SZJG -Kezdet Cortez szemével

Október 31. Péntek

Ma van az őszi szünet utolsó napja,és egyben a Halloween buli napja is. Ezen kívül már csak egy hétvége van aztán hétfőtől újra tanítás lesz. Úgy gondoltam,hogy az őszi szünetet összefoglalva írom le.

26.-án voltunk a Millenárisban egy informatikai kiállításon.Nem volt rossz ahhoz képest,hogy rám totál nem jellemző,hogy kocka lennék. Azt viszont megfogadtam,hogy máskor előbb tájékozódok mielőtt bármire is igent mondok,ugyanis mikor feliratkoztam erre a programra,nem figyeltem,hogy vasárnapra fog esni. Nem szívesen járok el vasárnap sehova. A hétvégét tartsuk tiszteletben. A kiállítás előtti napokon többféle programokat csináltunk a srácokkal. Pl. csütörtökön moziban voltunk,de a legtöbbet nálunk voltunk. Ilyenkor ment a játékkonzol ezerrel vagy meccset néztünk.

A következő héten egyeztettünk Virággal az álomház elképzelésünket,majd átmentem hozzájuk,és el is kezdtük. Persze mi tovább álmodtuk a feladatot,és kertet is készítettünk hozzá gördeszkaparkkal és medencével. Ha már álmodunk,akkor merjünk nagyot álmodni. Az egészet úgy terveztük meg,hogy szétnyitható legyen,és még a helyiségekbe berendezést is alkottunk. Azt hiszem eléggé szabadjára engedtük a fantáziánkat.

A szünetben szinte napi szinten Kinga is zaklatta az osztály fiú tagjait,hogy ránk erőszakolja,hogy egységesen varázslójelmezbe öltözzünk a bulira.Mikor megtudta,hogy az osztályok versenyeznek egymással totál begőzölt. Mi fiúk varázslók,míg a lányok boszorkánynak öltöznek be. A lányok nem tudom milyen ruhában lesznek,de a mi jelmezünk egy fekete csuklyás köpenyből és egy varázslósüvegből áll. Fogalmam sincs,hogy honnan szedett Kinga kilenc egyforma jelmezt,de tudjuk,hogy neki nincs lehetetlen feladat.

Csütörtökön átmentem Virághoz,hogy folytassuk az álomházunkat.Indulás előtt még telefonon beszéltem Ricsivel,aki elmondta,hogy éppen Renihez indult,hogy nekilássanak a makett készítésének.Irigyeltem amiért a délutánt Renivel töltheti,és legszívesebben leváltottam volna őt,de aztán a következő pillanatban hirtelen lefagytam,és eszembe jutott,hogy hogy lehetnek ilyen meggondolatlanok,hogy még csak most fognak hozzá a házihoz. Nem akarok gonosz lenni,de mindenki tudja,hogy nekik sokkal több idő kell ahhoz,hogy összehozzanak valami értékelhető álomházat.Ricsi elmondta,hogy visz hozzá sablont,és így pofon egyszerű lesz. Hát reméljük,hogy igaza lesz. Így tényleg könnyebbnek tűnik. Csak ki kell vágni,lefesteni és összeragasztani. Biztosan megbirkóznak vele. Ugye igen?

Már vagy két órája ott voltam Virágnál,mikor jelzett neki az msn,hogy bejövő hívása van. Éppen hogy csak észrevettük,mert már egy ideje vitáztunk,mert Virág kitalálta,hogy az álomház nappalijába befogja ültetni Pete Wentz-ről készített kartonfiguráját. Természetesen én hallani se akartam róla.

