SZJG -Kezdet Cortez szemével

Október 1. Szerda

Ma reggel a suliba belépve feltűnt,hogy szinte minden diák kezében az aznap megjelent suliújság van.Gyorsan elvettem én is egy példányt mielőtt elfogyna az állványról. Engem mindig is hidegen hagytak az ilyen lapok,de most Reni cikke miatt mindenképpen szerezni akartam egyet. A többi írásba még csak bele se olvastam. Főleg Neményiét akartam messziről elkerülni. Reni ajánlói nagyon tetszettek,látszik rajta,hogy sokat dolgozott vele és nem csak összecsapta. Mondjuk ez nem is jellemző rá. Úgy vettem észre,hogy a többi diák is meg van elégedve az újsággal. Egymásnak mutogatták az írásokat és közben elismerően bólogattak.

Reni cikkénél fekete és narancssárga színű volt a háttér,oldalt pedig töklámpások díszelegtek a Halloween téma miatt. Összeségben jól nézett ki.

Első óra nyelvtan volt Kardossal. Ő is gratulált az újság miatt Reninek és Kingának,majd Neményinek is mikor a szokásos késése miatt megérkezett. Persze a kis tetű direkt úgy vonult a helyére,hogy Reni mellett kelljen elhaladnia. Mikor mellé ért,akkor Reni a kezébe nyomta a magazint,de mivel már Neményinél is volt egy így egymásra mosolyogtak. Jobb lett volna ha nem látom ezt az összemosolygást,mert így csak felidegesítettem magam. Egy pillanatra még az is megfordult az agyamban,hogy kiteszem a lábamat a görény elé,hátha hasra esik. De rájöttem,hogy ezzel nem szereznék jó pontokat Reninél. Neményi meg eljátszaná az áldozatot. Egyre jobban úgy éreztem,hogy fokozatosan távolabb kerülök Renitől,és,hogy engem soha nem fog észrevenni. Vajon érdemes egyáltalán reménykednem?

A nagy elmélkedésem után vettem észre,hogy a tanár nem feleltetett engem,pedig ez már hozzátartozott az órákhoz. Csengetés után ki is derült,hogy mi ennek az oka.

-Antai-Kelemen,Szatmáry,Rentai és Neményi marad,a többiek a termen kívül élvezik a szünetet-közölte Kardos.

Kardos becsukta a többiek után az ajtót,majd szembefordult velünk. Mi értetlenül néztünk egymásra,mert sehogy sem tudtuk összerakni,hogy miért mi négyünknek kellett maradni. A tanár hamar rátért a lényegre. Elmondta,hogy a nagyi tegnap felhívta őt,és hosszan beszélgettek,hogy mi lehetne a megoldás,hogy elkerüljem a bukást.Persze nekem erről a nagyi egy szót sem szólt.Gondolom azt akarta,hogy váratlanul érjen. Na kösz szépen. Egy kicsit kellemetlen volt,hogy ezt pont Reni előtt akarja megbeszélni velem. Kardos folytatta és elmondta,hogy mire jutottak. Megbeszélték,hogy szerintük sem magam sem a tanár miatt nem fogok ráhajtani a tanulásra,ezért az a megoldás,hogy valamelyik osztálytársam korrepetáljon. Vagyis a lelkiismeretemre mennek rá. Úgy gondolták,hogy nem akarom egyik társamnak sem elrontani a szabadidejét,ezért majd belehúzok a tanulásba. Persze azzal nincsenek tisztában,hogy Neményit akár a sírig kínoznám.

Egyszer csak Kinga kikelt magából,és indulatosan közölte,hogy már pedig ő nem fog jótékonykodni a szabadidejével,és,hogy magamra vessek,hogy nem tanulok. Kardos közölte velük,hogy természetesen nem kötelező,és rájuk bízza a döntést. Én csak gúnyosan mosolyogtam,és rájöttem,hogy semelyikük nem fogja vállalni.Hármuk közül úgyis csak egyikükkel tölteném szívesen az időt. Az ő kedvéért bármit megtanulok. De tisztában voltam vele,hogy nem fog vállalni,mert nem bírja a fejemet,meg hát úgyis befolyásolni fogják. Közben Kinga folytatta. Elkezdte felsorolni,hogy neki mennyi elfoglaltsága van,mint pl. ír a suliújságba,díjugrató versenyeken vesz részt,edzésre jár,színjátszókörben szerepel és mégis képes arra,hogy kitűnő legyen. Bezzeg én csak a haverokkal lógok meg focizok.A következő pillanatban el is hagyta a termet.

