állt fel Becca.
-Nyugalom kicsim, semmi nem volt.-tiltakozott rögtön.
-Egy ágyba aludtatok?-kérdezett rá a lényegre.
-Tuti.-suttogta oda Max.
-Dehogy aludtunk! Én a földön feküdtem!-emelte meg egy kicsit a hangját, de a lányt ez nem hatotta meg.-Ugye nem feltételezed rólam azt hogy megcsallak?!
-Mégis mit higyjek? Együtt aludtatok, egy szobában! Honnan tudhatnám azt hogy nem volt semmi köztetek?-értetlenkedett.
-Ha a szerelmednek nem hiszel, legalább a legjobb barátnődnek.-mutatott felém Ted.-Jas, mondd meg neki hogy nem volt semmi!
-Becca!-fújtam ki a levegőt.-Őszintén! Ki ültetett bogarat a füledbe?
-Az most teljesen mindegy. Amúgy sem kellett nekem felhívni a figyelmemet arra, ami köztetek van! Nyílvánvaló hogy éjszaka lefeküdtetek egymással! Undorítóak vagytok! Tűnjetek a szemem elől!-ordított teljes erejéből.

Már épp kiakartam menni a helyiségből, mikor egy önelégült fejet fedeztem fel. Az arc tulajdonosa Max volt.
-Te!-mutattam rá.
-Én?-vágott döbbent arcot.
-Te voltál, aki ilyet mondott Beccanak! Nem sül le a pofádról a bőr?-ideges voltam, de nem is akárhogy.-Undorító vagy! Mégis miért kellett ezt tenned?!
-Ha nekem nem jött össze a kapcsolatom, akkor nekik se!-válaszolt.
-Hát te meg vagy huzatva!-nevettem fel.-Tönkretettél mindent! Felfogod hogy szétugrasztottál egy családot?!
-Majd én felnevelem a kicsit.
-Nem!-tiltakoztam.-Te nem fogsz hozzáérni Tedék babájához! Nem fog egy őrült kezébe kerülni!
-Azt majd mi eldöntjük.-hallottam meg Beccat.-Nekem a hasamban van a baba és nem neked. Most pedig menjetek el.

Nem nézett rám, csak a hangjában hallottam azt a merő gúnyt.
-Nem feküdtünk le Becca. Higyj nekem.-könyörögtem.
-Menj.-ennyit mondott.
-Mi lesz a barátságunkkal? Csak úgy eldobod egy hazugság miatt?
-Amióta elkezdődött ez az egész, azóta  nem tekintek rád barátodként. Sajnálom, de te már egy senki vagy.-úgy mondta ki a szavakat, mintha az természetes lett volna.
Nem kellett több, elrohantam a szobámba.

Ted szemszöge:

Csak bambulok magam elé és próbálom felemészteni az előbbi hazugságokat.
-Beszélnünk kell.-jelent meg az ajtóban Becca.
-Nem feküdtem le vele! Semmi nem volt köztünk. Én téged szeretlek és téged is foglak. Na meg persze a babánkat.-leállított.
-Erről szeretnék beszélni.-jeleztem, hogy figyelem, mire belekezdett.-Nem fogok kertelni. Ted, a gyerek nem a tiéd.
Azt hittem hogy csak viccel, de nem így volt.
-Ez hülyeség.-ráztam a fejem.-Nem lehet! Hisz azután történt, miután lefeküdtünk! Ez csak egy kurva vicc!
-Nem az!-emelte meg a hangját.-Egyáltalán nem az! Fogadd el! Nem szeretlek és nem te vagy a gyerek apja!
-Ki az?
-Nem mondhatom el, de nem te vagy.-válaszolt.
-Isten szerelmére, mondd már meg ha már nem én vagyok!!
-Max! Max az apja!-ordította.
Egy világ dőlt össze bennem. A szerelmem, akit szerettem megcsalt és nem mellesleg a legjobb barátnőjének az exe a gyerek apja. Lesokkolt, amit mondott.
-Undorító vagy.-hallottam meg Jast.

Zombie ApocalypseDonde viven las historias. Descúbrelo ahora