Láttam,hogy Reni hívja őt msn-en. Virág mosolyogva fogadta a hívást,majd Reni után Ricsit is köszöntötte.Ezek szerint még ő se ment haza. Én megörültem,hogy végre van még egy fiú aki mellém állhat a vita kérdésében,és gyorsan félrelöktem Virágot,hogy segítséget kérjek. De mikor leültem a gép elé,sokkal szebb látvány fogadott,mint Ricsi hülye feje. Éppen Renit láttam mosolyogni,de tényleg csak egy pillanatig,mert ahogy meglátott szinte lefagyott és az arca is a vörös árnyalatába fordult. Talán haragszik rám,és azért tűnt el a mosoly az arcáról?

Nem akartam,hogy kellemetlen legyen neki a szitu,ezért gyorsan Ricsihez szóltam,és szinte könyörögtem neki,hogy mentsen meg. Ekkor leült Reni mellé,és megkérdezte,hogy mi történt. Én elpanaszoltam nekik a vitánk okát,bízva abban,hogy mellém állnak. Persze Virág se hagyta magát,és beleszólt,hogy milyen jópofa lenne,ha beültetnénk a tévé elé.Válaszként közöltem vele,hogy nem fogjuk,és megfenyegettem,hogy beteszem a figurát a papírzúzóba és ledarálom. Persze erre Virág teljesen felháborodott,és ugyanott folytattuk a vitánkat,ahol az előbb abbahagytuk,míg egyszer csak közbeszólt egy angyali hang ami Renitől származott. Rákérdezett,hogy milyen nappaliról beszélünk. Ekkor én félreálltam,hogy lássák a házunkat. Virág óvatosan felemelte és közelebb vitte a kamerához. A kis kockában lévő Reni és Ricsi arca teljesen lefagyott,és csak annyi szaladt ki Reni száján,hogy te jó ég. Azt hiszem meglepődtek. Még mindig le voltak sokkolódva,mikor Virág megemlítette nekik,hogy kertünk is van. Végül az egész délutánt végig dumáltuk így négyen. Mikor elmondták,hogy ők mit összeszerencsétlenkedtek a kartonlapokkal Virággal együtt jól kiröhögtük őket. Mindentől függetlenül nagyon jó volt így együtt hülyülni,és végre láthattam Renit is. Kb. másfél hete nem láttam őt,és már nagyon hiányzott.

Ma nem csak a bulin találkozunk a többiekkel,mert kiderült,hogy reggel kilencre be kell mennünk a suliba tököt faragni. Annyi minden jobb elfoglaltságot tudtam volna találni,mint ezt,de sajnos kötelező volt bemenni. Mindenki kapott egy tököt,amit mindenki úgy faragott ki,ahogy akart. Közben nem voltunk helyhez kötve,mert szabadon mászkálhattunk,akár az egész suliban.

Reni Virággal és Neményivel dolgozott egy csoportban.Persze az a nyomorult már megint Reni körül sertepertélt,és fontoskodva kibelezte Reni tökjét.Legszívesebben én is megtenném ezt csak ő vele.Inkább nekik hátat fordítva faragtam tovább.

Délig mindenki elkészült. Mindannyian más arcot faragtunk bele. Virágé szomorú volt,Renié mosolygott,Dave-é kacsintott,én pedig inkább egy ijesztő arckifejezést vágtam ki. Borrel,Máday és Vladár járták körbe a termeket,és ők pontozták 1-5-ig a tököket. Az eredményhirdetésnél Kinga azt hittem,hogy felrobban mikor kiderült,hogy nem mi,hanem a 10/b nyert. A buliig mindenkit hazaengedtek.

A buli előtt a suli lépcsőjénél álltunk mind a négyen. Egy rakás feketébe öltözött gyerek igyekezett a bejárat felé,mikor jött három totál egyforma boszinak öltözött lány.Fekete,hosszú,egyenes paróka volt rajtuk,az arcuk totál sápadt színre mázolva és a szájuk vörös rúzzsal kikenve. Simán helyük lehetne az Addams Family-ben. Az ijesztő külső ellenére szépek voltak,főleg az egyiken akadt meg a szemem. Ő volt az egyetlen aki a műhaját birizgálta. Mind a négyen kérdőn néztünk rájuk,mikor megálltak mellettünk. Nem tudtuk hova tenni őket. Ricsi volt a legügyesebb. Ő ismerte fel legelőszőr a három lány osztálytársunkat,és az a bizonyos édes hajbirizgáló kis boszi nem más volt,mint Reni.

