the kids in the dark |HU!larry™|

57

Miután Louis nem válaszol a kopogásra, az újra megismétlődik.

Louis nagyot sóhajtva, erőt gyűjtve felkel az ágyáról.

Talán Scott az? Vagy valami másik őr?

Harrynek deja vú érzése van, ahogy Louis kinyitja az ajtót, de csak résnyire. Hátra néz Harryre.

- Maradj itt -Louis szinte csak tátog neki, majd kilép az ajtón és bezárja maga mögött.

Harrynek az eszébe jut a legelső alkalom, mikor itt járt, Louis beszélt egy Diana nevű lánnyal, ezt az egészet azóta homály fedi, mivel Louis azt mondta, nem emlékszik ilyesmire.

Pár perc múlva Louis visszatér. A sebei egyre borzalmasabban néznek ki.

- Ki volt az? -kérdezi Harry óvatosan.

- Senki aki miatt aggódnod kéne -válaszolja Louis Harry arcát fürkészve. Harryt nem lepi meg, hogy nem mondja el, de amennyire rosszul esik neki, megígérte magának, hogy bízni fog Louisban. Ha Louis nem akarja elmondani, nem kell.

- Alszunk? -kérdezi Louis megállva előtte, így most Harrynek kell felnéznie rá. Harry bólint a kék szemekbe bámulva, nem tudja elhinni, hogy lehet valakinek ilyen szép szeme. Bár Louisn minden szép.

- Fájnak? -néz Harry Louis mellkasára, aztán a hasára.

- Aha. Jobb lenne, ha nem mozognék, igaz? -Louis is megszemléli a sebeket -Nem olyan rossz.

- Borzalmas.

- Kösz -Louis felnevet kissé -Segítesz levenni a nadrágom? Nem tudok nagyon lehajolni.

Harry bólint és kissé remegő ujjakkal nyúl Louis nadrágjának a gombjáért.

Kicsit lassabban sikerül megoldania a feladatot, mint amennyire szeretné. Louis tekintete végig az arcán van, ami nem segít, csak elpirul tőle.

- Köszi -mondja Louis, miután Harrynek sikerül levennie róla. A fiatal fiú csak biccent egyet, majd félre rakja a könyveket, az ágy mellé.

A csendben hallani az eső verte egyenletes kopogásokat kintről. Csak ne legyen vihar ma is!

Miközben Louis befekszik az ágyba, Harry csak ugyanott ül elgondolkozva. Most, hogy újra Louisval van, minden sokkal nyugodtabb, és már a feje sem fáj az információktól, és a stressztől. De mi lesz ezután? Utálja, hogy nem tud csak a jelennel foglalkozni, egyszerűen annyira aggasztja, mi lesz a jövőben. Mikor megy már el Artmenson, hogy minden visszakerüljön a normális kerésvágásba!? Mi lesz most Louisval? Mi lesz a barátaival? Még Perriet is annak hívja, habár ez egyoldalú, de annyit segített neki. Egyikük sem érdemli ezt.

Egyszer csak megérez egy kart a dereka körül.

- Min gondolkozol? -kérdezi Louis a fülébe. Harry lehunyja a szemét és egy kicsit Louis vállának dől, de igyekszik, hogy ne érjen hozzá semmilyen sérült felülethez.

- Mindenfélén -suttogja. Most tör rá igazán a valóság, hogy mik történtek ma. Könnybe lábad a szeme, csak az emléktől, Louis arcáról, mikor a folyosón álltak Zaynnel, miután megtudta, hogy Eleanor elmondta Harrynek a betegségét. Amikor Zayn azt mondta, hogy Louis nem akarja, hogy ezt lássa. Aztán Louis üres tekintete, mikor hagyta, hogy elvigyék. Elvitték és kínozták, csak mert Zayn barátja. Artmenson hogy bír élni önmagával, tudva, hogy több száz gyerek lelkét teszi tönkre, és bánik velük embertelen módon? Hogy lehet valaki ennyire gonosz és érzéketlen? Hány diák halálát okozta!? Sissy, Diana, egy ismeretlen fiú, aki egy betegségben halt meg, a mostani öngyilkos lány... talán Nathan. És ez nem az összes. Mielőtt meghaltak volna a lelkük elpusztult és pontosan, ahogy Louis mondta egyszer régen, itt már mindenki meghalt legbelül.