Ezután Arnold kezdett bele a mondókájába. Elmondta,hogy neki rengeteg szabadideje van. Na ne!!!!!!! Ennyire nem szúrhat ki velem az élet. Ha Neményi bevállal engem,akkor én elásom magam,vagy inkább őt.Szerencsére úgy folytatta,hogy ennek ellenére nem vállal. Egyből megkönnyebbültem, és elmosolyodtam miközben a padomat bámultam. Közben Neményi belefogott a szokásos prédikációjába,hogy ő a délutánjait inkább olvasással és gondolkodással tölti,mint hogy az értékes idejét rám fecsérelje. Baromira nem volt kedvem ezt tovább hallgatni,így beleszóltam a dumájába.Szerencsére befogta,és nem folytatta tovább. Már csak Reni volt hátra. Mindenki felé fordult és várta a válaszát. Már totál felkészültem,hogy ő is lepattint,nem is vártam mást. Kíváncsi leszek,hogy ezek után Kardos mit talál ki a számomra. Reni egy picit hezitált. Ránézett Kardosra,majd Neményire végül rám. A pillantásunk találkozott.Ekkor rájöttem,hogy abszolút nem neheztelhetek rá,ha pattint engem. A következő pillanatban viszont totál lefagytam,mert Reni azt mondta,hogy ő elvállalja a korrepetálásomat. Azt hittem,hogy rosszul hallok és csak képzelődtem,de kiderült,hogy nem. Ettől a fordulattól nagyon boldog lettem és elmosolyodtam.Szinte felért egy csodával. Belegondoltam,hogy a tanulás alatt kettesben lehetek vele,és Neményi még csak a közelben se lesz.

Azért Kardos még figyelmeztetett,hogy a dolgozatok mellett felelni is fogok,és ha csak egyszer is rájön,hogy Renivel íratom meg a beadandót,akkor garantálja,hogy sokáig kilencedikes leszek.

Mikor kiértem az udvarra ahol a srácok vártak pont bemondták a sulirádiósok,hogy a következő dalt Nagy Zsolt 9/b-s tanuló küldi Tarr Zsófiának a 12/a-ba,és azt üzeni neki,hogy szereti. Aztán felcsendült Whitney Houston I Will Always Love You című dala. Mindenki röhögve fordult Zsolti fele. Persze ő egyből levágta,hogy Dave szívatta meg őt,és közben azt üvöltötte,hogy azt se tudja,hogy ki az a lány.

A következő szünetben megint az udvaron voltunk,mikor kijött egy nagyobb darab lány és kérdezte,hogy melyik az a Nagy Zsolt. Szóval ő az a lány akinek küldve lett a szerelmes dal. Zsolti elküldte őt a tesiterem fele,ő pedig eszeveszetten menekült az ellenkező irányba.

Eközben Ricsi félrehívott,és megkérdezte,hogy mit akart tőlünk Kardos. Én mindenről beszámoltam neki részletesen. Miután elmondtam neki,hogy Reni vállalt engem mind a ketten elnéztünk a lány felé. Abban a pillanatban ő is pont ránk nézett. Ricsi tisztában volt vele,hogy a korrepetálás számomra élvezetesebb lesz,mint ahogy azt Kardos gondolta. Sőt inkább eljátszom,hogy nehéz eset vagyok,csak,hogy minél tovább tartson. Végre iskolán kívül is láthatom őt,és ráadásul senki nem sündörög körülötte.

A következő óránk angol volt. Éppen mentünk a nyelvi előadó fele,mikor Kinga megállított,hogy közölje velem,hogy suli után mindenképpen beszélni akar velem,mert a jegyeimmel rontom az osztályátlagot bla bla bla. Mi négyen fiúk már bent ültünk a helyünkön és pont meséltem neki,hogy miért állított meg az előbb Kinga. Kérdezték,hogy miért mondtam,hogy valószínűleg késni fogok ma a parkból. Közöltem velük,hogy azért mert nem érek oda,ha a stréber elkezd érvelni az irodalom fontosságáról. A többiek erre hangosan felröhögtek. Nagyon remélem,hogy Kinga nem sokáig szövegel,mert akkor tényleg nem érek ki. De lehet,hogy fogom magam és a szöveg közepén egyszerűen ott hagyom őt. Egyszer csak abbamaradt a röhögés,pont amikor Reni megjelent az ajtóban. Totál hülyén jött ki. Olyan mint ha rajta nevettek volna. Aztán megjelent Virág és Neményi is. Folyamatosan veszekedtek valamin,miközben leültek Reni két oldalára.

Bejött a tanár is,és felelésre szólította Renit. Míg ő felállt a többiek a fejükre tették a fülhallgatót és a hanganyagot hallgatták. Neményit kérte meg,hogy kezelje a lejátszót a tanári asztalnál. A tanár feltette az első kérdést,de Reni totál lefagyott,és meg se szólalt. Gondoltam most viszonozhatom neki,hogy elvállalta a tanításomat és nem utolsó szempontból villoghatok egy kicsit a tudásommal is. Lesúgtam neki a választ és a további kilencet is. Megkapta az ötöst. Leült majd óvatosan hátrafordult és megköszönte a segítséget. Én csak bólintottam és feltettem a fejhallgatót.

Suli után Kinga papolt nekem,hogy embereljem meg magam,mert így is annyi degenerált jár az osztályba,legalább azok emeljék az osztályátlagot akiknek van eszük,és ő tudja,hogy én nem vagyok hülye gyerek,csak lusta. Ezt jó tudni,hogy nem tart hülyének,de ezzel nem mondott újat,mert tudom én ezt magamról,de miért is teperjek annyira,ha egy ilyen szép,édes tanárnénim van,mint Reni.