A suliba beérve feltűnt,hogy félhomály van és a lépcsőfokokat a délelőtt kifaragott töklámpásokkal világították meg. Máday a Jeanne d'Arcszobor mellett éppen egy lányt küldött haza átöltözni azzal az indokkal,hogy túl utcalányos a külseje. Mi gond nélkül átjutottunk a tesiterembe. Ott osztályonként sorba kellett állnunk. A délelőtti hármas zsűri pontozta a jelmezeket,addigra már az összes fiú felvette a süvegét is. Ezúttal a 10/b-sekkel együtt döntetlennel elsők lettünk. Mikor felértünk a lelátóra a lányok már elhelyezkedtek.Mi egy sorral eléjük ültünk. Én pont Reni elé ültem. Hallottam,hogy Neményi már megint osztja az észt neki. Félig hátrafordulva elvontam Reni figyelmét Neményiről. 1 pont nekem :)

-Figyelj,Dave-et nézd!-mutattam Dave felé. Mind a ketten hunyorogva néztünk oda,ahol Dave odament Tarr Zsófiához és valamit mondott neki. Zsófi körbe nézett,majd elindult felénk. Zsolti pont akkor ért oda hozzánk,és beleharapott a kezében lévő sajtos rúdba.Közben Zsófi is odaért.

-A haverod azt mondja,bármit megadnál egy táncért velem-szólt Zsoltinak. Zsolti lemerevedett,és még az evést is abbahagyta.

-Mi?-csodálkozott Zsolti.

-Nem bírom az ilyet,de legyen. Gyere!-kezdte rángatni el tőlünk a srácot. Zsolti egyre hisztérikusabban próbálta leállítani a lányt,és azzal védekezett,hogy ő most éppen eszik. Zsófi megállt,és kiverte Zsolti kezéből a sajtosrudat,ami a lépcsőn végezte.

-Most táncolunk vagy soha!-szólította fel a lány.

-Soha!Soha!-ordította Zsolti,de a lány nem törödve vele leráncigálta a tánctérre.

Dave szemben mosolyogva bólogatott,és Ricsi és én is hülyére röhögtük magunkat.

Közben Kinga is megérkezett közénk,és még ő sem hitt a szemének,hogy Zsolti táncol,aztán megkérdezte tőlem,hogy táncos kedvemben vagyok e. Én elröhögtem magam,mert az már vicckategória lenne ha Kinga felkérne táncolni. De azért rákérdeztem.

-Ugye nem kérsz fel?

Én nem,de más biztos-cáfolta meg rögtön. Majd folytatva elmondta,hogy a következő lassúnál Edina fel akar kérni. Na azt már nem!!! Így is állandóan figyel a folyóson,meg a szünetekben vigyorog rám. Ha tudná,hogy teljesen feleslegesen,mert engem más érdekel. Megköszöntem Kingának,hogy szólt,és Ricsivel együtt gyorsan leléptünk és átmentünk a büfébe. Renit az este folyamán már csak egyszer láttam,mikor átjöttek a büfébe. Nem örültem,hogy az est folyamán bujkálnom kellett,mert titkon reméltem,hogy létrejön egy közös tánc Renivel. De így jobban belegondolva rájöttem,hogy ez csak csoda folytán jönne létre,mert nem hiszem,hogy felmertem volna kérni őt,főleg,hogy Neményi nem tágított mellőle.

Itthon az ágyamban fekve rájöttem,hogy menthetetlenül beleestem Renibe a világ legszebb boszijába.